Újabb lépést tett Oroszország Grúzia feldarabolása felé - állítják Tbilisziben annak kapcsán, hogy Moszkva tegnap ötszáz fővel emelte Dél-Oszétiában állomásozó békefenntartóinak létszámát. Az orosz vezetés szerint azonban csupán az orosz egység ma befejeződő rendszeres frissítéséről van szó - és a grúz kormány rendszeres túlreagálásáról.

Szergej Lavrov kijelentette: Tbiliszi a szándékos feszültségkeltéssel fegyveres konfliktus kirobbantására törekszik Abháziában és Dél-Oszétiában. Az orosz külügyminiszter nyilatkozatával szemben azonban Mihail Szaakasvili kormánya úgy véli, hogy a konfliktust Moszkva élezi azzal, hogy semleges békefenntartó helyett lényegében a szakadár államok pártját fogja, kétségbe vonva Grúzia területi egységét. A grúz elnök ezért többször követelte, hogy az orosz békefenntartókat nemzetközi egységek váltsák fel. (A vegyes erőket jelenleg orosz, grúz és az érintett kváziállamok katonái adják.) A jelek szerint a részvételre Ukrajna és Litvánia is hajlandó volna.

Moszkva kétértelmű nyilatkozatokban tagadja, hogy a szakadárok mellett állna: egyrészt tiszteletben tartja Grúzia területi egységének elvét, másrészt kijelenti, hogy ez az egység csak hosszas tárgyalások útján hozható létre. Hivatalosan nem reagál Abházia és Dél-Oszétia kérésére, hogy társult államként csatlakozhassanak Oroszországhoz, ám Koszovó esetleges függetlenné válása kapcsán Vlagyimir Putyin orosz elnök többször elmondta, hogy ebben az esetben a két térség önrendelkezési jogát is tiszteletben kell tartani. Mindemellett az 1993-ban lezárt rövid polgárháború óta a 160 ezer lakosú Abházia 80 százaléka és a 125 ezer fős Dél-Oszétia lakóinak 95 százaléka orosz állampolgárságot kapott, és hivatalos fizetőeszközük az orosz rubel.

Grúziát borzolta az is, hogy ősszel Abházia felvételt kapott Dél-Oroszország Parlamentjeinek Szövetségébe. Tegnap pedig a déloszét elnök, Eduard Kokojti moszkvai nagykövetté nevezte ki az orosz fővárosban eddig megbízott képviselőként tevékenykedő Dmitrij Mjodojevet. A kinevezést Moszkva nem utasította el.

Ráadásul Dél-Oszétia a közelmúltban új érveket talált a függetlenségre, amelyekkel az orosz alkotmánybírósághoz kíván fordulni: a térség 1774-ben, még Grúzia előtt került Oroszországhoz, onnan hivatalosan sosem vált ki, így Grúzia jogszerűtlenül tart igényt a 3800 négyzetkilométeres területre.