Párját keresi a jásztelki iskola
A kisiskolákban kevés gyerek tanul, az utánuk járó állami normatíva így nem fedezi a működési, fenntartási költségeket. E hiányzó összeget az önkormányzatoknak kellene kifizetniük, ám a nehéz helyzetben lévő iskolák leggyakrabban épp a legszegényebb falvakban találhatók, amelyek pénzhiánnyal küzdenek.
Ilyen helyzetben egyfajta menekülési útvonalnak tűnik, ha több falu összefog, és mikrotársulás formájában működtetik az iskolákat. Ez azért előnyös, mert így plusz normatív támogatást kapnak az államtól: a gyerekenként járó, évi 180-200 ezer forint mellé még körülbelül 60 ezer forintot.
Jásztelek önkormányzata évek óta egyre nehezebben tartja fenn általános iskoláját, épp ezért úgy döntöttek: az idén szeptembertől két közeli településsel, Alattyánnal és Jánoshidával szövetkezve, társulásos formában működtetik az intézményt. Ez azt jelenti, hogy mindenki az eddig megszokott épületben tanul tovább, pusztán az adminisztráció kerül egy kézbe, a jánoshidai gesztor-településre.
A jásztelki Hunyadi Mátyás Általános Iskola vezetője szerint azonban ez nem szerencsés döntés, és hosszú távon sem a gyerekek, sem a falu érdekeit nem szolgálja. Ivanics Győzőné szerint jobb lenne, ha kihasználnák Jászberény közelségét, s a városi önkormányzattal működnének együtt.
- A kétszáz iskoláskorú gyerek egy részét - csaknem hetven diákot - már ma is Jászberénybe járatják a szüleik - mondja Ivanics Győzőné -. Ennek egyik oka, hogy Jásztelekről sokan járnak be a városba dolgozni, s reggelenként így könnyebb bevinni a gyerekeket. A másik ok - akár beszélünk róla nyíltan, akár nem -, hogy a jásztelki iskolában egyre több a roma gyerek, a szülők pedig, lehetőleg olyan iskolákat választanak, ahol nem ez utóbbiak vannak többségben.
Az igazgatónő szerint az utóbbi években megindult egy spontán szegregáció a Jászságban: a tehetősebb családok anyagi áldozatot is vállalnak azért, hogy az általuk választott intézménybe vihessék a gyerekeket. A roma szülők többsége ezt nem tudja megtenni, így áll elő az a helyzet, hogy az anyaközségben ott maradnak a cigánygyerekek, a többiek nagy részét viszont elviszik. Ivanics Győzőné azt állítja: ha Jászberénnyel társulna az iskola, akkor a felső tagozatos gyerekeknek a városi iskolába kellene járniuk, míg az alsósok maradnának Jásztelken. Így a tanári kar egy része biztosan elveszítené az állását, s a gyerekeknek is több fáradsággal járna az utazás. E hátrányok ellenére Ivanics Győzőné szerint szakmailag ez az út a helyes.
- A jásztelki gyerekek számára inspiráló lenne egy jászberényi általános iskolai közeg, ahol kicsit másképp viselkednének, másképp tanulnának. Ugyanez egy alattyáni vagy jánoshidai iskolával közösen nem valósulna meg. Egyelőre azt ígérik: mindenki maradhat a saját épületében. Iskolavezetőként azonban úgy látom, a most elindult folyamat nem a helyes irány, vagyis a gyerekek egy részét továbbra is elviszik majd Jászberénybe, itt a faluban pedig egyre kevesebb diák marad. A folyamat vége az, hogy néhány év múlva ugyanúgy buszra kell majd ültetni a gyerekeket, mintha most Jászberényt választanánk, ám akkor Jánoshida vagy Alattyán, vagyis egy másik falusi iskola lesz a célállomás - jegyzi meg az igazgatónő.
A jászberényi önkormányzat elutasítja az együttműködést Jásztelekkel. A község önkormányzatának írott levelében a jászberényi képviselő-testület oktatási bizottságának elnöke kifejti: a következő tanévben helyhiány miatt nem tudnák befogadni a jásztelki felső tagozatosokat. Magyar Levente jászberényi polgármester szerint a társulási szerződés egyoldalúan csak az ő terheiket növelné, miközben a jásztelki önkormányzat válláról levenné az intézmény fenntartásának összes gondját. Ugyanakkor az ügy érdekes momentuma, hogy a jászberényi polgármester öt évvel ezelőtt felajánlott egyfajta oktatási együttműködést Jászteleknek. Akkor arról lett volna szó, hogy Jászberény önkormányzata korszerű oktatótermekkel, nyelvi laborral, uszodával felszerelt iskolacentrumot hoz létre, javarészt PHARE-forrásokból és címzett állami támogatásokból. A címzett állami támogatás elnyeréséhez azonban további két községi képviselőtestületnek - Jászdózsának és Jászteleknek - is csatlakoznia kellett volna a programhoz. Az önkormányzat mindkét településen elutasította az együttműködést, arra hivatkozva: nem szeretnék, ha a gyerekeknek ingázniuk kellene a falu és a város között.
Az élet azonban a jászberényi polgármestert igazolta: az elmúlt öt évben egyre nehezebb terhet rótt az iskola fenntartása a kistelepülések önkormányzataira, így Jászteleken is elkerülhetetlenné vált egy kistérségi együttműködési társulás előkészítése. Tuzáné Farkas Katalin, Jásztelek polgármestere azt mondja: a gazdasági kényszerhelyzetben igyekeztek a lehető legjobb megoldást választani, ezért kezdtek nemrégiben tárgyalásokat Alattyánnal és Jánoshidával az iskola és az óvoda közös fenntartására.
Mit érzékelnek az érintettek a várható változásokból? Egyelőre semmit. Azok a szülők, akiket Jászteleken, az iskola épülete előtt megkérdeztünk, valamennyien azt mondták: nem szeretnék, ha a gyereküket busszal vinnék el akár Jászberénybe, akár a szomszéd falvak valamelyikébe.
- Más kérdés, ha autóval, vagy a helyközi járattal a saját anyja vagy apja elviszi iskolába, majd haza is hozza, és megint más, ha kora reggel eltűnik a szemünk elől, és késő délután kerül elő - mondta egy édesapa.
A társulás keretében működő iskolákban emelt normatíva jár a gyerekek után, s ez adhat néhány év haladékot arra, hogy helyben maradjanak a jásztelki diákok, s ne kelljen busszal átjárniuk a szomszédos településre. Ha azonban tovább csökken a gyerekek létszáma, s az emelt "fejpénz" sem lesz elég az iskola fenntartására, várhatóan ezzel a lehetőséggel is szembe kell majd nézniük a szülőknek.
