Gyurcsány benyújtotta a kormányprogramot
A rendszerváltozás nyomán kialakult viszonyok kiigazítására van szükség - írja Gyurcsány Ferenc a ma nyilvánosságra hozott kormányprogram bevezetőjében. Ennek szellemében a kormány kezdeményezi, hogy csökkenjen 300 alá az országgyűlési képviselők száma, és már a 2006 őszi önkormányzati választások előtt csökkenjen az önkormányzati képviselők száma; legyenek szigorúbbak a képviselők összeférhetetlenségi szabályai és korlátozottabbak a képviselői mentelmi jogok, s legyen átlátható és ellenőrizhető a pártok gazdálkodása.
Csökkentik a központi közigazgatásban és a helyi államigazgatásban dolgozók létszámát. Felülvizsgálják több mint nyolcszáz állami szerv és háromszáznál több állami részvétellel működő gazdasági társaság és alapítvány tevékenységét, s azt, feladataik indokoltak-e. Csökkentik a vezetési szinteket, a vezetők számát.
A kormányzati ciklus végére az egyablakos és elektronikus ügyintézés széles körű elterjesztését ígéri a program, továbbá célként nevezi meg, hogy a leggyakoribb ügyekben felére csökkenjen az átlagos ügyintézési idő, valamint 2010-re biztosítani igyekszik a terv, hogy a közigazgatási ügyek többségét elektronikusan lehessen intézni.
Az önkormányzati reform keretében a kormány kezdeményezi a választott önkormányzattal rendelkező régiók létrehozását. Ezzel a megyei közgyűlések helyett regionális közgyűlések működnek majd, melyeket először 2008-ban választhatnak meg.
Azokon a településeken, ahol ezernél kevesebben élnek, megmarad az önkormányzati testület, de nem működtetnek önálló jegyzői hivatalt, ezt a feladatot a körjegyzőségek látják el.
A kormányprogram szerint meghatározzák, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek minden biztosítottat megilletnek az egészségügyben. Az oktatásban erősítik a teljesítmény szerinti fizetést, az egyetemeken bevezetik az utólagos képzési hozzájárulást. Erről bővebben itt.
A program megnevezi, melyek azok az iparágak, amelyekben élre törhet az ország a nemzetközi versenyben, ezért azokat kívánják támogatni. Erről bővebben itt.
A reformok fő irányainak a kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia, átlátható és ellenőrzött gazdálkodás elvét jelölte meg Gyurcsány. Átfogó egészségügyi reformot tart szükségesnek, és azt írja: változtatni kell azon is, hogy az oktatási rendszer jelenleg "a társadalmi egyenlőtlenségek őrzője, a társadalmi tagoltság átörökítője, a társadalmi elit közpénzen történő újratermelője".
Gyurcsány kitér az ország gazdasági helyzetére, és elengedhetetlennek mondja az államháztartási egyensúly helyreállítását a kormányzati ciklus első felében. Mint írja, az új kormány megalakulását követően azonnal intézkedéseket hoz az államháztartás egyensúlyának helyreállítására. A ciklus közepére teljesíteni kívánják a költségvetéssel kapcsolatos maastrichti követelményt. Ehhez rövid távon az állam kiadásainak jelentős csökkentésére, bevételeinek pedig érdemi növelésére van szükség - fűzi hozzá.
Az egyensúly gyors megteremtéséhez a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit - olvasható a kormány programjában.
A szöveg az Országgyűlés honlapján hozzáférhető.
Az Országgyűlés ma elfogadta a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt, eszerint a Miniszterelnöki Hivatal mellett tizenegy minisztérium jön létre. Ezek: Egészségügyi; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési; Gazdasági és Közlekedési; Honvédelmi; Igazságügyi és Rendészeti; Környezetvédelmi és Vízügyi; Külügy-; Oktatási és Kulturális; Önkormányzati és Területfejlesztési; Pénzügy-; Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
A törvény értelmében megszűnik az eddigi két tárca nélküli miniszteri poszt, és összevonják az oktatási és a kulturális, a szociális és a munkaügyi, valamint a gazdasági és az informatikai tárcát. A törvényt 181 igen szavazattal, 28 ellenében, 104 tartózkodás mellett fogadták el.
