Javaslat a mentelmi jog szigorításáról
KONCEPCIÓ
Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinekmódosításáról szóló törvényhez
A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőségalkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink általmeghatározott formában az alkotmányos függetlenséggel rendelkezőtisztségviselők befolyásmentes működésének garanciájaként indokolt megőrizni,ugyanakkor a jogintézmény megtépázott tekintélyét vissza kell állítani. Ezért avédett személyek körét jelentősen szűkíteni, a védelem tartalmát pedig a visszaélésszerűjoggyakorlás kizárása érdekében egyértelműsíteni kell.
A javaslat töredékére csökkenti a mentelmi jogbanrészesülők számát, mivel a jogosultakat az Alkotmányban nevesítetttisztségviselőkre korlátozza. Ezért egyrészt az ügyészségi titkárt, fogalmazót,nyomozót és ügyészségi ügyintézőt a jövőben egyáltalán nem illetné meg amentelmi jog, másrészt a bírósági ülnökök mentelmi joga a módosítás értelmébencsak az anyagi jogi védelemre (az ülnöki tevékenységgel összefüggővéleménynyilvánításra és a szavazat miatti felelősségmentességére) terjedne ki,eljárási védelmük azonban megszűnne.
Bizonytalan a jogalkalmazási gyakorlat abban a tekintetben,hogy a jogosultak egyes rendőri intézkedésekkel – különösen a légzésmintaadására kötelezéssel – kapcsolatban élhetnek-e mentelmi jogukkal. A jövőrenézve egyértelművé kell tenni, hogy a büntető- és szabálysértési eljárásonkívüli intézkedéseket – a szabadság elvonásának kivételével – a mentelmi jogjogosultjaival szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanújaesetén is alkalmazni lehet.
Lényegesen átalakul, áttekinthetőbbé válik amentelmi jog szabályozási rendszere. Az eddigi széttagolt, tisztségenkénteltérő, ám sokban párhuzamos szabályok helyett a mentelmi jog egységesül. Azországgyűlési képviselőkre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések képezik aszabályozás alapját: ezekre az egyéb tisztségekhez kapcsolódó szabályok – azAlkotmánybíróságról szóló törvényben szereplő jelenlegi megoldáshoz hasonlóan –tartalmilag hivatkoznak, így a külön törvények csak az adott tisztségrevonatkozó speciális eljárásjogi szabályokat tartalmazzák (a felfüggesztésrejogosult, illetve a mentelmi jog megsértése esetén intézkedni jogosult szervmegjelölése). Ezen felül a szabálysértési- és büntetőeljárás szabályai isigazodnak az új megoldáshoz, kiküszöbölve egyben a jelenlegi szabályozásihiányokat és párhuzamosságokat.
A 34/2004. (IX. 28.) AB határozat alkotmányoskövetelményként állapította meg, hogy a mentelmi jognak az országgyűlésiképviselőknek a más közhatalmat gyakorló személyt érintő – a közügyekmegvitatásával kapcsolatos – értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására ésáltala nem ismerten valótlan tényállítására is ki kell terjednie. Aszabályozásnak természetesen e követelményeket is ki kell elégítenie.
2006. évi ... törvény
egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinekmódosításáról
1. §
A Magyar Köztársaságügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §‑a helyébe a következőrendelkezés lép:
„23. § (1) A legfőbb ügyészt és az ügyészeket azországgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2) A legfőbb ügyész mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokraaz országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokatkell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt,a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszimeg.
(3) Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában alegfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának megsértése esetén a szükséges intézkedésta legfőbb ügyész teszi meg.”
2. §
(1) Az Alkotmánybíróságrólszóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 14. §‑a helyébe a következőrendelkezés lép:
„14. § Azalkotmánybírákat az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.”
(2) Az Abtv. 17. § (1)bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
(Az Alkotmánybíróság elnöke)
„d) az alkotmánybírákmentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést,”
(3) Az Abtv. 30. § (1)bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:)
„g) az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztése;”
3. §
Az Állami Számvevőszékrőlszóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. §‑a helyébe a következőrendelkezés lép:
„9. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit azországgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra azországgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kellalkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselőkkétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükségesintézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.”
4. §
(1) Azországgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (atovábbiakban: Kjtv.) 4. §‑a helyébe a következőrendelkezés lép:
„4. § (1) A képviselőbíróság vagy más hatóság előtt – megbízatásának ideje alatt és azt követően – nemvonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlásasorán általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik azállamtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselőkpolgári jogi felelősségére.
(2) Az (1) bekezdésbenmeghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagyközszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint –amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegéttekintve valótlan – rágalmazásra.”
(2) AKjtv. 5. § (1)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A képviselőt csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekorlehet őrizetbe venni vagy vele szemben más, szabadságelvonással járókényszerintézkedést alkalmazni, és ellene csak az Országgyűlés előzeteshozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárástindítani vagy folytatni.
