Az állam nagyobb részt vállal az iskolák fenntartásából
"Átalakítjuk az állam, az iskolafenntartók teherviselésének arányát, a normatívákat fokozatosan a képzés elismert költségeihez igazítjuk, egyszerűsítjük a normatív finanszírozás rendszerét." A kormányprogram oktatási fejezetének e mondata információink szerint azt jelenti, hogy meghatároznák: mi az a kötelező alapszolgáltatás, amit az iskoláknak nyújtaniuk kell. Ennek költségeit teljes egészében a költségvetés fedezné. Ha a fenntartó ezeken felüli feladatokat is ellátna, annak fedezetét magának kellene kigazdálkodnia.
Jelenleg a kiadásoknak csak egy részét fedezi az iskolák működtetéséhez nyújtott állami támogatás, a többit az önkormányzatnak kell hozzátennie. Hogy mennyivel tudja kiegészíteni a központi támogatást, az jelentősen függ az adott település anyagi lehetőségeitől. Egy kistelepülés olykor egyáltalán nem tud további pénzeket hozzátenni: iskolája így jóformán a legalapvetőbb oktatási feladatokat sem képes ellátni. Ezt a gondot orvosolná, ha legalább az alapellátást teljes egészében a központ fedezné.
Miután szándék szerint ezt a modellt fenntartótól függetlenül, minden iskolatípusnál alkalmaznák, szakértők szerint akár érinthetné az egyházi iskolákat is. Jelenleg az egyházi iskolák az önkormányzati iskoláknak járó állami támogatáson felül ugyanis kötelezően kiegészítő támogatást is kapnak. Vagyis - átlagolva - arra az összegre is jogosultak, amit egyébként az önkormányzatok tesznek hozzá a maguk iskolái számára a központi támogatáshoz. Tehát, ha egy önkormányzat "kiizzad magából" pluszpénzt, mondjuk egy délutáni szakkör működtetésére, akkor ezzel növeli az egyházi iskolák támogatását is.
Magyar Bálint miniszterként többször nekirugaszkodott, hogy az egyházi iskolák csak az általuk vállalt és teljesített feladatokhoz mérten jussanak költségvetési forrásokhoz. Ne kapják meg például a kistérségi társulásokban működő iskoláknak járó normatívát, hiszen nem is vesznek részt társulásokban. Kezdeményezései miatt tiltakozva többször is az utcára vonultak az egyházi iskolák. Arra hivatkoznak, hogy a vatikáni szerződés értelmében az egyházi iskoláknak pontosan annyi támogatás jár, mint amennyit az állam a saját iskoláira költ: hogy önkormányzati vagy központi forrásból-e, mindegy.
A koalíciós tárgyalások egyik résztvevője szerint Gyurcsány Ferenc elszánt az évről évre visszatérő probléma rendezését illetően, de az egyházakat sem szeretné nehéz helyzetbe hozni. "A programba ezért került bele dodonai módon e mondat, mert a kijelölt kormányfő tárgyalni szeretne a helyzet megoldásáról az egyházakkal" - fogalmazott informátorunk.
Szabó Zoltán, az oktatási bizottság szocialista elnöke viszont cáfolja, hogy az egyházi iskolák támogatásának átalakítása állna az új finanszírozási rendszer mögött.
Szabó szerint a kormányprogram idézett mondata azt jelenti, hogy arányaiban az állam az eddigieknél többet vállal az iskolafenntartás költségeiből. Ez nem azt jelenti, hogy nő a támogatás összege, hanem azt, hogy "racionálisabb lesz a feladatok ellátása". A közoktatási törvényből például kiveszik azokat a többletfeladatokat, amelyekre régóta nem jut pénz. A kormány ösztönözni fogja az iskolatársulásokat is, mert ezek keretében a feladatokat jobban lehet megszervezni - mondta. Ahol pedig szükséges, ott emelik a normatívák összegét is. Szabó szerint így az állami támogatás sokkal inkább fedezni fogja a tényleges oktatási költségeket, mint eddig.
