Javaslat a jogalkotási törvény módosításáról
2006. évi ……. törvény
a jogalkotásról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jogalkotás előmozdítsa a parlamenti demokráciaés a jogállamiság kiteljesedését, a magas színvonalú jogalkotás útján a jogrendszeregysége és áttekinthetősége, a jogszabályok szakmai megalapozottsága fokozottanérvényesüljön, az Alkotmány 7. § (2) bekezdésének végrehajtásáraa következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK
1. §
E törvény hatályakiterjed az Alkotmány alapján jogalkotási hatáskörrel rendelkező szervek általelfogadott jogszabályoknak, valamint a közhatalmi irányítás egyéb jogieszközeinek az előkészítésére, véleményezésére, elfogadására ésnyilvántartására, továbbá azok kihirdetésére, illetőleg közzétételére.
2. §
(1) A jogszabályt a magyar nyelvszabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kellmegszövegezni.
(2) A jogszabály szövegének ajogalkalmazás számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kellrendelkeznie.
3. §
E törvényalkalmazásában
a) elektronikus közzététel: valamely dokumentumelektronikus formában, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen,díjmentesen hozzáférhetővé és bármely részletében, változatlan tartalommalkimásolhatóvá tétele,
b) igazságügy-miniszter: az igazságügyért felelősminiszter,
c) országos hatáskörű szerv: nem minisztériumkéntműködő központi államigazgatási szerv,
d) rendkívüli jogszabály: az Alkotmánybanszabályozott rendkívüli állapot, szükségállapot, külső fegyveres csoportoknakMagyarország területére történő váratlan betörése, megelőző védelmi helyzet ésveszélyhelyzet esetén a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, a Kormány,valamint a képviselő-testület elnökének rendelete,
e) szakminiszter: ajogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező, ennek hiányában aminiszterelnök által kijelölt miniszter.
II. fejezet
A jogszabályokérvényessége, hatályossága és alkalmazhatósága
A jogszabály érvényessége
(1) A jogszabály érvényesenlétrejön, ha azt az erre hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy megalkotja,és azt e törvény rendelkezései szerint kihirdetik.
(2) A jogszabály érvénytelenségétaz (1) bekezdésben meghatározott feltételek, illetve a jogalkotási eljárásalapvető fontosságú szabályainak megsértésére tekintettel az Alkotmánybíróságállapítja meg.
(3) A jogszabály megalkotását ajogszabályok szövegének hitelesítésével a következő személyek tanúsítják:
a) Alkotmány, annak módosítása vagy törvényesetében a köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke együttesen,
b) kormányrendelet esetében a miniszterelnök azigazságügy-miniszterrel együttesen,
c) a Kormány tagjának rendelete esetében az annakkiadására hatáskörrel rendelkező személy és az igazságügy-miniszter együttesen,
d) az önkormányzati rendelet esetében aképviselő-testület elnöke és a jegyző együttesen,
e) a Honvédelmi Tanács rendelete esetében aköztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen,
e) az a)-d)pontokban meg nem határozott jogszabályok esetében az azok kiadására hatáskörrelrendelkező személy.
(4) Ha a jogszabályt e törvényrendelkezései szerint kihirdetik, úgy kell tekinteni, hogy azt az arrahatáskörrel rendelkező szerv vagy személy a kihirdetett szöveggel megalkotta.
(5) A jogszabály kihirdetettszövegét a hitelesítésre hatáskörrel rendelkező személy a kihirdetést követőtizenöt napon belül, a helyesbíteni kívánt jogszabályi rendelkezéshatálybalépését megelőzően a hitelesített szövegre helyesbítheti, ha a jogszabálynakaz általa hitelesített és a kihirdetett szövege eltér egymástól.
5. §
(1) A jogszabályt – a (2)bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, aMagyar Közlönyben kell kihirdetni.
(2) A helyi önkormányzatrendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában vagy a képviselő-testület szervezetiés működési szabályzatában megállapított olyan módon kell kihirdetni, hogy azbárki számára megismerhető legyen.
(3) A jogszabály kihirdetéséneknapja az azt követő nap, amikor a jogszabály szövege az (1)-(2) bekezdésbenmeghatározottak szerint bárki számára megismerhető lett.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete,illetve a rendkívüli jogszabályok esetében törvény rendelkezhet úgy, hogy azokkihirdetésének napja az a nap, amikor a jogszabály szövege törvényben meghatározottmódon bárki számára megismerhető lett.
