Az évfordulón a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezete a franciaországi Versailles-ban szervezett tüntetést, amelyen a magyar szervezők szerint nyolcszázan, a francia rendőrség közlése alapján háromszázan vonultak fel a város utcáin. A Magyarországról érkező tüntetők a békeszerződés aláírásának helye, a versailles-i kastély előtt gyülekeztek, majd szoros rendőri kísérettel a Trianon Palace Hotelbe vonultak, amelynek konferenciatermében tartották magyar és francia nyelvű megemlékezésüket. A magyar nemzeti és árpádsávos zászlót lengető csoport "Vesszen Trianon!", "Justice for Hungary!", "Ria, ria, Hungária!" és "Nem, nem soha!" jelszavakat skandált. Toroczkai László, a HVISZ vezetője a trianoni békediktátum felülvizsgálatát és a trianoni határok eltörlését követelte.

A magyarországi megemlékezés központi helyszíne vasárnap a Hősök tere volt, ahol a Magyarok Világszövetségének képviselője úgy fogalmazott: a nemzetellenes parlamenti politika miatt mára már "fekéllyé nőtte ki magát a Trianon okozta seb". Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért Mozgalom választmányi elnöke kijelentette, hogy az elszakított országrészekben ma is békés népirtás folyik, és követelte -, a holokauszt, illetve a kommunizmus áldozatainak napja után - június 4-ét is nyilvánítsák emléknappá. Az MTI tudósítása szerint a jelszavak és a zászlók azonosak voltak a versailles-iakkal. A résztvevők a Hősök teréről a lebontásra ítélt budai Turul-szoborhoz vonultak, ahol egyébként a MIÉP nagygyűlést tartott, amelyen Csurka István is felszólalt.

A Trianon Társaság és a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány szervezésében Zebegényben, a Kálvária-dombon 2000-ben felavatott emlékműnél tartottak megemlékezést. A történelmi egyházak képviselői ökumenikus imát tartottak. Simicskó István, a KDNP parlamenti frakciójának helyettes vezetője szónokként azt mondta: "Trianon ne csupán gyászt és pótolhatatlan veszteséget jelentsen számunkra, hanem örök tanulságul szolgáljon, és adjon erőt, hogy védetté válhassunk minden további nemzeti tragédiával szemben". Debrecenben a Magyar Fájdalom szobránál Pósán László fideszes országgyűlési képviselő Kossuth Lajost idézve "a legmagyarabb város" feladatának mondta, hogy összekösse a határon túli magyarokat az anyaországgal, azt követően, hogy a 2004. december 5-i népszavazás után Gyurcsány Ferenc "újabb lelki Trianont okozva nyíltan az elcsatolt területeken élők ellen fordult".

"Trianon a magyar nép legnagyobb tragédiája, súlyosabb, mint a mohácsi vész" - mondta Szűrös Mátyás, volt ideiglenes köztársasági elnök Ráckeresztúron egy emléktábla-avatáson. Szegeden a pártok helyi és megyei ifjúsági szervezetei közös megemlékezést terveztek, de a Hősök kapujánál rendezett koszorúzáson csak a Fidelitas, az Ifjúsági Demokrata Fórum és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség képviseltette magát.

A Hõsök terén is az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdésre emlékeztek