Balogh Róbert százados, az öt éve működő szervezet megbízott alosztályvezetője azt nyilatkozta lapunknak: jelenleg is körülbelül annyi panasz érkezik be, mint az elmúlt években. Az elkövetési módszerek viszont megváltoztak. A csalók újabban a kórházakban csapnak le, a beteg, magatehetetlen embereket próbálják kisemmizni otthonukból. Főként azokat forgatják ki a vagyonukból, akik már anynyira gyengék, hogy azt sem tudják, mi történik velük, nem tudják, mit írnak alá. Csak akkor döbbennek rá a történtekre, amikor erőre kapva gyógyultan hazaindulnak.

A szakember szerint a bűnözők alkalmazzák a régi bevált trükköket is: alkoholtól beszámíthatatlanná vált emberekkel kötnek adásvételi szerződést, és az értelmi fogyatékosokat sem kímélik. A százados szerint sokakat rászednek a kölcsönbe bújtatott adásvétellel.

Török Szabó Erzsébet, a lakásmaffiák áldozatait tömörítő Sors-Társak Egyesületének elnöke megerősítette: gyakran keresik fel az irodát azzal a panasszal, hogy magatehetetlen beteg embereket semmiztek ki lakásukból. - Ezek a bűncselekmények is általában egy harmadik fél közreműködésével bonyolódnak le. Többen mesélték, hogy kórházi alkalmazottak segítették a csalókat munkájukban. Egyesek valósággal hírvivőként szolgálják az üzérkedőket: naprakészen informálják őket, ki hol fekszik, mennyire súlyos az állapota, mikor lehet menni a szerződéssel. Mások elterelik a szobatársak és a személyzet figyelmét.

Török szerint a fő gond az, hogy - az esetek többségében - ügyvédek is (sőt közjegyzők) segítik a csalókat. - Egy üzlet, egy adásvétel akkor legitim, ha azt - a felek előtt és a szerződéssel kapcsolatos megfelelő tájékoztatás után - ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyezte. Ha ezt az alapkövetelményt betartanák, nehezen működnének bizonyos bűnözői körök. Az egyesülethez folyamatosan érkeznek a felháborító esetek.