Júliustól kötelező a szakmunkás-minimálbér
Július elsejétől kötelezően ki kell fizetni a szakképzett munkavállalóknak az úgynevezett szakmunkás garantált legkisebb bért: az intézkedés a szakértők szerint több mint 380 ezer embert érint. (Januártól a kötelező minimálbér 62 500 forint, papíron minden negyedik foglalkoztatott ennyit keres. Kutatók szerint azonban az adatok "lefelé torzítanak", elsősorban a kis- és mikrovállalkozásoknál fordul elő, hogy a ténylegesnél alacsonyabb bérre - többnyire minimálbérre - jelentik be a munkavállalót, és a keresetet különféle módokon, technikákkal juttatják el a dolgozókhoz.
A többelemű minimálbért az idén januártól vezették be, az első félévben azonban csak ajánlás volt a cégek számára, hogy a szakmunkás végzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak legkevesebb havi bruttó 68 700 forintot fizessenek. Júliustól viszont már nincs mérlegelési lehetőség, bár a szakszervezetek és a munkaadók a foglalkoztatási katasztrófa elkerülése érdekében megegyezhetnek a garantált bérnél alacsonyabb összegről is. Úgy tudjuk, erről egyelőre a kereskedelemben kezdődtek tárgyalások, pedig a könnyűipar egyes területei és a mezőgazdaság is olyan ágazat, ahol nagy az élőmunkaigény és alacsonyabb az átlagkereset.
A vasas ágazatban várhatóan nem okoz különösebb gondot az áttérés a szakmunkás minimálbérre. Legalább is ez derült ki a vasasszakszervezet felméréséből. Balogh Béla elnök lapunknak elmondta: a szerveződési területükön működő mintegy 350 cégnél tájékozódtak, s azt állapították meg, hogy a kohászatban, az öntödékben, a járműgyártásban dolgozó szakemberek már most is magasabb bért kapnak 68 700 forintnál. Feszültség a jövő évtől várható ezen a területen, amikor a két évnél kevesebb gyakorlat esetén havi bruttó 72 100 forint lesz a garantált legkisebb bér, a gyakorlottaknak pedig legalább 75 400 forintot kell kifizetniük a munkaadóknak - prognosztizálta a jövőt az érdekvédő. Kérdésünkre megerősítette: a most életbe lépő rendelkezés azért sem jelent gondot például a kohászatban, mert azon a területen segítette a tavaszi bértárgyalásokat a Dunaferrnél tartott figyelmeztető sztrájk, s a járműiparban is kiugró - 12 százalékról szóló - bérmegállapodást sikerült kötni. A vasas szakmákban egyébként az átlagfizetés eléri a havi bruttó 150 ezer forintot. Az elektronikai iparban a vállalkozások nagy részét nem is érinti a szakmunkás-minimálbér, hiszen a futószalagoknál végzett munka nem igényel magas iskolai végzettséget. Ebben a szektorban egyébként megfordult a trend: megnőtt a fiatalok és a nők aránya - az utóbbiaké meghaladja a 43 százalékot.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek viszont a könnyűipari - textil-, bőrfeldolgozó - cégek, mert nincs tartalékuk a többlet-bérköltségekre. Az általunk megkérdezettek attól tartanak, hogy munkahelyek kerülnek veszélybe, ha a szakképzetteknek kifizetik az őket megillető tisztes bért. A kereskedelemben viszont gőzerővel folynak az egyeztetések a munkáltatói szövetségek és a szakszervezet között arról, hogy ágazati szinten állapodjanak meg egy kisebb mértékű szakmunkás-minimálbérről. A kereskedelemben foglalkoztatottak 41 százalékának, 143 ezer dolgozónak kellene ugyanis jelentősen megemelni a fizetését, s ez különösen a kis forgalmú boltokban, áfész-üzletekben súlyos problémát okoz. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint van esély az egyezségre, természetesen akkor, ha a munkaadók cserében garantálják, hogy például megemelik az étkezési hozzájárulást, esetleg foglalkoztatási moratóriumot vállalnak. "Nyilvánvalóan üveggyöngyökért a szakszervezet nem megy bele a szakmunkás-minimálbér csökkentésébe" - mondta Dávid.