(5) Ha a jogszabályt a MagyarKözlönyben ki kell hirdetni, a jogszabály szövegének hitelesítését követően azthaladéktalanul meg kell küldeni a Magyar Közlöny kiadójának, amely ajogszabályt haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételétől számított hárommunkanapon belül a Magyar Közlönyben kihirdeti.
A jogszabály hatálya
6. §
A jogszabály – aszemélyi és területi hatálya szerint, az időbeli hatálya alatt – alkalmas arra,hogy a tárgyi hatálya alá tartozó jogviszonyokat keletkeztesse, megszüntessevagy tartalmukat megváltoztassa.
(1) A jogszabály területi hatálya– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az ország területére terjed ki.
(2) Az önkormányzati rendelet területihatálya a helyi önkormányzat illetékességi területére terjed ki.
(3) A jogszabály személyihatálya az ország területén a természetes személyekre, a jogi személyekre és ajogi személyiség nélküli szervezetekre, valamint az ország területén kívül amagyar állampolgárokra, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezőjogi személyekre és a jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki.
(4) A jogszabály területi ésszemélyi hatályát akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1)-(3)bekezdésnél szűkebb vagy tágabb személyi körre vagy területre terjed ki.
(5) A jogszabály tárgyi hatálya azokraa jogviszonyokra terjed ki, amelyek tartalmát a jogszabály meghatározhatja vagymegváltoztathatja.
8. §
(1) A jogszabály időbeli hatályaa hatályba lépése napjának kezdetétől hatályvesztése napjának végéig tart.
(2) A Magyar Nemzeti Bankelnökének rendelete, a rendkívüli jogszabályok, valamint kivételesen indokoltesetben más jogszabályok rendelkezhetnek úgy, hogy időbeli hatályuk ahatálybalépés napján az (1) bekezdéstől eltérő időpontban veszi kezdetét, vagya hatályvesztés napján az (1) bekezdéstől eltérő időpontig tart.
9. §
(1) A jogszabályban meg kellhatározni a hatályba lépésének napját, amely nem lehet korábbi, mint akihirdetés napja.
(2) A jogszabály hatályba lépésérőlszóló rendelkezést önálló rendelkezésben kell elhelyezni, amely a jogszabály kihirdetéséneka napján hatályba lép.
(3) A jogszabály egyesrendelkezéseinek hatályba lépésére a jogszabály hatályba lépésétől eltérő időpontotis meg lehet állapítani.
(4) A hatálybalépés napjánakmeghatározása során rögzíteni kell annak naptári napját, vagy azt valamelyjövőbeli esemény vagy feltétel bekövetkeztéhez kell kötni.
(5) A jogalkotásra valófelhatalmazást tartalmazó rendelkezés a jogszabály kihirdetésének a napján hatálybalép.
(6) Az önkormányzati rendelethatályba lépésére naptári napot kell meghatározni.
(1) Jogszabály a kihirdetésétmegelőző időre nem állapíthat meg új kötelezettséget, kötelezettséget nem tehetterhesebbé, nem vonhat el, továbbá nem korlátozhat jogot, és nem nyilváníthatvalamely magatartást jogellenessé.
(2) A jogszabály hatályba lépésénekidőpontját úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály kihirdetésétől számítva elegendőidő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, ígykülönösen
a) a jogszabály rendelkezéseinek megismeréséhez,
b) ahhoz, hogy a jogalkalmazó szervek a zökkenőmentes végrehajtás személyiés tárgyi feltételeiről gondoskodjanak,
c) ahhoz, hogy a jogszabályáltal érintett személyek és szervezetek az új szabályozás követelményeihezalkalmazkodjanak.
(3) A jogszabály hatályba lépésénekidőpontját – a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete és a rendkívülijogszabályok kivételével – úgy kell meghatározni, hogy a jogszabály kihirdetéseés hatályba lépése között legalább nyolc naptári nap elteljen.
(4) A jogszabály a (3)bekezdésben foglalt időpont előtt is hatályba léptethető, ha
a) a jogszabály alkalmazása nem igényel előzetes felkészülést,
b) a szabályozni kívánt életviszony jellege azt indokolja, vagy
c) a jogszabály valamennyicímzettje számára a korábbinál előnyösebb rendelkezéseket tartalmaz.
