"Testvéreim a könyvkiadásban" - ezekkel a szavakkal szólította meg Zentai Péter László, a könyvhetet rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója az ünnepi programról szóló tegnapi tájékoztató közönségét. Akárcsak egy szakrális közösséget. Valóban, a hazai könyv- és irodalombarátokat összeköti egyfajta hit: a mívesen nyomtatott betű nélkülözhetetlensége. Erre hivatkozott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, akit az "arccal a vidék felé" jelszó jegyében hívtak meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott tájékoztatóra.

Budapesten a Vörösmarty téren kívül négy helyszínen, az országban számos településen tartanak könyvheti rendezvényeket. Dedikálásokat, író-olvasó találkozókat, összesen közel ezret rendeznek országszerte. A Magyar Rádió kulturális szerkesztőségének ötven munkatársa több helyszínen kíséri végig az eseményeket - jelentette be Kőrösi Zoltán főszerkesztő. Elkészült a központi könyvkatalógus, amely 298 új címet tartalmaz. Zömmel kortárs magyar szerzők szépirodalmi, tudományos, ismeretterjesztő munkáiét, eszszé- és memoárköteteiét. Tarján Tamás kritikus az új termést bemutató szemléjében a hiányról is szólt: a Bartók-emlékévben egyetlen, a zeneszerzővel, műveivel kapcsolatos új mű sem jelenik meg a könyvhéten.

Az MKKE igazgatója viszont örömmel emlékeztetett: májusban a magyar irodalom áttörést ért el angolszász nyelvterületen. Az Independent című angol napilap regényfordítási versenyén Kertész Imre Sorstalansága a második, Szabó Magda Az ajtók című regénye pedig a negyedik lett. A norvég Per Petterson műve az első.