A többség tehát most sem arra szavazott, hogy úgy kormányozzák tovább az országot, ahogy az előző ciklusban, hanem arra, hogy ugyanazok kormányozzák másképp. "A második Gyurcsány-kormány, ha komolyan veszi elkötelezettségét a köztársasági eszme mellett, sem a gazdaságpolitikában, sem a közélet tisztaságának értelmezésében, sem az ellenzékhez fűződő viszonyban nem folytathatja azt, amit a Medgyessy-kormány tett, s amivel az első Gyurcsány-kormánynak nem volt ereje szakítani." Ezt írja Bauer Tamás az Élet és Irodalomban (A köztársaság konszolidációja, május 5.). Nos, a gazdaságpolitikában elvárható fordulatról rengeteg szó esik, a többiről kevés, vagy semmi. Az ellenzékhez fűződő - nem politikai, hanem jogi, intézményes - viszonyról lényegében semmi. Holott a "kegyelmi pillanat" éppen ebben lehetne a legkegyelmibb. Az ellenzék meggyengült és megrendült, a revánshangulat okafogyott, az ellenzék jogosítványainak eltiprásában és elsikkasztásában élenjáró "jobboldal" már visszakapta a kölcsönt. Helyre lehetne állítani, illetve meg lehetne teremteni a normális állapotokat. Bauer erre vonatkozó tézisei, melyeket idézett írásában kifejtett, nyomasztóan visszhangtalanok maradtak.

Pedig elég sokan vannak ebben az országban, akiknek elegük van abból, hogy a politikai erők ott babrálnak ki egymással, ahol tudnak, s áldatlan állapotokat teremtenek az Ország Házában, a közmédiában és az önkormányzatokban. Elég volt a parlamenti ellenzék jogainak kigúnyolásából. Alkossanak olyan törvényeket és házszabályt, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a kisebbség által kezdeményezett rendkívüli üléseket elszabotálják, a vizsgálóbizottságok megalakítását megakadályozzák, vagy munkájukat kudarcba fullasszák, hogy a többség egyoldalúan meghatározhassa a tárgyalási időkeretet stb. A kormányfő álljon hetente az interpellálók elé, és rögzítsék, mi tekinthető olyan "halaszthatatlan közfeladatnak", amire hivatkozva kimentheti magát. Bizonyos ellenzéki jogosítványokat ideje lenne kiterjeszteni az önkormányzatokra, hiszen a fővárosban például másfél évtizede nem alakulhatott meg egyetlen vizsgálóbizottság sem ellenzéki kezdeményezésre.

Nemcsak a közmédia politikai kisajátítását kell megakadályozni a médiatörvény módosításával, de azt is, hogy a kormánypártok közpénzből kampányoljanak, és így jogosulatlan előnyre tegyenek szert. Például törvényben kellene rögzíteni, hogy kormányzati szervek a választások előtti időszakban kizárólag a feladataik ellátásához közvetlenül szükséges hirdetményeket tehetik közzé.

A kormánypártok nem lehetnek sem annyira optimisták, hogy azt higgyék, ők már sohasem fognak ellenzéki pártokként tevékenykedni. Annyi jogosítványuk lesz és ezek érvényesítésére anynyi garanciájuk, amennyit kormányzásuk alatt biztosítanak az ellenzéknek. Ettől az ellenzéktől nem számíthatnak többre, és nem is érdemelnek többet.