Az állam topmenedzserei
Szetey Gábor, a Kormányzati Szolgáltató Központ leendő vezetője Argentínából nyilatkozott lapunknak:
- Beszélt arról Gyurcsány Ferenccel, hogy miért önt választotta, amikor alig másfél éve menesztette?
- A válaszra a miniszterelnök az illetékes. Persze én is föltettem neki ezt a kérdést, hiszen döntése meglepett. Valószínűleg ismeri az igazgatásban, versenyszférában szerzett tapasztalataimat, a reformok iránti elkötelezettségemet.
- Mit szól azokhoz az értelmezésekhez, amelyek szerint a kabinet már csak egyszerű végrehajtó szervezet, a valódi hatalmat pedig a Nemzeti Fejlesztési Tanács és az államreform-bizottság gyakorolja?
- Szó sincs ilyesmiről. Közjogi és politikai értelemben a felelősségi viszonyok változatlanok. Az államreform-bizottságnak azt kell megoldania, hogy a közszolgáltatások területeit megtestesítő mozaikdarabkák közös képpé formálódjanak.
- Vagyis a stratégiai irányokat kell kijelölniük.
- A bizottság nem csak politikusokból áll. Tagjainak többsége nem a miniszterelnök alárendeltje, hanem olyasvalaki, aki a gazdasági vagy a tudományos életben már letett valamit az asztalra. Ez a testület nem dönt, hanem előkészít.
- Reformokról beszél, miközben egy külső szemlélő csak azt látja: központosítják a struktúrát, leépítik az apparátust.
- Szerencsétlen volna, ha a reform a leépítéssel tűnne azonosnak. A kormánynak több feladatot kell megoldania. Van egy egyensúlyteremtő lépéssor, számos kellemetlen következménnyel - ezek egyike a minisztériumi apparátus csökkentése. A reform viszont a mindnyájunk elégedetlenségét kivívó érdekeltségi viszonyok átalakítása a közszolgáltatások területén. Közben nyilván egyes intézmények megszűnnek, és újak is létrejönnek. Épp azért van ma annyi bajunk, mert soha nem volt bátorságunk alapjaiban megforgatni a rendszert, az új dolgokat mindig a régiek mellett próbáltuk megcsinálni - viselve a duplázás, a triplázás költségét.
Menedzseri vagy politikai munka? Nem lehet szétválasztani - válaszolt munkatársunk kérdésére Bajnai Gordon, aki a fejlesztésekkel foglalkozó új országos szervezetet fogja irányítani.
Nagy B. György
Összesen 22,6 milliárd euró - ekkora summával fog segíteni magyar fejlesztési projekteket az Európai Unió a következő hét évben. A hazai önrészt is beleszámolva ez évente mintegy ezermilliárd forint fejlesztésre fordítható forrást jelent. A kormány a pénz felhasználásának koordinálására, tervezésre új szervezetet hoz létre, amelyet Bajnai Gordon fog vezetni. - A programokról mi fogunk dönteni, nem az EU, a mi felelősségünk, hogy jól költsük el ezt a hatalmas összeget - hangsúlyozta a vállalatvezetői tapasztalatokat szerzett szakember. - Nem lehet szétválasztani a munka menedzseri és politikai elemeit - folytatta -, hiszen a köz szolgálata mindenképpen politikai jelleget ad a munkának, ám bizonyára az sem véletlen, hogy a miniszterelnök egy üzletembert választott erre a feladatra, olyan szakembert, aki eddig teljesítményelvű, célratörő, sikerorientált környezetben dolgozott.
Bajnai kormánybiztosként a koordinációval, stratégiai döntéshozatallal foglalkozó, a kormányfő által vezetett grémium, a Nemzeti Fejlesztéspolitikai Kabinet tagja lesz, egyúttal irányítja majd a döntések előkészítésével és végrehajtásával foglalkozó, újonnan létrejövő országos hatáskörű szervezetet is. Ennek létszámáról, struktúrájáról, regionális kapcsolódásairól egyelőre keveset lehet tudni, az azonban bizonyos, hogy építeni fog az EU-pénzekkel mostanáig foglalkozó intézmények tapasztalataira, ám az eddiginél átláthatóbb, jobban ellenőrizhető, számon kérhető munkát szeretne végezni.
Ferencz Gábor
Az új kormány megalakításáig Bajnai Gordon a Budapest Airport Zrt. elnöke volt, erről a funkciójáról most leköszönt. - Átültem az "állam oldalára", állami fejlesztésekkel fogok foglalkozni, ezért minden ezzel összeférhetetlen tisztségemről, megbízatásomról jövő péntekig lemondok - jelezte.
- A jó és emberi viszony a környezeteddel, a következetesség, az átláthatóság biztosítása, a jó munkatársak kiválasztása és csapattá formálása, az őszinte visszajelzés biztosítása és leginkább az, hogy élvezettel végezd a dolgod.
- Más-más közegben más a munka is, lásd Eger vagy Argentína. Vagy a világban ez is sztenderdizált? Ami egyben azt is jelenti, hogy egy minisztériumi igény káderben is olyan, hogy pontosan körülírható, központilag "beszerezhető"?
- Nem szeretem a sztenderdizált helyzeteket az életemben és a munkámban sem. Minden feladat egyedi megoldást igényel, még akkor is, ha a megoldáshoz szükséges képességek ugyanazok. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy legyen pontos célja annak, mit, miért csinálsz.
- A központosított ellátmány régi feudalisztikus hitbizományokat is érint - autó, üdülés, bútor. Számít egyedi igényekre? Konfliktuskezelésből állítólag sokat lehetett tanulni Argentínában.
- Egy modern országban ne legyenek hitbizományok, legkevésbé feudalisztikusak. Szerintem az állam Magyarországon 15 éves lemaradásban van a polgáraihoz képest. Az elmúlt 15 évben a magyar emberek és vállalkozások ezer és egy dologban változtattak az életük folyásán. Az állam azonban mozdulatlanságba dermedt. Az uniós források új helyzetet teremtenek. Ziccerhelyzetet, amit történelmi bűn lenne kihagyni. Ha az átfogó országreformmal olyan "kondícióba" lehet hozni Magyarországot, hogy hatékonyan tudja lehívni a rendelkezésére álló pénzeket, akkor 15 év mulasztásait, 15 év elmaradt reformjait két-három év alatt pótolni lehet.
- Mikor tér haza és áll munkába?
- Vannak kötelezettségeim a jelenlegi munkáltatómmal szemben, ez eltart még néhány hétig. Most folyik az egyeztetés arról, mi lenne a megfelelő átmeneti időszak, és addig, úgy gondolom, nem lenne helyénvaló, ha konkrétumokat mondanék leendő feladataimról. A csapat pedig már alakul.