Javaslat az összeférhetetlenségi szabályok szigorításáról
KONCEPCIÓ
Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségérevonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényhez
Szigorúbbáés következetessé kell tenni az országgyűlési képviselői megbízatáshozkapcsolódó gazdasági összeférhetetlenségi követelményeket annak érdekében, hogya képviselő a tág értelemben vett állami szférában gazdasági tevékenységetegyáltalán ne végezzen; e követelményeket ki kell terjeszteni az európaiparlamenti képviselőkre is.
Fokozatosanösszeférhetetlenné kell tenni a képviselői megbízatást a helyhatóságiválasztásokon elnyert minden tisztséggel. Az önkormányzati reformmal összehangolva bővíteniindokolt a közhivatali összeférhetetlenség eseteit oly módon, hogy azországgyűlési képviselők ne lehessenek
a) a létrejövő regionálisönkormányzatok tagjai,
b) 2014-től polgármesterek,
c) 2018-tól településiönkormányzati képviselők.
A közélet tisztaságánakbiztosítását célzó törvénycsomag részeként a módosítás az országgyűlési képviselők jogállásáról szólótörvénynek a képviselő közfeladatokat ellátó szervezetekben betöltötttisztségeire vonatkozó és gazdasági összeférhetetlenségi szabályait rendeziátfogó jelleggel, s az új előírások alkalmazását rendeli el az európaiparlamenti képviselők vonatkozásában is.
A tervezet általános szabályként a közfeladatokatellátó szervezetekben való részvétel korlátozás nélküli lehetőségéből indul ki,feltételül szabja azonban ennek ingyenességét, azaz a képviselő eszervezetekben végzett tevékenységéért juttatást nem fogadhat el. A gazdaságiösszeférhetetlenségi szabályok a hatályos rendelkezésekkel egyezőenmeghatározott pozíciók betöltését és egyes tevékenységek végzését tilalmazzák,ezeket a képviselő még ingyenesen sem láthatja el. A módosítást követően a törvény– a hatályos szabályozástól eltérően – mind a közfeladatokat ellátószervezetekben való részvétel ingyenességét, mind a gazdaságiösszeférhetetlenségi tilalmakat alkalmazni rendeli a képviselő mellett annakvele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójára is. Ezen új korlátozástugyanakkor indokolt méltányos átmeneti szabállyal alkalmazni rendelni.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szólótörvény jelenleg is rendelkezik arról, hogy a képviselő közalapítvány kezelőszervében, szervezetében végzett tevékenységéért tiszteletdíjban nemrészesülhet. A módosítás 1. §-a – a hatályos szabályokat kibővítve és azokalanyi körét kiterjesztve – lehetővé teszi a képviselő és egy háztartásban élőközeli hozzátartozói számára, hogy közalapítvány kezelő szervében,szervezetében, köztestületben, az állam vagy helyi önkormányzat által alapítottközhasznú társaságban és – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.törvény 4. §-a szerinti – nonprofit gazdasági társaságban tisztséget töltsenekbe, illetve költségvetési szerv felügyeletéért vagy ellenőrzéséért felelősszemélyként, ilyen szervezet tagjaként járjanak el. Mindezen megbízatásokellátása kizárólag ingyenesen történhet, kivéve azt az esetet, ha a képviselőállami vezetői megbízatásának keretében látja el költségvetési szervfelügyeletét vagy ellenőrzését.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szólótörvény hatályos előírásai a gazdasági társaságban fennálló tíz százalékfeletti állami tulajdoni részesedéshez, illetve teljes vagy többségiönkormányzati tulajdonhoz kötik a képviselő gazdasági összeférhetetlenségét. A2. § a hatályos törvény előírásait fogalmi szempontból egyszerűsítve ésegyértelmű generális tilalmakat állítva az állami (önkormányzati) tulajdonmértékére tekintet nélkül kizárja, hogy a képviselő állami vagy önkormányzatitulajdonú gazdasági társaságban vezető tisztségviselőként vagyfelügyelőbizottsági tagként járjon el. Ugyancsak tilalmazott e tisztségekellátása állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság által alapítottgazdasági társaságban. Az adott szervezet privatizációjától számított kétévesidőtartam alatt a képviselő nem tölthet be vezető tisztséget a privatizáltszervezetben vagy az általa alapított gazdasági társaságban sem. A jelenlegiszabályokkal megegyezően alakul a képviselő összeférhetetlensége az állami vállalatnál,trösztnél, tröszti vállalatnál, helyi önkormányzat által alapított vállalatnálbetöltött tisztségek esetében. A pénzügyi szektor szervezeteire vonatkozóösszeférhetetlenség vonatkozásában a tervezet pontosítja a törvényfogalomhasználatát, így a hitelintézet helyett az általánosabb pénzügyiintézmény kategóriát használja, elhagyja viszont a felsorolásból alakás-takarékpénztárat, mivel az szakosított hitelintézetként külön említésnélkül is a kizáró szabályok hatálya alá tartozik. A módosítás alapján mindezekaz összeférhetetlenségi szabályok változtatás nélkül irányadóak a képviselőmellett annak – vele egy háztartásban élő – közeli hozzátartozóira is.
