A szabaddemokrata politikus a Népszabadságban szerdán megjelent nyilatkozatában elmondta azt is, hogy a koalíciós tárgyalások során felajánlották neki a külügyminiszteri posztot is, de nem "kérte". Magyar Bálint igennelk válaszolt az újságíró felvetésére: a szocialistáknak jelképes csatát kellett nyerniük azzal, hogy a liberális pártot leginkább szimbolizáló politikust kilövik. Mondták is, hogy velem nagyvadat lőttek - tette hozzá.

Magyar Bálint szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elkötelezte magát az MSZP-n belül azon erők mellett, amelyek azt követelték, hogy a szocialisták kapják meg az oktatási tárcát. "Emellett (a kormányfő) gesztust tett a reformoktól idegenkedő pedagógusoknak is, akiknek érdekeit sértették a változások, s akiknek a szavazataira szükség volt" - tette hozzá. Elmondta, hogy az oktatásügyi témákról tartott koalíciós tárgyalásokra 163 pontos, részletes programmal készült, "amely rögzíti a megkezdett reformokat, ezek folytatását és vadonatúj elemeket is", s ezt az MSZP, kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadta.

A távozó oktatási miniszter "jóslata" szerint egyes intézkedések - így az utólagos képzési hozzájárulás bevezetése, a pedagógusok óraszámának emelése, a közalkalmazotti státus átértékelése és a teljesítmény alapú béremelés - jelentős ellenállást fognak kiváltani. Elképzelhetőnek tartja viszont, hogy a majdani miniszter, Hiller István "e tekintetben kap némi türelmi időt az érintett társadalmi csoportoktól".

A kérdésre, hogy lát-e garanciát a reformok folytatására, Magyar Bálint azt válaszolta: "a politikában természetesen semmire sincs garancia, de mégis nagyobb az esélye, hogy megvalósul a program, ha a koalíciós partnerek között van erről egy aláírt megállapodás". Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során az SZDSZ végig kiállt mellette, de elérkezett az a pont, amikor úgy érezte, ki kell váltania pártját ebből a konfliktusból. "Különösen azért, mert volt egy másik terület, az egészségügy, ahol a szocialisták sem a programunkat, se a miniszterjelöltünket nem akarták" - tette hozzá a liberális politikus.

Határozottan visszautasította továbbá azt a feltételezést, hogy az SZDSZ-elnöki posztra aspirálna. "A pártelnökség föl sem merül bennem. Engem a pozíció önmagában nem érdekel. Az oktatás érdekel. Most is fölajánlották a külügyminiszteri posztot. Nem kértem" - mondta.

A szakiskolák ne a maradékelv alapján gyűjtsék a diákokat

Az ügyvezető oktatási miniszter szerint véget kell vetni annak, hogy a szakiskolák "a maradékelv" alapján gyűjtsék be a diákokat. Erről Magyar Bálint a szakiskolai fejlesztési program első szakaszát lezáró konferencián beszélt. A miniszter szerint a szabad iskolaválasztás és a hat-, nyolc évfolyamos iskolák megjelenésének következményeként az alsóbb osztályokba egyre több, és a diákok életkorának nem megfelelő információ "nyomul le". Az egyre inkább érvényesülő szelekciós folyamatnak pedig leginkább a szakiskolák a szenvedő alanyai.

Az oktatási tárca leköszönő vezetője a szegregáció, a hátrányos helyzetű diákok érdekében tett elmúlt négyéves kormányzati lépések között említette az Utolsó Padból program elindítását, hogy 2007 szeptemberétől az adott körzetbe tartozó diákokat fel kell venniük az általános iskoláknak, s alsó tagozaton nem lehet különböző szaktagozatokat indítani. Kitért az integrált nevelés támogatásának átalakítására, a felzárkoztató normatíva integrációs normatívára cserélésére. Megemlítette, hogy az új kormányprogram rögzíti: 2010-től alanyi jogon lehessen a középiskolákban angolul tanulni, s a nyelvi évfolyamokra is alanyi jogon lehetne bekerülni.

Jakab János szakképzési helyettes államtitkár elmondta: paradigmaváltás érzékelhető a szakképzésben, ma már a gazdaság igényei is megjelennek, amelyekre lehet megfelelően reagálni. A szakiskolai képzés zsákutca jellege kezd megszűnni - vélte. Ismertetése szerint a hároméves programban kilencven intézmény vett részt.

Nagy László, a Nemzeti Szakképzési Intézet vezetője elmondta: a három év alatt 5200 pedagógus vett rész különböző módszertani képzésekben, 1000 pedagógus utazhatott külföldi tanulmányutakra, s mintegy 500-an nyelvi képzésben vettek részt. A fejlesztési program a tervek szerint egészen 2011-ig folytatódik.

(MTI)