(1) A hatályos jogszabály egyesrendelkezéseit a megalkotására feljogosított jogalkotó szerv vagy a jogalkotásihatáskörrel rendelkező jogutódja jogszabály megalkotásával módosíthatja.
(2) A jogszabály más jogszabályegyes rendelkezéseit csak akkor módosíthatja, ha a módosító és a módosulójogszabály tárgya között szoros tartalmi összefüggés áll fenn.
(3) A módosító jogszabálycímében fel kell tüntetni a módosuló jogszabályokra való pontos utalást. Ha amódosító jogszabály háromnál több jogszabályt módosít, a módosító jogszabálycímében a jogszabály-módosítások tényére való utalást kell feltüntetni.
(4) A hatálybalépésről szólójogszabályi rendelkezést nem lehet módosítani. E rendelkezés nem akadályaannak, hogy az arra hatáskörrel rendelkező szerv az adott jogszabály vagyjogszabályi rendelkezés hatályba lépéséről – annak hatályba lépését megelőzően– új rendelkezést alkosson, egyben a korábbi, a hatálybalépésről szólójogszabályi rendelkezést hatályon kívül helyezze.
(1) A kihirdetett, de méghatályba nem lépett jogszabály esetében a megalkotására feljogosított szervvagy jogalkotási hatáskörrel rendelkező jogutódja – jogszabály megalkotásával –rendelkezhet úgy, hogy a még hatályba nem lépett jogszabály egyes rendelkezéseia kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lépnek hatályba, ha
a) a még hatályba nem lépett jogszabály nem állösszhangban olyan kihirdetett jogszabállyal, amellyel az Alkotmány szerint nemlehet ellentétes,
b) a még hatályba nemlépett jogszabály nem áll összhangban az Európai Közösségek és az Európai Uniójogi aktusával,
c) az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amelyből az következik, hogya jogszabály kihirdetett szövege alkotmányellenes,
d) a jogszabálytéves szövege helyesbítéssel nem orvosolható.
(2) A kihirdetett, de hatálybamég nem lépett, jogszabályt módosító jogszabályi rendelkezésre az (1) bekezdésrendelkezései nem alkalmazhatóak. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy amódosítani kívánt jogszabályt az arra hatáskörrel rendelkező szerv ismételtenmódosítsa, a korábbi módosítás tekintetében pedig a 13. § (5)bekezdése szerint járjon el.
(1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályirendelkezés abban az esetben veszti hatályát, ha
a) az aztmegalkotó szerv vagy jogalkotási hatáskörrel rendelkező jogutódja által alkotott, a hatályon kívülhelyezni kívánt jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő,a hatályon kívül helyezést megállapító jogszabályi rendelkezés hatálybalép,
b) jogszabályi rendelkezés esetében az aztmódosító jogszabályi rendelkezés hatályba lép, vagy
c) azAlkotmánybíróság azt megsemmisíti.
(2) Az Alkotmány 33. § (2)bekezdésében meghatározott rendelet kivételével törvény kormányrendeletet és aKormány tagjának rendeletét, kormányrendelet a Kormány tagjának rendeletét hatályonkívül helyezheti.
(3) A hatályvesztés időpontjánakmeghatározása során rögzíteni kell a hatályvesztés naptári napját, vagy aztvalamely jövőbeli esemény vagy feltétel bekövetkeztéhez kell kötni.
(4) A más jogszabályt módosító vagyhatályon kívül helyező jogszabályi rendelkezés a hatályba lépését követő naponhatályát veszti. Ha jogszabály kizárólag más jogszabályt módosító vagy hatályonkívül helyező rendelkezést, valamint a jogszabályt hatályba léptetőrendelkezést tartalmaz, a jogszabály az utolsóként hatályba lépett rendelkezéséneka hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(5) Jogszabály az (1)-(2)bekezdés megfelelő alkalmazásával a 12. § (1) bekezdésében meghatározottesetekben rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépettjogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.
14. §
(1) A módosító jogszabályvagy jogszabályi rendelkezés hatályvesztése nem érinti a módosított jogszabályirendelkezés hatályát.
(2) Ha a jogszabályt vagyjogszabályi rendelkezést más jogszabály hatályon kívül helyezi, e hatályvesztésnem eredményezi a korábban hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályirendelkezés újbóli hatályba lépését.
