Gesztusok, pénzek, állások
Úgy tudjuk, a Nemzeti Kulturális Alap ez évi miniszteri kerete mára gyakorlatilag kimerült. Meglehet, a távozó tárcavezetővel azonos politikai platformról érkező új miniszter üres pénztárhelyiségbe nyithat be.
- Az év elején felszabadíthattuk a tavalyi maradványképzési kötelezettséggel terhelt összegeket, így a pályázók és az intézmények hozzájutottak a pénzükhöz - válaszol Bozóki András. - Az NKA-hoz a járulékbefizetések folyamatosan érkeznek, korai lenne májusban éves mérleget készíteni. A miniszteri keret nagyságát a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény határozza meg. Ez a költségvetési törvényben szereplő NKA-keret (10,1 milliárd forint) működési költségekkel csökkentett részének 25 százaléka, az idén 2,3 milliárd forint. Ennek az összegnek már eddig is a többszöröse folyt be, pénz tehát van. Ha valaki azt állítja, a miniszteri keret kimerült, akkor nem ismeri az NKA-törvényt - szögezi le az ügyvezető miniszter, aki kifejti, hogy a költségvetési fejezetek közé be nem férő programfinanszírozási és intézményfenntartási feladatokat ebből a keretből oldja meg a minisztérium. Ennek legnagyobb részét mindig az év első felében köti le. Ide tartozik például a németországi kulturális évad, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Miskolci Operafesztivál, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Budafest, a képzőművészeti nagykiállítások, a zenekarok, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a Pécsi Filmünnep, a Veszprémi Ünnepi Játékok és a Titanic Filmfesztivál támogatása. Eddig 1,7 milliárd forint ment el ilyen célokra, a miniszteri keret 76 százaléka. Ez megfelel az utóbbi évek gyakorlatának. Egyébként a tárca költségvetésének felhasználása időarányosan történik - állítja Bozóki.
Nem a pénzt, hanem a személyes részvételt hiányolták viszont Bozóki Andrástól, amikor a választási győzelem utáni "összetartáson" a miniszterek közül egyedül ő nem jelent meg, hogy elmondja a következő ciklusról az elképzeléseit. Granadában tárgyalt, ahol bejelentette, hogy 2008-ban Spanyolországban magyar kulturális évadot rendeznénk. Erről addig rajta kívül más nem tudott. "Nemcsak beszélni kell Európáról, hanem részt kell venni az európai politika alakításában - reagál a miniszter. - Áprilisban rendezték az európai kulturális miniszterek szokásos félévi konferenciáját, amelyen a miniszterelnök beleegyezésével vettem részt. 2005 novemberében éppen Budapest adott otthont az előző, nagy sikerrel zárult konferenciának, amelyen Barroso, Figel és Gyurcsány Ferenc is ott volt. A granadai találkozón spanyol és francia kollégámmal felhívást tettünk közzé az Európai Kulturális Örökség listájának elkészítésére, ami komoly nemzetközi érdeklődést keltett. Eközben Őszödön gazdasági és egészségügyi kérdésekről tárgyaltak a koalíció politikusai. Az én prezentációmra két héttel később került sor."
- Az Európai Bizottság 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította - mondja Bozóki -, ebbe mi is bekapcsolódunk. Emellett - a Mátyás király-évforduló kapcsán - nálunk ekkor lesz a magyar reneszánsz éve. A 2009-es, és nem 2008-as spanyol évad gondolata azért vetődött fel, mert ez az utolsó nagy uniós tagállam, ahol a magyar kultúra szervezett formában még nem jelent meg. Informális tájékozódásunkat a spanyolok pozitívan fogadták. Van más tervünk is, így kulturális évad rendezése New Yorkban.