Gyurcsány az Országgyűlésben elmondta: olyan törvényeket terjesztenek most a Ház elé, amelyek segítségével elkezdődhet az állam és a kormányzat működésének átalakítása. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy "feszültségek vannak a költségvetésben", így az állam kiadásait csökkenteni, bevételeit növelni kell.
A gazdaságpolitikához és az államháztartáshoz kapcsolódva megjegyezte: az elmúlt négy évnek is van felelőssége a költségvetés jelenlegi helyzetét illetően. "Nem kétséges számomra, hogy a nagyobbik felelősség ebben az ügyben természetes módon az előző négy évet terheli" - mondta Gyurcsány. E szavait taps fogadta az ellenzéki padsorokban.
Átalakítják az ország felsővezetését
Átalakul a felsővezetői struktúra, megszűnik a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíció - többek között ezt tartalmazza a központi államigazgatási szervekről, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény, amelyet ma fogadott el az országgyűlés.
A törvény célja, hogy egységesen meghatározza a kormányra, a központi kormányzati szervezetre és az állami vezetőkre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ezáltal a "modern kormányzati szervezet kódexe legyen".
Eszerint átalakul a politikai és szakmai vezetés szerint tagozódó felsővezetői struktúra, megszűnik a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíció.
A miniszterek helyettesítését a politikai államtitkár helyett a jelző nélküli államtitkár látja el, míg a korábbi helyettes államtitkárok helyébe lépő szakállamtitkárok alkotják majd az állami vezetői struktúra legalacsonyabb szintjét.
Az állami vezetők a törvény szerint nem minősülnek köztisztviselőnek. Ezzel összhangban megbízatásuk a kormányzati ciklushoz kötött, a kormány megbízatásának megszűnésével minden állami vezető megbízatása megszűnik.
Az elmúlt évtized tényleges gyakorlatának megfelelően a szakmai munka folyamatosságáért, annak magas színvonalú ellátásáért a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek és osztályvezetők felelnek, az állami vezetők pedig a kormányon keresztül az Országgyűlés bizalmától függnek majd.
A törvény szerint központi államigazgatási szervnek minősül a kormány, a kormány kabinetjei, a kormánybizottságok, a minisztériumok, az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai. A Magyar Honvédség, mint fegyveres erő, nem minősül a központi államigazgatás részének.
Autonóm államigazgatási szervnek minősül a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája és a Gazdasági Versenyhivatal, kormányhivatalnak a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Energia Hivatal, rendvédelmi szervnek pedig a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
A jogszabály rögzíti: a központi államigazgatási szervek esetében a főszabály az egyszemélyi vezetés, testületi vezetési formát csak törvény írhat elő.
A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár tevékenységét állami vezetői szolgálati jogviszony keretében látja el, amely speciális foglalkoztatási jogviszony. Erre háttérjogszabályként a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - olvasható az elfogadott törvényjavaslatban.
Az állami vezetők számára megállapított összeférhetetlenségi követelmény egységesen szigorú, szinte minden további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése kizárt e személyi kör számára. Emellett minden állami vezető a részletesebb adattartalmú vagyonnyilatkozat évenkénti rendszerességgel történő benyújtására köteles. A vagyonnyilatkozatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kezeli.
A törvény a kormányzati működés folyamatosságának biztosításának érdekében rögzíti, hogy ha a miniszterelnök megbízatása az új Országgyűlés megalakulása miatt szűnt meg, a köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén, egyéb esetekben pedig a megbízatás megszűnését követő harminc napon belül tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére.
A miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtását bármely országgyűlési képviselő kezdeményezheti.
A kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre. A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A jogszabály lehetővé teszi kormánybiztos kinevezését, kiemelt fontosságú feladat ellátására.
(forrás: MTI)
