Állatkísérletek kételyekkel
"Lehetetlen belelátni, hogy mi is történik az egyes intézményekben állatkísérletek címén. A részt vevő cégek és kutatóhelyek nincsenek rákényszerítve a kísérleti eredmények megosztására, nincs közös adatbázisuk, így puszta óhaj marad, hogy a teszteket ne ismételgessék fölöslegesen" - foglalta össze tapasztalatait lapunknak az egyik magyar tudományegyetem végzőse, aki épp az állatkísérletekből írja diplomadolgozatát.
2000-ben még közel 600 ezer, tavaly alig több mint 300 ezer állatot áldoztak fel a tudomány (és az üzlet) oltárán - döntően egeret, patkányt, nyulat, tengerimalacot, de például 700 kutyát is. A nagy ugrás 2001-ben, a jelenleg is hatályos szabályozás hatálybalépésekor következett be, akkor egy év alatt közel 40 százalékkal csökkent a mennyiség.
Pallós László országos állatvédelmi felügyelő szerint a szabályozási szigor a háromszintű engedélyezésben is megnyilvánul. Az elvégzendő kísérlethez először az intézményen (egyetemen, gyógyszergyáron, kutatóintézeten) belül működő állatkísérleti bizottság jóváhagyása, majd a megyei állategészségügyi hatóság engedélye kell - itt állítják ki a dokumentumot, de csak az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács állásfoglalásának ismeretében. Kozmetikai, dohány- és lőszeripari célú kísérletre egyáltalán nem adható engedély.
A világon évente több mint 25 millió legális állatkísérletet végeznek: az USA-ban 17 millió, Angliában 3 millió, Olaszországban egymillió az évi kísérletek száma (Magyarország az európai középmezőnybe tartozik). A kísérletek közel kétharmada a gyógyszeripar érdekeit szolgálja, 10-15 százalék orvostudományi célú, a maradékon a kozmetikai szektor, a hadiipar, illetve az oktatás osztozik (idehaza a gyógyszer- és a vegyipar a legnagyobb felhasználó). A legrészletesebb adatszolgáltatással rendelkező országban, Nagy-Britanniában a tesztek 63 százalékát mindenfajta érzéstelenítés nélkül, 22 százalékát pedig csak helyi érzéstelenítés mellett végzik. A legtöbb beavatkozás fájdalmat okoz - a legelterjedtebbnek számító toxicitási, vagyis anyagok mérgezőképességét ellenőrző vizsgálatok mellett igen sok az égetéses, vakításos, fagyasztásos, áramütéssel járó beavatkozás, a szándékos megfertőzés és a megnyomorítás is.
A PETA (Emberek az Etikus Állattartásért) adatai szerint tudományos szempontból az elvégzett állatkísérletek döntő hányada értéktelen az ember és az állat közötti jelentős különbségek miatt. Példaként említik, hogy az eddig megvizsgált anyagokra az egerek 60 százaléka máshogy reagál, mint a patkányok, holott közöttük alig van genetikai különbség. Az arzén nem mérgező a juhok vagy a sünök számára, a sztrichnint a tengerimalacok mellett akár a majmok is bátran elfogyaszthatják. Az elmúlt évtizedek gyógyszerbotrányaiban és az év eleji angliai tragikus gyógyszerkísérletben is állatokon sikerrel tesztelt készítmények okoztak bajt az embernél. A Die Welt tudományos mellékletének minapi írása szerint legfeljebb minden ötvenedik gyógyászati célú állatkísérleti eredmény használható a humán orvoslásban (a genetikai különbségek mellett azért, mert az emberi betegségeknél sokszor életmódbeli és pszichés tényezők a döntőek).
Egyértelmű tendencia az állatkísérletek kiváltása, például számítógépes modellekkel, szövettenyészetek felhasználásával. Sokan ide sorolják a génsebészeti úton "emberivé" tett állatok alkalmazását is (ezek megbízhatóbb eredményt adnak, így kevesebb kell belőlük), de itt nem árt az óvatosság: immár tíz éve kísérleteznek olyan egerekkel, amelyekben géntechnológiával emberi mellrákot idéznek elő, de eredmény nélkül - az emberbetegség a rágcsálókban egyszerűen másként viselkedik.