Az USA jó arcot vág Iránnak
Az azonnali iráni reakciók tegnap több hangon szóltak. Kazem Vaziri-Hamaneh olajügyi miniszter Caracasban azt mondta, országa sohasem tárgyal az Egyesült Államokkal nukleáris programjáról, amelyhez jelentős saját erőfeszítésekkel jutottak el. Ali Asghar Soltaniye, Iránnak az Egyesült Nemzetekhez és más nemzetközi szervezetekhez delegált állandó képviselője egy tegnapi budapesti előadásában ezt úgy fogalmazta meg, hogy a program nem tegnap kezdődött, tehát nem is fogják holnap abbahagyni. Manusher Mottaki külügyminiszter viszont üdvözölte a közvetlen tárgyalások lehetőségét, de kizárta, hogy ennek érdekében felfüggesztenék az urándúsítást.
Az amerikai álláspont elmozdulása olyan irányban történt, melynek képviselői már korábban is hangoztatták álláspontjukat a washingtoni adminisztráción belül és kívül. Ennek lényege az, hogy valamilyen módon tesztelni kellene, vajon az iráni álláspont őszinte-e vagy sem. Teherán folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy nem kíván nukleáris fegyvert kifejleszteni, de Washington és a tárgyaló nyugat-európai hatalmak ebben kételkednek. Iráni vezetők és hivatalnokok rendszeresen jelzik, hogy létezik a legfőbb vezetőnek, Ali Hamenei ajatollahnak egy fatvája, véleménye, amely kifejezetten tiltja ilyen fegyverek fejlesztését, tárolását és használatát. Nagyné Rózsa Erzsébet Irán-szakértő egy e heti budapesti előadásában ezt fontosnak nevezte, de nem egyértelműnek. A fatvákat ugyanis nem írják le, így nehéz azokat nyomon követni. Ráadásul létezik egy másik vallástudósnak egy ettől eltérő fatvája is.
A teszt természetesen nem a fatvákra, hanem a hivatalos álláspontokra vonatkozna. A The New York Times szerint George W. Bush elnök már hónapokkal ezelőtt azt mondta külügyminiszterének, a jelenleg ebben az ügyben Bécsben tárgyaló Condoleezza Rice-nak, hogy a nukleáris Irán és az amerikai katonai akció lehetősége mellett szüksége van egy "harmadik opcióra" is. A jelek szerint visszatér a korábbi külügyminiszter, Colin Powell idején már többször felvetett irány, kipróbálni, vajon Irán hajlandó-e együttműködni az Egyesült Államokkal. Akkor Dick Cheney alelnök volt a fő ellenálló, ma azonban más maga az alaphelyzet. Azóta az új iráni elnök, Mahmud Ahmedinezsad kijelentette, országa sosem fogja abbahagyni az uránium dúsítását. Az olaj ára a hordónkénti 20 dollárról 70 dollárra emelkedett. Az USA katonai erői pedig jelentősen le vannak kötve Irakban.
A Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország külügyminiszterei tegnap Bécsben tárgyalásokat kezdtek arról az ajánlatcsomagról, melyet Iránnak szánnak. A megbeszélésekről lapzártánkig nem szivárogtak ki információk, s a brit külügyminiszter, Margaret Beckett azt nyilatkozta: javaslatukat közvetlenül eljuttatják Teheránba, s addig nem is hozzák nyilvánosságra. Az érintettek és a nemzetközi megfigyelők nyilvánvalóan arra számítanak, hogy Irán változtat eddigi kemény magatartásán. Ellenkező esetben ugyanis nincs semmiféle tárgyalásos lehetőség. Nem véletlen, hogy egyes elemzők "ügyesnek" minősítették az amerikai tárgyalási javaslatot, amely mindenképpen egy lépés, ha sok szempontból reménytelen is. Arra azonban esetleg elegendő lehet, hogy kudarc esetén a szankciókat eddig ellenző Oroszországot és Kínát talán Washington mellé, vagy hozzá közelebb lehet állítani.