15. §
Ha a MagyarKözlönyben kihirdetett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépésérevagy hatályon kívül helyezésére valamely jövőbeli esemény vagy feltételbekövetkeztekor kerül sor, a szakminiszter az esemény vagy a feltételbekövetkeztét, illetve annak naptári napját – a 13. § (4) bekezdésébenmeghatározott eset kivételével – a Magyar Közlönyben közzétett egyedihatározattal állapítja meg.
16. §
Ha törvény mástörvényt vagy törvényi rendelkezést módosít, illetve helyez hatályon kívül,külön rendelkezésben kell elhelyezni azokat a módosító vagy hatályon kívülhelyező rendelkezéseket, amelyek elfogadása eltérő szavazatarányt igényel.
A jogszabályalkalmazhatósága
17. §
A jogszabályokat a hatályukalá tartozó jogviszonyokra, azok keletkezésére, megszűnésére vagy tartalmukmegváltozására alkalmazni kell.
18. §
Jogszabályrendelkezhet úgy, hogy egyes rendelkezéseit a jogszabály hatályba lépésétmegelőző, a jogszabályban kifejezetten meghatározott időszak tekintetében isalkalmazni kell, ha ez nem eredményezi a 10. § (1) bekezdésében meghatározotttilalom sérelmét.
19. §
(1) A jogszabályt vagy a jogszabályirendelkezést a hatályba lépésekor folyamatban levő ügyekben a még el nemvégzett eljárási cselekményekre, valamint a jogviszonynak a hatálybalépéstkövető megszüntetésére, illetve tartalmának megváltoztatására is alkalmaznikell.
(2) Ha a korábban hatályosjogszabály vagy jogszabályi rendelkezés eljárási cselekmény elvégzésérehatáridőt állapított meg, és az az új jogszabály vagy jogszabályi rendelkezéshatályba lépése előtt megkezdődött, az adott eljárási cselekmény elvégzésére akorábban hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni.
(3) A jogszabály az (1)-(2)bekezdésben meghatározottaktól eltérően rendelkezhet, ha az nem sérti a jogállamiságkövetelményét.
20. §
Ha törvény vagyrendelet az Európai Közösségek vagy az Európai Unió alapító szerződéseivel,illetve közvetlenül alkalmazandó jogi aktusával ellentétes rendelkezésttartalmaz, az alapító szerződést vagy a jogi aktust kell alkalmazni.
21. §
(1) Ha hatályos törvény hatályosrendelettel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az ellentét megszüntetéséig atörvény rendelkezését kell alkalmazni.
(2) Ha hatályos kormányrendeleta Kormány tagjának hatályos rendeletével ellentétes rendelkezést tartalmaz, azellentét megszüntetéséig a kormányrendelet rendelkezését kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés hatályaalá nem tartozó esetekben a szűkebb tárgyi hatályú, hatályos jogszabályirendelkezést kell alkalmazni, ha az a tágabb tárgyi hatályú, hatályosjogszabályi rendelkezéssel ellentétes.
(4) Az (1)-(3) bekezdés hatályaalá nem tartozó esetekben a később kihirdetett hatályos jogszabályirendelkezést kell alkalmazni, ha az a korábban kihirdetett hatályos jogszabályirendelkezéssel ellentétes.
III. FEJEZET
A JOGSZABÁLYOK
A jogszabályok
22. §
A jogalkotószervek eredeti jogalkotó hatáskörükben a következő jogszabályokat alkotják:
a) az Országgyűlés az Alkotmányt és annakmódosítását,
b) az Országgyűlés törvényt,
c) a Kormány rendeletet,
d) a miniszterelnök az Alkotmány 33. § (2)bekezdése szerinti rendeletet,
e) a helyiönkormányzat rendeletet.
23. §
(1) A jogalkotó szervek jogszabálybankapott felhatalmazás alapján a következő jogszabályokat alkotják:
a) a Kormány rendeletet,
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet,
c) a Kormány tagja rendeletet,
d) a helyiönkormányzat rendeletet.
(2) A jogszabály alkotásáraadott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyátés kereteit.
(3) A felhatalmazás jogosultja ajogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(4) A szabályozás tárgykörébetartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelességek alapvető szabályainakmegállapítására, valamint az alapjogszabály egészének végrehajtására nem lehetfelhatalmazást adni.
(5) A felhatalmazás jogosultja ajogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazásból kifejezettenmás nem következik.
(6) Ha a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályt kötelező megalkotni,azt – amennyiben a jogszabály jellegéből más nem következik – a felhatalmazástadó jogszabállyal egy időben kell hatályba léptetni.
