Elmondta: környezetvédelmi beruházásokra az elkövetkező időszakban évente 300 milliárd forint jut. Ez azt jelenti, hogy az állam minden negyedik fejlesztési forintját környezetjavító cél érdekében költi el - tette hozzá a miniszter.

Példaként a regionális hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési projekteket, a Vásárhelyi Terv beruházásait, térségi vízgazdálkodási programokat és a nemzeti parkok modernizációját említette. Persányi egyértelműsítette, hogy hiába tartozik majd az európai uniós projektek kezelése külön tárcához a megalakuló kormányban, a zöld projektek szakmai irányítása mégis a környezetvédelmi minisztériumnál marad.

A civil szervezetek az elmúlt hetekben sajtónyilatkozataikban annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a környezetvédelmi minisztérium munkájában nem a fejlesztéseknek kell hangsúlyt kapniuk, hanem a stratégiaalkotásnak.

Persányi a zöld szervezetek megnyugtatására kifejtette: a fejlesztésekkel párhuzamosan az intenzív környezetpolitika sem marad el. Stratégia készül a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás témakörében. Továbbá külön törvény szabályozza majd a vízgazdálkodást, a vízi közműveket és a nemzeti parkokat.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány új energiastratégiát készít, amelyen belül a megújuló energiaforrások kiemelt szerepet kapnak. Különösen a biomassza felhasználása terjedhet majd dinamikusan - jelezte Perányi. Elárulta azt is, hogy a közeljövőben máris hathatós intézkedések várhatók a bioüzemanyagok előretörésének elősegítésére.

A miniszter egyetért a zöld szervezetek azon véleményével, amely a természeti erőforrások gazdálkodását a kormányzaton belül a környezetvédelmi tárca felelősségkörébe vonná. Persányi szerint a védett területeken lévő állami erdő-, és ásványanyag-vagyon kezelésében összhangot kell teremteni.  

Kitért arra, hogy az elkövetkező években kedvezményekre számíthat a magyarországi környezetvédelmi ipar. Ennek a szektornak a dinamikus fejlődését és külpiaci helyzetét erősíteni kell annak érdekében, hogy húzóágazattá válhasson - mondta a miniszter.

A genetikailag módosított (gm) növények ügyében azt közölte: addig nem szabad a biotechnológiai módszerekkel módosított vetőmagok használatát engedélyezni, ameddig egyértelmű tudományos bizonyíték nincsen a gm-növények egészségügyi ártalmatlanságának alátámasztására, illetve ameddig a magyar gazdálkodókra gyakorolt hosszú távú gazdasági hatásokat nem látjuk.

Ezzel együtt mielőbb meg kell alkotni azt a szigorú szabályozást, amely a hagyományos és a gm-növények együtt termesztésének feltételeit határozzák meg – véli Persányi. Utalt arra, hogy az EU bármikor feloldathatja Magyarországgal a gm-növények köztermesztésbe vonására bevezetett moratóriumot és akkor a kormány kénytelen lesz szabad utat engedni ezeknek az újfajta vetőmagoknak.

A miniszter közölte: a minisztérium jövőbeni tevékenységével kapcsolatban nem született még döntés megszorításokról. Persányi a többi tárcát is érintő, általános intézkedéseken túl nem számít speciális megszorításokra a környezetvédelmi minisztériumnál.

(forrás: MTI)