A lap szerdai számában szemelvényeket közöl a birtokába jutott, április 1-i keltezésű "belső és bizalmas" ENSZ-dokumentumból, amely részletesen taglalja azt, hogy a világszervezet ügynökségeinek mit kell tenniük Szerbiában és Montenegróban abban az esetben, ha a koszovói státustárgyalások a dél-szerbiai tartomány függetlenségéhez vezetnének.

A terv három forgatókönyvvel számol: Koszovó függetlenségével, a tartomány felosztásával, továbbá autonómiájával Szerbián belül. A Politika rámutat: komolyabb humanitárius szervezeteknél bevett gyakorlat az, hogy minden eshetőséggel számolnak, de az ENSZ-dokumentum csak a függetlenség esetében foglalkozik a szerbek exodusával. Ez arról tanúskodik, hogy a világszervezet vezetői - kezdve Kofi Annan főtitkártól egészen koszovói különmegbízottjáig, Martti Ahtisaariig - tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Koszovó függetlensége könnyen a tartomány nemzeti sokszínűségének végét jelenthetné. Ezzel mindenképpen tisztában vannak a washingtoni adminisztrációban is a függetlenségért szószólói - írja a lap.

Az ENSZ-dokumentum szerint Koszovó függetlensége esetén 57 ezer ember változtatná meg lakhelyét, közülük 33 ezren Szerbiába indulnának. Amennyiben a függetlenség elnyerésével az albán szélsőségesek erőszakkampányba kezdenének, hetvenezer koszovói szerb keresne menedéket Szerbiában, közülük legalább 25 ezren azonnal elhagynák a tartományt. A belgrádi újság szerint az ENSZ-dokumentumban szerepel az a megállapítás is, hogy a státustárgyalások és a végleges jogállás meghatározása idején úgy alakulhatnak az események, hogy következményük lehet a további politikai instabilitás és zavargások kirobbanása, ami a kisebbségek távozásával járna Szerbia és Montenegró "belső területére".

A Politika felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ-terv az első olyan nemzetközi dokumentum, amely számol Koszovó esetleges függetlenségének következményeivel. A jelentés csak a menekültek befogadásával foglalkozik, és egyáltalán nincs szó benne arról, hogy a koszovói békefenntartó haderő, a KFOR esetleg megakadályozhatná az erőszakkampányt és a kisebbségek elűzését. (MTI)