A ma megnyíló kiállítás egyik hófehérre meszelt termében batyuk lógnak le a mennyezetről: ennyit, vagyis egy ilyen kis batyut vihettek magukkal a kitelepített németek.

A II. világháború utáni békekötésen a győztesek a vesztes félre kimondták az etnikai megkülönböztetést megalapozó ítéletet, kollektív bűnösségüket. Az ítélet leginkább a németeket sújtotta: a kontinensen élő 20 millió kitelepített közül 13 millió német nemzetiségű volt.

A magyarországi kitelepítések 1946 januárjában kezdődtek, és két éven keresztül tartottak. - Az 1941-es titkos népszámlálási adatok alapján választották ki őket öt évvel később - mondja Tóth Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatóhelyettese, a konferencia egyik előadója. - A kitelepítettek két-három hetet gyűjtőtáborokban töltöttek, aztán az amerikaiak szétszórták őket Németországban. Tíz-tizenötezren visszaszöktek, és újra meg újra megtették, ha kitoloncolták őket. 1950-ben engedélyezték visszatelepülésüket, akkor majdnem hatezren tértek haza.

Jerzy Kochanowski, a varsói egyetemhez tartozó Német Történeti Intézet munkatársa a magyarországi svábok helyzetét a közép-lengyelországi németekéhez hasonlította. - Lengyelországban a kitelepítések 1947-ben kezdődtek - mondta lapunknak a történész, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a lengyel sajtóban és a tudományos szakirodalomban néhány éve viták indultak az esemény megítélésével kapcsolatban.

- Sokáig nem lehetett szóra bírni az embereket: volt, aki a félelem miatt önként vállalta a száműzetést - mondta lapunknak Manherz Károly, az ELTE Germanisztikai Intézetének igazgatója, a kiállítás és a konferencia egyik főszervezője és moderátora. - Sokakat nem ki-, "csak" áttelepítettek más térségekbe, például Tolna megyébe. A kitelepítések nem mindenkit érintettek, a budai bányászok például maradhattak, mert szükség volt a munkájukra.

A Terror Házában tartott konferencián magyar, német és lengyel kutatók beszélnek a történelmi háttérről. A Német sors Európában - Sváb sors Magyarországon című kiállítás pedig videóanyagokat, fényképeket és korabeli dokumentumokat mutat be a múzeum látogatóinak.