Hiába indult adócsökkentéssel az év, az áfa 25 százalékról 20 százalékra történt mérséklésére az üzletek és szolgáltatók nagy része csak februárban reagált. Az elméletileg négyszázalékos árcsökkenést hozó döntés hatása - amely többek közt a szeszes és üdítőitalokat, kávét, teát, édességeket, fűszereket, vegyi árukat, tisztítószereket, bútort, számítástechnikai eszközöket, ruházati termékeket, közüzemi és távközlési szolgáltatásokat, építőanyagokat és az új lakások árát érintette - az árfigyelés végére már majdnem teljesen elolvadt. A november végétől április végéig tartó árjegyzés (tavaly az előző évi árakat rögzítették, hogy legyen mihez viszonyítani) tapasztalatai igencsak vegyesek, és azt mutatják, hogy hónapról hónapra nő az áfát teljesen lenyelő, sőt valójában már árat emelő üzletek aránya. Az árfigyeléssel megbízott Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület illetékese, Szeberényi György rámutatott: januárban már 10 százalék volt, áprilisban meg már 26 százalék az áremelést végrehajtó kereskedők részaránya.

Ráadásul az eredetileg a vásárlóknak átengedett áfa hasznát éppen a kiskeresetűek nem élvezhették, mivel ők azok, akik az alapvető élelmiszerekre és közüzemi díjakra költik jövedelmük nagy részét, az óriási hírveréssel beharangozott adómérséklési akció viszont az alapvető élelmiszereket egyáltalán nem érintette, mert azok eleve az alacsonyabb, vagyis 15 százalékos áfakörbe tartoznak.

Jól legfeljebb azok járhattak, akik nagy értékű tartós fogyasztási cikket vásároltak az áfacsökkentést garantáló állami védjeggyel ellátott üzletek valamelyikében, méghozzá februárban, amikor még a legtöbb helyen valóban alacsonyabb volt az ár. Januárban a kereskedők többsége még kivárt, március-áprilisban pedig már újra drágult az áru.

Érdekesség, hogy az árindex, vagyis az áremelkedés a fővárost is magában foglaló központi régióban volt a legmagasabb, míg a gazdaságilag legkevésbé fejlett alföldi és észak-magyarországi részeken a legalacsonyabb. A távközlési és internetes szolgáltatók árengedményeit java- részt a piaci versenynek és nem az adócsökkentésnek tudják be a felmérés készítői.

A kormány eredeti szándéka az volt, hogy a lakossághoz jusson el a be nem fizetett áfa egésze, ami a számítások szerint az idén 180 milliárd forint lehetett - volna.

Panaszkönyv: válaszolni kötelező!

Harminc napon belül válaszolni kell a vásárlók könyvébe írt bejegyzésekre - erről is rendelkezik a tegnap hatályba lépett új kereskedelmi törvény. A panaszkönyvbe írt észrevételek az elmúlt három évben mindenféle következmény nélkül maradtak egy joghézag folytán, ugyanis 2003-ban hatályon kívül helyezték a válaszadási kötelezettséget. A beírás mostantól az esetleges vitás ügyeknél is bizonyítékként szolgál, ráadásul, ha a kereskedő vagy a szolgáltató elmulasztja a választ, szabálysértési bírsággal büntetik. A határidő, illetve a kötelezettség betartását a helyi jegyző, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság is ellenőrizheti - tartalmazza a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség lapunkhoz eljuttatott közleménye. Mint ebből kiderül: a panaszosoknak meg kell őrizniük a vásárlók könyvébe írt bejegyzésük eredeti példányát. A válaszolási kötelezettség csak a 2006. június 1-je után született bejegyzésekre érvényes.

Tiszavirág-életû volt az árcsökkentés