A Marketing Centrum fölmérése szerint, amelynek keretében ezer embert kérdeztek meg, a nagy többség elsősorban az állami kiadások csökkentésével faragná le a költségvetés hiányát, de négy tizedük azért a bevételek - praktikusan az adók - növelését is járható útnak érzi.

A megkérdezettek körében az államigazgatási bérek befagyasztása, illetve az állami szféra leépítése kifejezetten népszerű javaslatnak bizonyult, a nyugdíjkorhatár emelését azonban csak kevesen érzik elfogadhatónak, és első hallásra az ártámogatások megnyirbálására is csak a felnőtt magyarok negyede-harmada hajlamos rábólintani. A nyugdíjkorhatár emelését a megkérdezettek negyede ellenezné a leginkább, a vizitdíj bevezetését 16 százalékuk, a gyógyszerár-támogatás csökkentését 14 százalékuk, a gázártámogatás csökkentését pedig 11 százalékuk. A tandíj, a lakástámogatás szigorítása, a privatizáció folytatása és az iskolák összevonása azonban csak a felnőttek néhány százalékánál vált ki nagyon heves ellenállást, az önkormányzatok számának csökkentése pedig egy százalékuknál.

A gázártámogatások csökkentésének gondolatát első hallásra ellenzi a többség. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint kétharmada szerint csak a rászorulók gázszámláját kell kompenzálni. Hasonló a helyzet a gyógyszerár-támogatások esetében. Ha csak annyi jut el a közvéleményhez, hogy a kormány csökkenti az ártámogatást, akkor az heves ellenállást vált ki. Azzal viszont egyetért a többség, hogy a kormánynak a támogatási rendszer ésszerűsítésével ösztönöznie kell a generikus gyógyszerek rendelését.

A tandíj bevezetését mindössze a megkérdezettek 11 százaléka javasolná a kormánynak, ugyanakkor 37 százalék azok aránya, akik szerint a felsőoktatásban tanulóknak is részt kell vállalniuk a képzési költségekből. Ezek a példák azt jelzik, hogy okos és őszinte érveléssel még az igazán húsbavágó intézkedésekkel szemben is csökkenthető az ellenérzés.

A budapestiek kevésbé negatívan viszonyulnak a hiánycsökkentő intézkedésekhez, mint a vidékiek. A véleményformálásra leginkább képes diplomások az alsó áfakulcs emeléséhez, a tandíjhoz, a vizitdíj bevezetéséhez és az önkormányzatok számának csökkentéséhez viszonyulnak pozitívabban, mint a kevésbé iskolázottak. Ugyanakkor körükben kevésbé népszerű a bürokrácia leépítése.