Úgy tudjuk, a tárcánál kifogásolták Bozóki András személyzeti politikáját is. Beszédírójának, Szilágyi-Gál Mihálynak például a berlini kulturális intézetnél szerzett állást, a tárca kulturális stratégája, Sebők Marcell a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz kapott jó miniszteri ajánlást, igaz, állítólag az MMKA elnöke, Grunwalsky Ferenc maga is kapacitálta Sebőköt egy üres kurátori hely betöltésére.
"Rutinjellegű váltás történt, ahogy az ilyen esetekben szokásos - mondja a felvetésre Bozóki. - A berlini Collegium Hungaricumnál tavaly december 31-én járt le az egyik munkatárs megbízatása, és helyére lépett be január 1-jétől a német eszmetörténettel foglalkozó filozófus. Kulturális főtanácsadóm, Sebők Marcell polgári foglalkozására nézve történész, aki a CEU tanáraként nem kíván állást változtatni."
Amikor gondok jelentkeztek az Operánál, Bozóki azt nyilatkozta, nem kíván az intézmény kompetenciájába beavatkozni. Az általa tavaly kinevezett Hegyi Árpád Jutocsa körül viszont forrnak az indulatok. Közben megy a friss minisztériumi pénz az Operába.
Az ügyvezető miniszter válaszában rámutat arra, hogy az Operaházban dolgozók az előadásszámok tervezett csökkentése és a közalkalmazotti létszám 10 százalékos leépítése ellen tiltakoztak, ami pedig a reform elkerülhetetlen előfeltétele. "Ha minden reformot leállítanánk a tiltakozások miatt, egyik területen sem jutnánk előre" - teszi hozzá. Hegyiről azt mondja, a kormány modernizációs várakozásainak megvalósítására törekszik. "Május 16-a óta egy ügyvezető kormány tagja vagyok, és ebben a minőségemben akkor sem hozhatnék személyi döntéseket, ha akarnék. A személyi kérdés előtérbe állítása azt a célt szolgálja, hogy elodázzák a reformot. Nem tudok arról, hogy bárki is friss minisztériumi pénzt öntene az Operába, csak üzleti szférából érkező támogatásokról hallottam" - fűzi hozzá.
Hegyi maga jelentette be nemrég, hogy kétmilliárd forint jut az intézmény modernizációs programjára - anélkül, hogy a kormány erről szavazott volna. Pedig ekkora összegről a minisztériumok vezetői egyedül nem dönthetnek. A kétmilliárdból az NKÖM 250 milliót már át is utalt.
A kormány nem szokott szavazást elrendelni a főigazgató úr minden nyilatkozata előtt - mondja erre Bozóki András. "Tisztában vagyunk az Operaház reformjának költségigényével. A modernizáció elindítására a kormány márciusban 250 millió forint átutalásáról döntött. Ezt az összeget nem NKÖM költségvetéséből, hanem a központi tartalékból folyósították. A házi színpad kialakítása nélkül ugyanis nem lehet áttérni a győztes pályázatban szereplő blokkrendszerű operajátszásra. További támogatásról nincs kormányzati döntés."
Információink szerint értetlenséget váltott ki a kormánytagok között, hogy Bozóki András a Kulturális Közlönyben tizenöt évre szóló kulturális stratégiát tett közzé. Közlönyben ugyanis csak hivatalosan elfogadott, egyeztetett anyagok jelenhetnek meg - tervezetek nem. Márpedig kulturális stratégiáról a kormány nem tárgyalt.
A miniszter szerint mindez téves. "Ha ez értetlenséget váltott volna ki, biztosan szóltak volna nekem. Ágazati stratégia kiadásáról miniszteri értekezlet döntött. A miniszterelnök tudott az elkészült kulturális stratégiáról - amely tehát nem pusztán "tervezet" volt -, mindössze annyit kért, hogy ne a kampányidőszakban jelentessem meg. Sokkal lényegesebb, hogy egy szabad és demokratikus társadalom távlati kulturális fejlesztésének foglalata."
"Egyébként olvasta már?" - kérdez vissza a miniszter.