A 3. § a jogi képviselői feladatkör jellegéretekintettel – a hatályos rendelkezéseket szigorítva – az államon és annakszervein túlmenően a helyi önkormányzatokra és az országgyűlési képviselőkjogállásáról szóló törvény 13. §-a szerinti gazdasági összeférhetetlenséggelérintett valamennyi szervezetre nézve megtiltja, hogy országgyűlési képviselőezek jogi képviselőjeként járjon el. A módosítás ugyanezen szakasza a hatályostörvény korlátozó szabályát kiterjesztve általános jelleggel minden, a képviselőimegbízatással össze nem függő ügyben megtiltja azt, hogy a képviselő ebbéliminőségére hivatkozzon, ez a magatartás ugyanis a képviselői tisztségjellegével összeegyeztethetetlen.
A 4. § újból megállapítja azországgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény 13. §-át, elhagyja agazdasági összeférhetetlenségi szabályok módosításával szükségtelenné válófogalommeghatározásokat, és pontosan definiálja a közeli hozzátartozó fogalmát.
A képviselői minőségre ezzel össze nem függőügyekben való hivatkozásnak – az országgyűlési képviselőkével megegyező –tilalmát iktatja be az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szólótörvénybe a módosítás 5. §-a.Az Európai Parlament képviselőire a jogállásukat szabályozó törvény eddig nemtartalmazott gazdasági jellegű összeférhetetlenségi előírásokat, ezt aszabályozási hiányt pótolja a tervezet 6. §-a. Ezáltal az európai parlamentiképviselő és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az országgyűlésiképviselővel és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóval megegyezőenközfeladatot ellátó szervezetekben csak ingyenesen tevékenykedhet, és azországgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény 13-14. §-ában meghatározottszervezetekben vezető tisztséget nem tölthet be. Ezen túlmenően az európaiparlamenti képviselő – akárcsak az országgyűlési képviselő – nem láthatja elállam, önkormányzat, költségvetési szerv vagy az országgyűlési képviselőkjogállásáról szóló törvényben megjelölt szervezet jogi képviseletét sem.
A 7. § az egységes jogszabályi terminológiaérdekében az önálló vállalkozás kifejezést az országgyűlési képviselőkjogállásáról szóló törvényben egyéni vállalkozásra módosítja, emellett – agazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseivelösszhangban – 2009. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi a közhasznútársaságra vonatkozó előírásokat.
2006.évi ... törvény
azországgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségrevonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényhez
1. §
Azországgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (atovábbiakban: Kjtv.) 10. §‑a helyébe a következő rendelkezéslép:
„10. § A képviselő és veleegy háztartásban élő közeli hozzátartozója
a)közalapítvány kezelő szervének, szervezetének tisztségviselőjeként, tagjaként;
b)köztestület tisztségviselőjeként;
c)állami vezetői megbízatásának kivételével költségvetési szerv felügyeletéértvagy ellenőrzéséért felelős személyként vagy szervezet tagjaként;
d) az állam vagy helyi önkormányzat(a továbbiakban: önkormányzat) által alapított közhasznú társaság vagynonprofit gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tagjaként
végzett tevékenységéért nem részesülhet tiszteletdíjban vagymás juttatásban.”
2. §
A Kjtv.13. §‑a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Országgyűlésiképviselő és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet:
a)állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságvagy az az által alapított gazdasági társaság vezető tisztségviselője,felügyelőbizottságának tagja;
b) aprivatizációt követő két éven belül a privatizált szervezet vagy a privatizált szervezetáltal alapított gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vezetője, vezetőtestületének vagy felügyelőbizottságának tagja;
c)állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, helyi önkormányzat által alapítottvállalat vezetője, vezető testületének tagja;
d)pénzügyi intézmény, biztosító, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy törvényesképviselője.”
3. §
A Kjtv.15. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Országgyűlési képviselő nem járhat el az állam, azönkormányzat, költségvetési szerv, valamint a 13. §-ban meghatározott szervezetjogi képviselőjeként.
(2) Szakmai, üzleti vagy egyéb,a képviselői megbízatással össze nem függő ügyben az országgyűlési képviselőiminőségre hivatkozni nem lehet.”
4. §
A Kjtv. 23. §-ánakhelyébe az alábbi rendelkezés lép:
„23. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: aházastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek,az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.”
5. §
AzEurópai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. éviLVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv.) 8. § (3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakmai, üzleti vagy egyéb,a képviselői megbízatással össze nem függő ügyben az európai parlamenti képviselőiminőségre hivatkozni nem lehet.”
6. §
Az Epjtv.a következő új 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az európai parlamenti képviselő és vele egyháztartásban élő házastársa,egyeneságbeli rokona, örökbefogadottja, mostoha- és nevelt gyermeke,örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője, valamint testvére nemtöltheti be az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990.évi LV. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. §-ában és 13-14. §-aibanmeghatározott megbízatásokat.
(2) Az európai parlamentiképviselő nem járhat el a Kjtv. 15. § (1) bekezdésében meghatározottszervezetek jogi képviselőjeként.”
7. §
(1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik naponlép hatályba azzal, hogy a hozzátartozókra vonatkozóan a Kjtv. e törvény 1. §-ával megállapított 10. §-ábanés az Epjtv. – e törvény 6. §-ával megállapított – új 8/A. §-ábanmeghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az országgyűlési képviselőkkövetkező általános választása nyomán létrejövő Országgyűlés megalakulásától kellalkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kjtv.18. §-ának b) pontjában az„önálló vállalkozását” szövegrész helyébe „egyéni vállalkozását” szövegrészlép.
(3) A Kjtv. 10. §-ánakd) pontjában a „közhasznú társaság vagy” szövegrész, valamint 18. §-ának b) pontjában a „ , közhasznútársaságban” szövegrész 2009. július 1-jén hatályát veszti.
