Iszaptenger a Tisza mellett
A rendeltetése szerint Dóra gyógyvízzel feltöltött szabadtéri medencében egyelőre csak az ebihalak és a hangosan kuruttyoló békák érezhetik jól magukat. A szegedi partfürdőnek ez az egyetlen medencéje, amiben ottjártunk idején vizet találunk, a többiben még ennyi élet sincs, csak vastagon lerakódott homok és büdösödő iszap - ezt hagyta hátra az áradó Tisza. A csapokra uszadék rakódott, máshol többméteres faágak akadtak fenn a tusolókon.
A területen lévő faházak sincsenek jobb állapotban: hiába épültek magas cölöpökre, a minden korábbinál magasabb szintet elért folyó vize befolyt az épületekbe - volt, ahol néhány héttel ezelőtt még méteres magasságban hömpölygött a Tisza. A kemping tavaly felújított vizesblokkjaira ismét sok pénzt kell költeni, de szétáztak az elektromos vezetékek, az elosztók, a kapcsolótáblák is.
Bánáti Antal, a Szegedi Fürdők Kft. ügyvezetője azt mondja: a partfürdő területén a folyó visszahúzódása óta már több ezer liter fertőtlenítőt elhasználtak, ám a munkák java még hátravan. Az iszapot nem lehet a csatornába engedni, ezért ha kiszárad annyira a terület, hogy járművekkel meg lehet közelíteni, a medencékből teherautóval hordják el az iszapot, s a fertőzöttnek minősülő sarat ugyancsak el kell szállítani. A parti strand várhatóan csak júliusban nyithat ki.
A folyó hordalékával borított partfürdő egyébként a tavaszi áradás után nem rendkívüli látvány a szegediek számára: a Tisza rendszerint minden évben elönti a területet, ám az ideihez fogható pusztítást korábban nem okozott a folyó. Bánáti Antal becslése szerint amíg rendszerint 10-12 millió forintot költöttek korábban a rendbetételre, az idén legalább 60-70 milliót kell fordítani a terület rehabilitációjára - ehhez a város fürdőit üzemeltető önkormányzati cég a fenntartótól remél pluszforrásokat.
A fürdőigazgató szerint nem spórolható meg a partszakasz rendbetétele: álláspontja szerint a város már csak a közegészségügyi előírások miatt sem engedheti meg magának, hogy a jelenlegi állapotban hagyja a strandot. Másrészt a terület népszerű pihenőhely, s ahogyan a motorcsónak-bajnokságoknak, úgy a nyár végi Szegedi Ifjúsági Napoknak vagy az évről évre több embert vonzó halászléfőző fesztiválnak is fontos helyszíne a partfürdő, a faházak pedig jelentős bevételt hoznak a fürdőtársaság számára.
Korábban felmerült a gondolat, hogy töltéssel vagy mobil gátrendszerrel védenék meg az árterületen lévő ingatlanokat az évenkénti pusztulástól, ám ha ez műszakilag kivitelezhető is volna, aránytalanul magas költségekkel járna. Másrészt pedig egy több méter magas földtorlasz vagy betonfal éppen azt a természetes környezetet tenné tönkre, ami miatt annak idején a Tisza mellett a partfürdőt kialakították.