(7) Miniszteri rendelet kiadásáraadott felhatalmazásban annak címzettjét feladatkör szerint kell megjelölni.
(8) A felhatalmazás alapjánkiadott rendeletben meg kell jelölni a felhatalmazást adó jogszabályirendelkezést, valamint az azt megalkotó szerv vagy személy e feladatkörétmegalapozó jogszabályi rendelkezést.
24. §
(1) Törvény nemzetközi szerződéstkihirdető törvénnyel, rendelet törvénnyel, kormányrendelet nemzetközi szerződéstkihirdető kormányrendelettel, miniszteri rendelet kormányrendelettel,önkormányzati rendelet kormányrendelettel és miniszteri rendelettel nem lehetellentétes.
(2) Az Európai Közösségek és azEurópai Unió jogi aktusaival való összhang megteremtésére irányulórendelkezéseket a tartalmukból egyébként következő jogforrásban kellmegállapítani.
Törvény
25. §
(1) Az Országgyűlés
a) az Alkotmányban meghatározott tárgykörökben (atovábbiakban: kizárólagos törvényalkotási tárgykör) törvényt alkot,
b) bármely mástárgykörben törvényt alkothat.
(2) A kizárólagostörvényalkotási tárgykörben rendelet csak a törvény felhatalmazása alapján,annak végrehajtására alkotható. Az alapvető jogok és kötelességek tartalmát,továbbá érvényesülésük lényeges garanciáit, valamint az alapvető jogokközvetlen vagy jelentős korlátozását törvény állapítja meg.
(3) Ha a törvényi rendelkezéselfogadásához az Alkotmány szerint az országgyűlési képviselők vagy a jelenlévőországgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a törvényirendelkezés módosítása, illetve hatályon kívül helyezése ugyanilyenszavazattöbbséget igényel.
Kormányrendelet
26. §
A Kormány rendeletet ad ki
a) az Alkotmányban meghatározott feladatkörébenkülön felhatalmazás nélkül, ha törvényben nem szabályozott tárgykör rendezéseszükséges, vagy
b) törvényben kapottfelhatalmazás alapján és keretei között, a törvény végrehajtása céljából.
A Magyar Nemzeti Bankelnökének rendelete
27. §
A Magyar NemzetiBank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján – feladatkörében – rendeletetad ki.
Miniszteri rendelet
28. §
(1) A Kormány tagjai – a (2)bekezdésben meghatározott kivétellel – törvényben vagy kormányrendeletbenkapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki.
(2) A miniszterelnök ahelyettesítésével megbízott miniszter kijelöléséről az Alkotmány 33. § (2)bekezdése alapján ad ki rendeletet.
(3) A miniszter feladat- éshatáskörét meghatározó kormányrendelet jogalkotásra felhatalmazást nem adhat.
29. §
(1) Együttesrendeletet kell kiadni, ha a miniszter más miniszterrel együttes felhatalmazástkapott. Az együttes rendelet megalkotását az azt kiadó miniszterek és azigazságügy-miniszter együttesen tanúsítják.
(2) Haa felhatalmazó rendelkezés kifejezetten így rendelkezik, a miniszteri rendelet érvényességéhezaz is szükséges, hogy azt a felhatalmazó rendelkezésben meghatározott szervvelegyetértésben vagy véleményének kikérésével adják ki.
(3) Aminiszterek közötti véleményeltérés esetén az érintettek közös előterjesztésealapján a Kormány dönt.
Önkormányzati rendelet
30. §
A helyiönkormányzat rendeletet ad ki
a) az Alkotmánybanmeghatározott feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, kizárólagos törvényalkotásitárgykörbe nem tartozó helyi életviszony rendezésére vagy
b) törvényben kapottfelhatalmazás alapján és keretei között a törvény végrehajtása céljából, ahelyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására.
Rendkívüli jogszabályok
31. §
A rendkívülijogszabályok külön törvényben meghatározottak szerint adhatóak ki.
III. FEJEZET
A KORMÁNYZATIJOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉS
Felelősség ajogszabály-előkészítésért
32. §
(1) A szakminiszter felelős a jogszabály tervezetének előkészítéséért ésszakmai kidolgozásáért.
(2) Az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a jogszabály álljonösszhangban az Alkotmánnyal, az Európai Közösségek és az Európai Unió jogiaktusaival, valamint más jogszabályokkal, illeszkedjen be az egységesjogrendszerbe, továbbá feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.
