Az elküldött elektronikus üzenetek darabonkénti megadóztatása viszonylag régi elgondolás, eredetileg a tömegesen postázott kéretlen reklámokat akarták ezzel a módszerrel megritkítani. Az AOL május elején be is vezetett egy ilyen díjat (azzal a filozófiával, hogy a reklámlevelek feladóinak némi pluszköltség fejében garantálja az üzenet gyors célba jutását), de máris elemi erejű felháborodással kell szembenéznie: az ügyfelek is tapasztalják ugyanis, hogy a reklámokat nem könnyű megkülönböztetni a többi levéltől.

Az Európai Parlament most új köntösbe öltöztette a régi javaslatot: e szerint két legyet ütnének egy csapásra, mert a spamek visszaszorítása mellett azt is elérnék, hogy az EU új forrásokhoz jusson a bevezetendő e-levél-, illetve SMS-adó révén. A tervek szerint jelentéktelennek tűnő összeggel - SMS-üzeneteknél 1,5 centtel, míg e-maileknél 0,00001 centtel - terhelnék meg a küldő szolgáltatói számláját, a pénz pedig az uniós intézmények finanszírozását szolgálná.

A legélesebb kritikát az Európai Parlament zöldfrakciója fogalmazta meg a javaslattal kapcsolatban. Szerintük az ötlet kitalálói a legjobb megoldást eszelték ki arra, hogy az unió fogyatkozó számú híveit végleg eltántorítsák az európai egység eszméjétől. Azt gyanítják: néhány politikuson kívül nehéz lenne olyan embert találni, aki támogatná a gyakorlatban garantáltan kivitelezhetetlen tervet. A számos ellenvetés egyike, hogy a globális, és a virtuális technológia miatt nem helyhez kötött e-mailezésre aligha lehet egy speciálisan európai adót építeni (arról nem is beszélve, hogy az uniós adórendszer eddig alapvetően egy másik logika szerint, a megtermelt nemzeti jövedelemhez igazodva működött).

A hírek szerint akadt néhány tagállam, amelynek képviselői nem utasították el kapásból az ötletet, ám a nevüket nem hozták nyilvánosságra.