Milyen szolgáltatást és mikor nyújthat akár egy magyar vállalkozó is Franciaországban vagy éppen Ausztriában? Az évek óta az uniós malmokban őrlődő „Bolkestein-irányelv” ugyan még most sem nyerte el végső formáját – az EU-tanácsból az Európai Parlamentbe (EP) kerül át második olvasatra -, de kétségtelen, hogy a tagállamok hétfői megállapodása nyomán még tovább tisztult a kép.

Az eredetileg tisztán liberális irányelv-tervezetet az EP még első olvasatban kigyomlálta, kiüresítve a származási ország elvét (vagyis például azt, hogy a magyar cég magyar szabályozás alapján működhessen külföldön). Közbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok alapján a fogadó állam mozgásteret kap a nem kívánatosak kiszűrésében; igaz, e lépések nem lehetnek aránytalanok. Szintén még az EP rögzítette a taxisoktól a szerencsejátékokon át az ideiglenesmunka-közvetítőkig a számos kivételt is.

- Mi nagyobb nyitást is ambicionáltunk volna, de magyar szempontból így is jó eredményt könyvelhetünk el. Lebomlanak a vállalkozók előtt a bürokratikus akadályok az EU-ban, jogbiztonság keletkezik számukra – mondta lapunknak Gottfried Péter címzetes államtitkár, a magyar delegáció vezetője az EU-tanácsban. Herczog Edit euro-képviselő, aki az MSZP részéről a kezdetektől követte az irányelvet, úgy véli: „ez a kompromisszum a legjobb eredmény, amelyet az EU mai politikai helyzetében el lehet érni.” Igaz – állítja Herczog -, az előrelépés valós mértékét a végrehajtás fogja meghatározni, de a jogszabály minden eddiginél erősebb piacintegrációt és növekedési lehetőséget biztosít, különösen a kis-, és közepes vállalkozások számára.

Az EU-tanácsban lényegében egyhangú álláspont alakult ki a végére, csak Litvánia tartózkodott. Az EP képviselői most arra számítanak, hogy még a nyári szünet előtt átfuthat a második olvasat a parlamenten. Várhatóan jövőre kezdődik meg az a hároméves munka, amelynek során a tagállamoknak egybe kell vetniük jelenlegi szabályozásukat az irányelvvel, s ki kell szűrniük a rendellenességeket.