(2) A mentelmi jog abban az esetben sem akadálya az (1)bekezdésben meg nem jelölt – így különösen közlekedési hatósági és rendészeti –eljárásokban intézkedések elrendelésének és foganatosításának, ha azországgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértéselkövetésének gyanúja áll fenn.
(3) A mentelmi jog nem jelenti akadályát az országgyűlésiképviselők felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismertjoghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alátartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.”
5. §
Azállampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 11. §‑a helyébe a következőrendelkezés lép:
„11. § (1) Az országgyűlési biztost az országgyűlésiképviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra azországgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kellalkalmazni.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés aképviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése eseténszükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.”
6. §
Abíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (atovábbiakban: Bsz.) 5. §‑a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A hivatásos bírót az országgyűlésiképviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogánakfelfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadánakszavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést azOrszággyűlés elnöke teszi meg.
(3) A hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztésetárgyában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökénekjavaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése eseténszükséges intézkedést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökénekjavaslatára a köztársasági elnök teszi meg.
(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételévelösszefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásárólszóló 1990. évi LV. törvény 4. §‑ábanmeghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.”
7. §
A büntetőeljárásról szóló 1998.évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 551. §‑a helyébe a következőrendelkezés lép:
„551. §(1) A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztségük fennállása alattcsak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.
(2)Az (1) bekezdés szerinti személyek gyanúsítottkénti kihallgatására csak amentelmi jog felfüggesztése, illetve az arra jogosult előzetes hozzájárulásánakmegadása után kerülhet sor, és ezt megelőzően az ilyen személlyel szemben – atettenérés esetét kivéve – e törvény szerinti kényszerintézkedés nemalkalmazható.”
8. §
A szabálysértésekről szóló1999. évi LXIX. törvény a következő 137/A. §‑sal és az azt megelőzőkövetkező alcímmel egészül ki:
„Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség
137/A. § A külön törvényben meghatározottközjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a mentelmi jogfelfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresésealapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy –ha a külön törvény ilyet meghatároz – az arra való javaslat megtételére jogosultszemélyhez vagy szervhez.”
9. §
(1)Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. éviLVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv.) 10. § (2) bekezdésehelyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azeurópai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jogilleti meg.”
(2)Az Epjtv. 11. §‑a helyébe akövetkező rendelkezés lép:
„11. § Az európaiparlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a mentelmi jogszempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne.”
(3)Az Epjtv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezéslép:
„(1) Az európai parlamentiképviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet.A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Európai Parlamentteheti meg.”
10. §
Ahonvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 62. §‑ahelyébe akövetkező rendelkezés lép:
„62. § (1) A Honvédelmi Tanács külön törvény alapjánmentelmi joggal nem rendelkező tagját az e megbízatásával összefüggésbenelkövetett cselekmények tekintetében az országgyűlési képviselőkjogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §‑ábanmeghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.
(2) Rendkívüli állapot idején a HonvédelmiTanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlésiképviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(3) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztésetárgyában rendkívüli állapot idején – függetlenül attól, hogy az őket e törvényvagy külön törvény alapján illeti meg – a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagokkétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükségesintézkedést a köztársasági elnök teszi meg.”
11. §
(1)E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvényhatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) aKjtv. 8. § (3) bekezdésének első mondatában az „1993. évi CX.” szövegrész,14. § a) pontjában az „1995. évi XL.” szövegrész, 23. § c) pontjában az„1996. évi LVII.” szövegrész,
b) az Obtv. 12-14. §‑a,
c) azállamtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 31. §(1) bekezdése, valamint
d) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. éviLXXXVIII. törvény.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kjtv. 3. § (1)bekezdésének második mondatában a „1996. évi LXXXVIII.” szövegrész helyébe „azegészségügyi hozzájárulásról szóló”, 8. § (4) bekezdésében a „a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, arendőrség és a rendészeti szervek” szövegrész helyébe a„Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek” szöveg, valamint a Bsz. 17. § (2) bekezdésében „az OrszágosIgazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT)” szövegrész helyébe az „OIT”szöveg lép.
12. §
(1) E törvény hatálybalépésévelegyidejűleg hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaságügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXX.törvény 6. §-a,
b) a Magyar Köztársaságügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyrólés az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyébtörvények módosításáról szóló 2001. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdése,
c) a Be. 152. § (3) bekezdésének első mondatábanaz „ , illetőleg a hozzájárulás megadását” szövegrész, valamint e bekezdésmásodik mondata,
d) az Epjtv. 10. § (3) bekezdése, valamint 12. §(2), (3) és (6) bekezdése és 23. §-a.
(2)A Be. 552. § (1) bekezdés első mondatában és (2) bekezdés első mondatában az „, illetőleg a hozzájárulás megadására” szövegrész helyébe a „vagy – ha a külön törvény ilyet meghatároz – azarra való javaslat megtételére” szöveg lép.
