A guide2womenleaders.com honlap szerint Göncz Kinga - a magyar diplomácia történetében premiernek számító - kinevezése előtt huszonegy országban irányította nő a külügyi tárcát. Közülük a legismertebb arc talán az amerikai Condoleezza Rice-é. Európában az idén Görögországban, Nagy-Britanniában és Lengyelországban került nő - Dora Bakoiannisz, Margaret Beckett és Anna Fotyga személyében - a diplomácia élére. Magyarország szomszédai közül pedig Ausztriában és Horvátországban irányítja hölgy, Ursula Plassnik, illetve Kolinda Grabar-Kitarovic a külügyeket.

A diplomácia világában azonban még mindig az öltönyök vannak túlsúlyban, Magyarországon a rendszerváltást követően például másfél évtizednek kellett eltelnie, amíg Fekszi Márta tavalyi államtitkári megbízatásával nő kerülhetett a férfidominanciájú Bem rakpart felső vezetésébe. A női diplomaták alkalmazásában egyébként a macsószemléletűnek tartott spanyolok voltak az úttörők: Aragóniai Ferdinánd özvegy lányát, Katalint küldte nagykövetnek VII. Henrik londoni udvarába - derül ki a brit külügy összeállításából.

A nemzetközi diplomáciában ezzel együtt a nők hosszú ideig háziasszonyi szerepre voltak kényszerülve, akiknek diplomatafeleségként a fogadások és más protokolláris rendezvények lebonyolítását kellett intézniük. A diplomáciai karrier és a nagyköveti posztok az első világháborút követően nyíltak meg a nők előtt. Az emancipáció és a nőmozgalmak térnyerésével pedig az 1970-es évektől egyre több államban nők kerültek külügy- és védelmi miniszteri posztokra, amelyek addig kizárólag férfi-felségterületnek számítottak.