Molnár Lajos

Az első liberális egészségügyi miniszter konfrontatív és megosztó személyiség. A hatvanéves korára miniszterré váló orvos eddig több egészségügyi intézményt is igazgatott, köztük a Kapás utcai szakrendelőt, a Belügyminisztérium Központi Kórházát, a fővárosi Szent István Kórházat, s máig főigazgatója a MÁV Kórháznak. Az amúgy jó menedzseri képességeiről is ismert szakembernek a BM Kórházból és a fővárosi Szent István Kórházból is tulajdonosi nyomásra kellett távoznia. Nagy utat járt be a miniszteri székig: Nyírbátorból indult, Sztavropolban kezdte meg orvosi tanulmányait, amelyeket az első két, külföldön töltött év után a Debreceni Orvostudományi Egyetemen fejezett be. Röntgenorvos feleségével évekig Algériában dolgozik. Magyarországra a '80-as évek elején kis időre visszatér, majd a rendszerváltásig fül-orr-gégészként Bécsben dolgozik. Amolyan balhés ember, biztos háttérrel. Ezért, mondják az őt ismerők, könnyű kézzel alakítja a "minden mindegy" szerepet, ezért az SZDSZ keresve sem találhatott volna nála alkalmasabb személyt az egészségügyi tárca élére. Más kérdés, hogy van-e igazi politikai akarat a reformok végrehajtására.

"Mit is mondhatnék Molnár Lajosról? Nehéz ember, nehéz feladattal. Mert a kormánynak van egészségügyi reformterve, olyan, amelyről a két koalíciós párt megállapodott. A miniszter dolga az, hogy azt végrehajtsa. Legyen hát határozott, de empatikus is, és ahol nem muszáj küzdeni, ott jusson okos kompromisszumra."

Persányi Miklós

A környezetvédelmi szakma nem fogadja túlzott örömmel a poszton most újrázó 56 éves Persányi Miklóst. Hiába használja ki minden egyes tanösvény vagy szennyvíztisztító átadásakor a sajtóbéli megjelenés lehetőségét - ezért nevezik a háta mögött píársányinak -, ismertsége, népszerűsége még jelölő pártja körében is vitatott. Kovács Kálmán és Fodor Gábor ellenében Kuncze Gábornak köszönhetően nyerte el a posztot, de a szabad demokraták a szemére vetik, hogy munkásságában nem tükröződik pártossága. Persze ez akár előny is lehetne. Csakhogy: az elmúlt három évben nem sok eredményt ért el, nimbuszán sokat rontott, hogy tárcájához mégsem került át az erdők felügyeletének joga. Az ELTE biológia-népművelés szakán végzett szakember 1986-ban a politikai tudományok kandidátusa lett, s dolgozott az EBRD környezetvédelmi főszakértőjeként. 1994-2003 között a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója volt, innen került a környezetvédelmi minisztérium élére.

"Az évszázad legnagyobb árvizeinek legyőzésében vállalt kulcsszerepet. Nevéhez kötődnek majd a következő időszak nagy folyamszabályozási, árvízvédelmi beruházásai. És nem csak a vízügyben jeleskedhet: az ő feladata lesz a zöld erőforrásokra alapozott energiaprogram. Nem baj, hogy nem pártpolitikus, hisz a zöldügy sem csak a kormány, hanem sokak ügye, így e területen csak egy civil miniszter lehet sikeres."

Petrétei József

2004 ősze óta irányítja az igazságügyi tárcát Petrétei József, és a 48 éves alkotmányjogász mindeddig feltűnően csendben tette a dolgát. Ebben nyilván annak is szerepe volt, hogy az önmagát baloldalinak valló Petrétei nem pártpolitikus, és a munkában meg tudta őrizni szakmaiságát. Amúgy hűséges munkaerő, hisz 1983-ban Pécsett szerezte meg jogi diplomáját, majd - egészen miniszteri kinevezéséig - az egyetemen dolgozott. 1998-tól tanszékvezető, 2002-től pedig dékán volt a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. Utóbbi posztjára nagy támogatottsággal választották meg. Tanártársai dicsérik szorgalmát, munkabírását, rendszerező készségét, logikáját és szuggesztív előadói készségét. Alkotmányelméleti, államszervezeti és jogalkotási kérdésekkel foglalkozó tankönyvei elismertek. Dékánként kiegyensúlyozott, jó vezető volt, akinek a kar gazdasági ügyeire is maradt energiája. Amikor Gyurcsány először kérte föl őt, kollégái megemlítették: mivel Petrétei mindig elméleti területen dolgozott, nyilván különösen ügyel majd arra, hogy a törvények és kormányrendeletek kiállják az alkotmányosság próbáját. Ez a prognózis beigazolódott. Most hozzá kerülnek a rendészeti ügyek is.

"Az alkotmányosság őre, az államreform magas szintű, támadhatatlan jogszabályi előkészítésének felelőse. A kormány a szabadság és a rend országát szeretné megteremteni. E két fogalom egyenértékű, hisz a szabadság csak addig létezik, amíg fenntartható a rend."

