Pénzfogadás
Ellenkező esetben nagy gondok lesznek: késői döntések a projektekről, a kifizetések több hónapos csúszása. A csatlakozás óta sok ezer hazai pályázó szerzett már keserű tapasztalatokat arról, mennyire befolyásolja az uniós pénzekhez való hozzájutást a közigazgatás teljesítőképessége. A "túlhizlalt" állami apparátus bizony nem volt túl hatékony az EU-források felhasználásában. Az első nemzeti fejlesztési tervből megpályázható támogatásoknak eddig kevesebb mint 30 százalékát fizették ki nyílt pályázati úton. Túl sok az érintett minisztérium, rengeteg a párhuzamosság, nem érvényesül kellőképp a központi koordináció és kevés az uniós források kezeléséhez értő, menedzsergondolkodású köztisztviselő. Ezzel magyarázható, hogy a pályáztatás érdemi mun-káját zömmel friss diplomás munkatársakra bízták a különböző állami hivatalokban.
Hogyan rendezhetik át a tervezett reformok a jelenlegi támogatási rendszert? A szociális és a foglalkoztatáspolitikai minisztérium összevonásakor figyelni kell az utóbbi tárcánál működő, egy uniós fejlesztési programért felelős hatóságra. A hatóság több háttérintézmény segítségével végzi a pályáztatást, amely jelentősen átalakulhat a változtatással. A háttérintézményekkel is kapcsolatos az a javaslat, hogy radikálisan csökkentsék a központi pénzekből finanszírozott közhasznú társaságok és közalapítványok számát. Ez teljesen indokolt. De a döntéshozóknak tudniuk kell, hogy ez a lépés tucatnyi olyan szervezetet érint, ahol jelenleg több ezer EU-pályázat szerződéskötését vagy a kifizetések során felmerült problémákat intézik.
Ha azzal számolunk, hogy legkésőbb januárban jelennek meg az új uniós pályázati kiírások, akkor az intézményrendszert júliusra működőképessé kell tenni. Így talán elegendő lesz az a 4-5 hónap, hogy a kormányzati apparátus felkészüljön a források kezelésére. Az új struktúrát ráadásul el kell ismertetni az EU-val. Ez a folyamat sok időt vesz igénybe, és számos érdekkonfliktussal járhat. El kell kerülni, hogy megismétlődjék, ami 2004-ben történt, amikor előbb hirdették meg az első felhívásokat, mint ahogy az intézmények többsége felkészülhetett volna a nagy mennyiségben beérkező pályázatok elbírálására. A "tanulási idő" számos minisztériumban fél évet, bizonyos esetekben ennél több időt is igény-
be vett. Most lényegesen jobban
kell teljesíteni; jövő évtől tízszer nagyobb lesz a lehívható összeg, mint 2004 után.
Rossz hír, de nem meglepő, hogy az új fejlesztési programokat még mindig nem véglegesítették. A programokat tartalmazó fejlesztési dokumentumot pedig rövidesen be kell nyújtani az
uniónak. Gyakorlott pályázó már tudja, mit jelent, ha a programok nem készülnek el időre.
Alábbi javaslataink kialakításában többek között Sárközy Tamás és Bokros Lajos reformjavaslataira is támaszkodtunk.
- Az új Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz tartozna a versenyképességi és a közlekedési program. Az emberi erőforrások és a humán infrastruktúra fejlesztésére irányuló programokat egy Munkaügyi és Szociális Minisztérium irányítaná; a jelenlegi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felelne a környezet-, víz-, természetvédelem-programért. Egy felállítandó Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium irányítaná a hat régióban megvalósítandó konvergenciaprogramot és a közép-magyarországi régióban tervezett programot. A felsorolt minisztériumok lennének egyúttal a pályáztatásért felelős ún. Irányító Hatóságok is. Az igazgatási rendszer korszerűsítésének programját a Miniszterelnöki Hivatal államtitkári szinten felügyelné.
- A központi közigazgatás 20-25 százalékos létszámcsökkentéséről szóló elképzelés megalapozott. A leépítéskor figyelembe kell venni, hogy a több ezer érintett között olyan alkalmazottak, kiváltképpen fiatal munkatársak is lehetnek, akik napi rutint szereztek a pályázatok kezelésében. Erre pedig minden korábbinál nagyobb szükség lesz az új struktúrában. Ennek megfelelően, kizárólag azokat a szakértőket szabad tovább alkalmazni az adott minisztériumban, akik megfelelő tudással, tapasztalattal rendelkeznek, és munkavégzésük hatékony
- Az EU-támogatásokat felhasználni képes, választott régiókra van szükség, ezért indokolt a megyerendszer gyökeres átalakítása és az önkormányzatok számának drasztikus csökkentése. Ennek érdekében támogatjuk azt, hogy 260 önkormányzat legyen Magyarországon. Sok uniós példához hasonlóan helyi és regionális szinten kell önkormányzati képviselőket választani. A helyi bevételekből fizetett képviselő-testületek rendelkezzenek széles körű autonómiával az adott régióban, s döntsenek közösen a fejlesztési stratégiákról; a programok végrehajtását és a támogatások kifizetését közös szervezetekbe delegált megbízottjaik útján felügyeljék.
Az új kormány előtt álló feladatok elvégzésére rendkívül kevés idő maradt. Ha nem sikerül a működőképes intézményeket felállítani, és következetesen keresztülvinni a közigazgatási reformot, akkor ennek egyik következménye az, hogy a 2007 és 2013 között lehívható, több mint 5600 milliárd forint összegű uniós támogatásoknak csak egy töredékéhez fog hozzájutni a sok tízezer hazai pályázó.
