Új városrész születhet a békásmegyeri lakótelep és a majdani M0-ás körgyűrű ottani szakasza között; az északi városkapu szabályozási tervéről a napokban tárgyaltak a III. kerületi városatyák.

A lakótelep, a Duna-parti üdülőtelep és a Budapest-Budakalász közötti területet átfogó városkapu a főváros északi részének és agglomerációjának kereskedelmi, irodai, idegenforgalmi és rekreációs központjává válhat. A 250 ezer négyzetméter alapterületű új városrész Észak-Budát és -Pestet, valamint a szentendrei és pilisi régiót szolgálhatja ki, jelentős foglalkoztatási lehetőségeket teremtve - szögezi le Sipos Gábor kerületi főépítész javaslata. A fejlesztés célja, hogy egy kisebb városrésznek megfelelő többfunkciós központ jöjjön létre a mintegy 45 hektáros területen.

A 11-es főútnak új csomópontja épül a városkapuhoz kapcsolódva, és egy új HÉV-megállót is kialakítanak. Létesül egy ezer férőhelyes P+R parkoló, a lakótelep felé pedig gyaloghíd épül. Az út mentén, a budapesti városhatárhoz közelebbi részen - nagyjából 60 ezer négyzetméteren - irodák és - további csaknem 50 ezer négyzetméteren - kereskedelmi létesítmények épülhetnek a terv szerint. Délebbre, a főút mentén szállodák, a Hadrianus utca közelében pedig konferenciaközpont kialakításával számolnak. A közép- és hosszú távú tervekben szerepel egy 20 ezer négyzetméteres hipermarket, valamint több kisebb szakáruház építése is, összesen 45 ezer négyzetméteren.

A terv számol azzal is, hogy a szentendrei HÉV-et hosszú távon 5-ös metróvá fejlesztik, ezért a térségben hagynak helyet a járműtelep kialakításához.

Az északi városkapu jelentősebb zöldterületeket is magában foglal majd, amelyek főként az M0-ás okozta zajártalmai ellen szolgálnak. A Duna-parthoz közelebbi oldalon a rekreációs és sportpark közepén tavat is kialakítanak. A városkapu jelentős része ma beépítetlen mező, a szabályozási terv szerint ezek 120 ezer négyzetméteres nagysága a beépítések után sem csökkenhet.

Bevásárlónegyed, logisztika, vásárváros

Budaörs és Törökbálint a főváros nyugati kapuja, ahol az 1990-es évek közepétől egymás után nőttek ki a földből a bevásárlóközpontok. A térség fejlődését főként az váltotta ki, hogy abban az időszakban Budapest nem adta be a derekát a plázák előtt, amelyek közül az első fecskék a városhatár túlsó oldalán telepedtek le. A már Biatorbágyig húzódó nyugati kapunál legutóbb az outletcenterek épültek.

Logisztikai központtá válik Budapest déli régiója, Soroksár térsége, ahol a főbb európai közlekedési folyosók találkoznak. A területen száz hektáron épül a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ. A Kelet-Nyugat fordítókorongjának is nevezett BILK várhatóan 2007-re készül el, több mint 200 ezer négyzetméter logisztikai raktárépülettel és a hozzá tartozó több 10 ezer négyzetméternyi irodaépülettel. A teljes beruházási érték várhatóan eléri a 40 milliárd forintot, amelyből 30 milliárdot a magántőke jelent, és tízmilliárd az állami forrás.

Budapest keleti kapujaként említi a fővárosi középtávú fejlesztéseket összefoglaló Podmaniczky-program. Az Örs vezér terét, az Éles sarkot, a vásárvárost, a Kőbányai út menti barnamezős területeket, valamint a Népligetet és az Orczy-kertet magában foglaló térség a város egyik legproblematikusabb, ugyanakkor komoly fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. Tervek szerint a keleti kapu szociális városrehabilitációs, kulturális-rekreációs és kereskedelmi-ipari típusú fejlesztések színhelye lehet.