A mandátumok csaknem teljesen arányos elosztását eredményező német választási rendszert venné át a miniszterelnök - ez derül ki a napokban beterjesztett törvényjavaslatból. A tervezet szerint a választás egyfordulós lenne, a képviselők száma 298-ra csökkenne: 149-et egyéni körzetből, ugyanennyi országos listáról kerülne be.

A rendszer bevezetésével alapvetően megváltozna a mandátumszámítás módszere. Némi egyszerűsítéssel: a 298 képviselői helyet az ötszázalékos parlamenti küszöböt teljesítő pártok között az országos listákra leadott szavazatok arányában osztanák el. Az így adódó számot összevetnék az egyéni választókerületekben ténylegesen elnyert mandátumok számával, és ha valamelyik szervezet a listás szavazatok alapján neki járó képviselői helyeknél kevesebbet szerzett, akkor a különbözetet az országos listáról kapja meg. Elvileg az is előfordulhat, hogy valamelyik párt "túlnyeri" magát: például egyéniben száz helyen győz, de a listáját csupán a választók harminc százaléka támogatta. Ekkor neki csak kilencven képviselői hely járna, ám a többletet nem veszik el tőle, hanem ennyivel növelik a listáról kiosztható mandátumok - és a parlamenti képviselők - számát. Az Országgyűlés összetételét tehát a pártlistákra leadott szavazatok határozzák meg.

E teljes arányosítással jóval kisebb lett volna a kormányoldal többsége 1994-ben, de a legutóbbi választáson is. Az MSZP 2006-ban 43 százalékos listás támogatottság mellett a parlamenti helyek csaknem felét szerezte meg, míg a mostani javaslat szerint a 190 helyett csak 170-172 körüli mandátum jutna neki. Két-három többlet helyet a Fidesz, és négyet-ötöt az SZDSZ kapna, de az igazi nyertes az MDF lenne, csaknem kétszer több képviselője lehetne. A koalíció minimális többséggel alakíthatna kormányt.

Az arányosítás "biztonsági játék": kizárja, hogy bárki a listás támogatottságát meghaladó képviselethez jusson, ami adott esetben mindkét oldalnak jól jöhet. Elejét veszi például annak, hogy egy párt nem egészen 40 százalékos szavazataránnyal abszolút többséget szerezzen, amint arra 1994-ben volt is példa. Ugyanakkor nagyobb a kockázata annak, hogy egyik oldal sem szerzi meg a kormányalakításhoz szükséges megnyugtató fölényt (a legutóbbi németországi választások is csaknem patthelyzetet hoztak).

Mindazonáltal a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a 298 tagú parlamentet - és ezen belül az egyéni képviselői helyek túlsúlyát - szorgalmazó tervezetet a Fidesz elveti. A párt ugyanis az országgyűlés létszámát 386-ról kétszázra, a 210 listás mandátumot pedig a negyedére csökkentené. A kétszázas létszámot most foglaltatná az alaptörvénybe, a választási rendszerről szóló döntést elhalasztaná.

A 2006-os választás becsült eredménye a német módszer szerint