Ám ki tudja, az európai szövetség melyik kandidatúrát ítéli a legjobbnak december 8-án. Szerdán mindenesetre lezárult a pályázati procedúra második szakasza; a három versenyben maradt aspiráns - Lennart Johanssonnak és Lars-Christer Olssonnak, az UEFA elnökének és igazgatójának jelenlétében - bemutatta végleges anyagát. A két rivális, ugyebár, Lengyelország és Ukrajna (közösen), valamint Olaszország és a Budapestről érkezett ember eltűnődött: vajon létezik-e egyéb szegmense a futballnak - e vetélkedőn kívül -, amelyben Magyarország akár csak megközelíti a morálisan most súlyosan sérült, a sportágban mégis oly hatalmas Itáliát?

Szerdán még megelőzni is sikerült, mert a prezentációk sorát Gyárfás Tamás, a magyar pályázati bizottság dinamikus elöljárója vezette be, hogy utóbb az emelvényre szólítsa Ivo Sanader horvát kormányfőt, aki - egyebek közt mindkét ország parlamentjének százszázalékos Eb-támogatására, továbbá a magyar-horvát barátságra és vendégszeretetre hivatkozva - kijelentette: "Higgyék el, mi lennénk a legjobb választás!" A lengyelek meg az ukránok nem politikussal, hanem két világhírű atlétával - Irena Szewinskával és Szergej Bubkával - vonultak fel az UEFA vezetőinek megnyerésére. Az ideálok közül Bubka rövid nyilatkozatot adott lapunknak, és arra a kérdésre, hogy a 2012-es Eb-rendezés felérne-e számára egy világrekorddal, azt felelte: "Talán többel is. Kétségtelen, annak idején eléggé magasra ugrottam, de az idei győzelemmel a hazám emelkedne fel."

Az eredményhirdetésre még várni kell, bár Vlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke szokás szerint a legteljesebb határozottsággal szögezte le, hogy "győzünk, ez nem lehet vitás". E lebilincselő optimizmustól eltekintve egyelőre csak annyit lehetett megállapítani: a magyar-horvát fellépés ezúttal sem keltett rossz benyomást.

Sőt egészen biztos, hogy hosszú ideje szerdán láttuk a legjobb magyar beadást...

Parancsoljanak, uraim! Kisteleki MLSZ-elöljáró átadja a magyar pályázatot Johanssonnak és Olssonnak, az UEFA elnökének és igazgatójának