Csak hát nem volt olyan jelölt vagy önjelölt, aki közel annyi szakmai ismerettel kapta volna meg a miniszteri bársonyszéket, mint a biológiai, környezeti és menedzseri diplomákkal és tapasztalatokkal rendelkező volt állatkert-igazgató! Hogy Fodor Gáborral vagy Kovács Kálmánnal mennyiben járt volna jobban a Védegylet, vagy az éppen Persányi Miklós által helyettes államtitkári tisztéből korábban menesztett Schmuck Erzsébet vezette Magyar Természetvédők Szövetsége, nem tudom. Igaz, a tárcavezető nem állt szerintük határozottan a Sólyom László államfővé való jelölésével annak idején előrukkolt Védegylet pártjára Zengő-ügyben. Ugyancsak felrótták a régi-új miniszternek a környezetvédelmi hatóság karcsúsítását, bár ez ma már az állam költségeinek lefaragását célzó reformok lázában inkább dicsérettel ér fel.

Talán nem véletlen, hogy olyan jelentős zöldszervezetek, mint a Levegő Munkacsoport vagy a WWF, nem álltak a kritika mellé, hiszen például a termékdíj vagy a környezetterhelési díj esetében Persányi éppen más tárcákkal szemben védte meg a zöldügyeket. Amiért viszont nem irigylem Persányit, az a Reális Zöldek tegnapi dicsérete.