Szekeres Imre

Mondhatnánk akár azt is, hogy kakukktojás a kormányban, abban az értelemben mindenképpen, hogy az 56. életévében járó Szekeres klasszikus pártpolitikus, aki megjárt már mennyet-poklot, de szívóssága, szellemi képességei, szervezőkészsége és nem utolsósorban megújulási képessége mindig helyzetbe hozta. Messziről és nem is elhanyagolható stigmával indult: Veszprémből, az egykoron rettegett Pap János párttitkár árnyékából. A vegyipari rendszermérnökként végzett Szekeres 1977-től a KISZ Veszprém Megyei Bizottságának titkára, majd első titkára lett, 1989 októberétől az MSZP Veszprém Megyei Szervezetének az elnöke, 1990-től a párt országos titkára, majd ügyvezető alelnöke. A Horn-kormány bukásával ő is alászállt, s újra kellett építenie magát. Sikerült. Azért és - paradox módon - annak ellenére is, hogy külsőségeiben megújult (ő volt az első menedzserstílusú szocialista politikus), meg tudta őrizni az MSZP-tagok szemében "a mi Imrénk" imázsát. Kapcsolata Gyurcsány Ferenccel kezdetben nem alakult konfliktusmentesen, az újdonsült kormányfő mellett nem maradhatott a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, de a kormányfőnek is be kellett látnia (nem utolsósorban akkor, amikor Szekerest elnökhelyettessé választotta a tisztújító kongresszus), hogy megkerülhetetlen. Hogy azzá válik-e a honvédelem élén is, azt a jövő dönti el.

"Tehetséges, kiváló szervező, rendkívül fegyelmezett - a magyar honvédelemnek pont ilyen emberre van szüksége. Bár a tárcánál már befejeződött a nagy átalakítások zöme, de a seregből valóban professzionális haderőt kell faragni. Ehhez ő a megfelelő ember, hiszen a szövetség képviselője a baloldalon, a politikában, Magyarország NATO- és nemzetközi kapcsolataiban."

Szilvásy György

Szürke eminenciásból válik a politikai rivalda vezető szereplőjévé a Miniszterelnöki Hivatal élére kerülő Szilvásy György. Politikai érzéke, kompromisszumteremtő ereje, szervezőkészsége és munkabírása már egyetemistaként vezető szerephez segítette - itt érdemes emlékeztetni a fiatal Orbán Viktor megjegyzésére, aki a '80-as évek végén csak két kisz-esben, Gyurcsányban és Szilvásyban látott veszélyes ellenfelet -, ám közéleti reflektorfény csak ritkán irányult rá. Alaposan ismeri az államigazgatást, a kormányhivatalt, hiszen azóta, hogy 1989-ben Pozsgay Imre államminiszteri titkárságának munkatársa lett, több poszton és minden kormányban vezető tisztségviselőként tevékenykedett. Igaz, az Orbán-kormány csak néhány hónapig hagyta a környezetvédelem közigazgatási államtitkáraként dolgozni, így azután 2002 és 2006 között egy számára addig idegen terepen, az üzleti világban is bizonyíthatta menedzseri tehetségét. Gyurcsány Ferenccel két évtizede áll kapcsolatban, s erős szövetségüknek, csaknem baráti viszonyuknak az sem ártott, amikor Gyurcsány sportminiszteri kinevezése után épp e kapcsolat támadhatósága miatt kellett Szilvásynak távoznia a minisztérium közigazgatási államtitkári posztjáról. Két évvel később azonban az időközben miniszterelnökké választott Gyurcsány kabinetfőnöke lett, s "párosuk" hatékonyságát végső soron a választási eredmény is megmutatta.

"A pontosság minisztere, aki az államigazgatási reform vezető politikusaként bebizonyítja, hogy a politika magán kezdi a változtatásokat, a reformokat."

Veres János

A volt-leendő pénzügyminiszter két diplomával, egy közgazdász doktori címmel, közepesen jó vállalkozói és jelentős politikai karrierrel, valamint az egyik legnagyobb, képviselő által bevallott vagyonnal rendelkezik. A 49 éves nyírbátori származású politikus a nyolcvanas években agrárvállalkozásoknál dolgozott, majd a rendszerváltáskor kezdett politizálni - és vállalkozni. Alapító tagja az MSZP-nek, a párt elnökségi tagja. 1994-től képviselő; 2002-ben Nyírbátor polgármestere lett, amiről 2003-ban, pénzügyminisztériumi államtitkári kinevezésekor mondott le. 2005 tavaszán váltotta Draskovics Tibort, aki az áfa-visszatartás körüli botrány és a deficitcélokon rendre túlszaladó államháztartási hiány miatt kényszerült távozni. Verestől - azon elődjeihez hasonlóan, akik, mint Varga Mihály vagy Szabó Iván, a ciklus végén, és inkább politikai háttérrel kerültek a pénzügyi tárca élére - senki nem várt nagy tetteket, csak a napi rutinnyilatkozatokat, és persze a deficitcélok többé-kevésbé pontos betartását, ami elődjének még "hozzávetőleg" sem sikerült. Ezt a feladatot Veres teljesítette. Minisztériumi tisztségét annak ellenére sikerült megőriznie, hogy a választási kampányban képes volt a nyírségi polgármestereknek olyan "felkészítőt" tartani, amely arra figyelmeztetett: ha nem az MSZP-re szavaznak, uniós forrásoktól eshet el a településük.

"Az egyensúly embere, akinek nem lesz könnyű dolga a költségvetés stabilizálásával. Ám a pénzügyi szigor mellett meg kell őrizni az empátiát, mert pusztán a könyvelők igazsága nem boldogítja Magyarországot."