Célunk a teljes euro-atlanti integráció - erősítette meg a függetlenné váló Montenegró miniszterelnöke hétfőn, az EU fővárosában, hozzátéve: mivel kettőn áll a vásár, s tekintettel kell lenniük az unió befogadóképességére is, csatlakozási céldátumot nem tűztek ki.  

Brüsszelben több mint jelzésértékűnek könyvelték el, hogy ide vezetett a 44 éves Milo Gyukanovics első útja az egy héttel ezelőtti függetlenségi népszavazást követően. Újságírókkal és döntéshozókkal beszélgetve a magasságával is feltűnő, kifejezetten jó megjelenésű és előadókészségű, ám az angol nyelv ismeretének még híján lévő politikus kifejtette: a függetlenséget „nem romantikus elképzelésből” ambicionálták. Tisztában vannak vele, hogy az EU-ba súlyos reformokon át vezethet csak út. Megértették Olli Rehn bővítési EU-biztos intelmét, miszerint „nem lehet levágni a kanyarokat.” – A stabilizációs és társulási egyezményről folytatott tárgyalásokat innentől  „ikersávos megközelítésben”, azaz Szerbiától függetlenül folytatjuk tovább, s reményeink szerint az év végére lezárhatjuk azokat – jelentette ki Gyukanovics.

A 600 ezres lélekszámú Crna Gora kormányfője jópár bírálattal illette saját, podgoricai ellenzékét, amely nem fogadja el a népszavazás eredményét, valamint Belgrádot is. – Szerbia az elmúlt időkben túl sokat foglakozott az őt körülvevő területekkel, s igen keveset saját magával. Az együttélés nem volt folytatható egy nálunk tizenötször nagyobb tagköztársasággal – mondta. Az országukban élő szerbeknek felajánlják viszont mindazokat a jogokat – egészségügyi ellátás, iskoláztatás, munkavállalás, útlevél nélküli belépés és letelepedés, stb. – amelyeket eddig is élveztek; más kérdés, hogy Belgrád ezt elfogadja-e majd. Noha Montenegróban csupán havi 270 dollár az átlagfizetés, a miniszterelnök érezhető büszkeséggel beszélt országa államháztartási helyzetéről. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül a legmélyebbről indultak, de mára – öt százalékos gazdasági növekedés mellett – a legkevésbé eladósodottak a térségben. Az infláció 1,8 %, a költségvetési hiány 1,9 %, a nemzetközi hitelbesorolás BB+, a kulcsfontosságú idegenforgalom pedig 17 százalékos ütemben fejlődik. 

(brüsszeli tudósítónktól)