(3)Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott felelősség érvényre juttatása érdekében aszakminiszter
a) atörvényjavaslatok tervezetét az igazságügy-miniszterrel együtt készíti el, ésterjeszti a Kormány elé,
b) akormányrendelet tervezetét az igazságügy-miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormányelé,
c) a miniszterirendeletet – az alkotmányossági, jogharmonizációs és jogszabály-szerkesztési szempontoktekintetében – az igazságügy-miniszterrel egyetértésben adja ki.
(4) Ha a miniszteri rendelettervezetével az igazságügy-miniszter nem ért egyet, a vitás kérdésben aszakminiszter és az igazságügy-miniszter közös előterjesztése alapján a Kormánydönt.
(5) Az igazságügy-minisztergondoskodik a jogalkotás és a jogharmonizációs tevékenység elősegítésétszolgáló jogi fogalomtár folyamatos közzétételéről.
(1) Aminisztériumokban, az országos hatáskörű szerveknél és a Magyar Nemzeti Bankbanjogszabály-szerkesztési feladatokat csak a külön jogszabályban meghatározottjogszabály-szerkesztői képesítéssel rendelkező jogász végezhet.
(2) A helyiönkormányzatoknál – a tízezer fő alatti települések kivételével – jogszabály-szerkesztésifeladatokat csak a külön jogszabályban meghatározott jogszabály-szerkesztőiképesítéssel rendelkező jogász végezhet.
A hatásvizsgálat
(1) A szakminiszterminden jogszabály előkészítése során a várható társadalmi és gazdasági következményekjelentőségének megfelelő részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméria szabályozás várható következményeit.
(2) A szakminiszter –ha a jogszabálytervezetet a Kormány elé kell terjeszteni – a Kormány számárabemutatja a hatásvizsgálat eredményeit.
(3) Az előzetes hatásvizsgálatkiterjed különösen a tervezett szabályozás indokaira és céljaira, elmaradásánakvárható következményeire, költségvetési hatásaira, valamint elfogadásánakvárható társadalmi következményeire. Az előzetes hatásvizsgálat továbbiszempontjait, valamint az e bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatáravonatkozó részletes tartalmi követelményeket az igazságügy-miniszterrendeletben állapítja meg.
(4) A szakminiszterszükség szerint, de legalább ötévenként lefolytatja a feladatkörébe tartozó, aszabályozási tárgykört átfogóan rendező jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát,ennek során összeveti a szabályozás kiadása idején várt hatásokat a ténylegeshatásokkal. Az utólagos hatásvizsgálat további szempontjait, valamint az ebekezdésben meghatározott szempont vizsgálatára vonatkozó részletes tartalmikövetelményeket az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekbenszabályozott hatásvizsgálat elvégzése nem mentesít a külön jogszabályban előírthatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége alól.
A Kormány jogalkotásiterve
35. §
(1) A Kormány a törvények és a kormányrendeletek előkészítése céljából – akormányprogram, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság döntései, a nemzetközikötelezettségvállalások, továbbá az Európai Közösségek és az Európai Unió jogiaktusaival való összhang megteremtésére vonatkozó követelmények alapján – félévre szóló jogalkotási tervet állapít meg, amely a felelősök megjelölésévelhatározza meg az elvégzendő jogalkotási feladatokat.
(2) A Kormány jogalkotási tervének önálló részét képezi az EurópaiKözösségek és az Európai Unió jogi aktusaival való összhangot megteremtőjogszabályok előkészítésének ütemezését tartalmazó jogharmonizációs ütemterv.Ebben meg kell jelölni az Európai Közösségek és az Európai Unió harmonizálandó jogiaktusait.
(3) A Kormány jogalkotási tervét az igazságügy-miniszter a MiniszterelnökiHivatal vezetőjével együttesen készíti elő és terjeszti a Kormány elé.
(4) A jogalkotási tervet – legkésőbb atárgyidőszakot megelőzően tizenöt nappal – a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
A törvényalkotási program
36. §
(1) A Kormány – a programjában és ajogalkotási tervben foglaltak figyelembevételével – az Országgyűlés rendesülésszakához igazodó törvényalkotási programot készít, amelyben azOrszággyűlést tájékoztatja a Kormány által az adott országgyűlési ülésszakalatt benyújtani tervezett törvényjavaslatokról.
(2) A program tervezetét azigazságügy-miniszter a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével együttesen készítiel és terjeszti a Kormány elé.
(3) A Kormány által elfogadott programot aminiszterelnök az Országgyűlés rendes ülésszakának kezdetét megelőzően legalábbtizenöt nappal megküldi az Országgyűlés elnökének.
A kodifikációs bizottság
37. §
(1) A jogágak alapvető szabályozásáttartalmazó törvények előkészítésének szakmai megalapozása érdekében a szakminiszterkodifikációs bizottságot alakíthat.
(2) A bizottság javaslatot tesz a szakminiszterneka törvény szabályozási elveire és szövegszerű tervezetére.
(3) A szakminiszter a bizottság általelkészített javaslatot mérlegelve nyújtja be előterjesztését a Kormányhoz.
Az előterjesztés
(1) A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezettel kapcsolatoskormánydöntés megalapozásához összefoglaló jelleggel be kell mutatni:
a) a jogalkotás szükségességétalátámasztó indokokat,
b) a tervezettszabályozásnak a 34. § (3) bekezdésében foglalt szempontrendszerszerint – a rendelkezésre álló adatok alapján – becsült hatásait, előzeteshatásvizsgálat esetén annak fő megállapításait,
c) a jogi szabályozással elérendő célkitűzés és a javasolt megoldásalkotmányjogi és jogrendszerbeli összefüggéseit,
d) a jogszabálytípus megválasztásának alkotmányjogi szempontjait,
e) a szabályozásnak az Európai Közösségek és az Európai Unió jogiaktusaival, valamint a tárgykört érintően fennálló nemzetközi jogi kötelezettségvállalásokkalvaló kapcsolatának és összhangjának részletes ismertetését,
f) a jogszabályban adott felhatalmazás alapján kiadandó jogszabálykoncepcióját, valamint az 52. § (2) bekezdésében meghatározottvizsgálat előzetes eredményét, továbbá
g) a szabályozás közvetlen összefüggéseita hatályos joganyaggal, különös tekintettel arra, hogy a szabályozás elfogadásamilyen, a tárgykört érintő, más jogszabályok módosítását vagy megalkotását ésmilyen időbeli ütemezéssel teszi szükségessé.
(2) Az előterjesztéshez csatolnikell a jogszabálytervezet által módosítani kívánt jogszabályoknak a tervezettmódosításokkal egységes szerkezetű szövegét.
A szakmai összefoglaló
A miniszteri rendelet tervezetéhez a szakminiszter – avéleményezésben résztvevők tájékoztatása céljából – az előterjesztés tartalmikövetelményeire irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával szakmai összefoglalótkészít. A jogszabálytervezet véleményezése során a szakmai összefoglalót is megkell küldeni a véleményezésre jogosultnak, és azt a jogszabály tervezetévelegyütt, a 42. § (1) bekezdése szerint kell közzétenni.
Kétszakaszos előkészítés
40. §
(1) A Kormány elé terjesztendő jelentős – valamely tárgykör egészétátfogóan szabályozó – jogszabálytervezetet kétszakaszos eljárásban kellelőkészíteni. Az első szakaszban a Kormány a szabályozás elvi természetű főbbtartalmi kérdéseiben koncepció elfogadásával dönt. Ezt követően kerül sor ajogszabálytervezet szövegének kidolgozására és – annak véleményezése után – aKormány elé terjesztésére.
(2) A jogszabálytervezet előkészítésére e fejezetben meghatározottrendelkezéseket a koncepció előkészítésére is megfelelően alkalmazni kell.
A jogszabálytervezetekvéleményezése
(1) A szakminiszter aKormány elé terjesztendő jogszabály és a miniszteri rendelet tervezetét és akapcsolódó előterjesztést, illetve szakmai összefoglalót elektronikus útonmegküldi
a) a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, az igazságügy-miniszternek és apénzügyminiszternek,
b) az a) pontban nem szereplő minisztereknek és az érintett országoshatáskörű szervek vezetőinek,
c) a legfőbb ügyésznek,
d) a feladatkörüket érintő szabályozás esetén a köztársasági elnöknek, azAlkotmánybíróság elnökének, az Állami Számvevőszék elnökének, az állampolgárijogok országgyűlési biztosának és a Magyar Nemzeti Bank elnökének,
e) ha a szabályozás a bíróságok feladatkörét érinti, az OrszágosIgazságszolgáltatási Tanácsnak, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének,
f) ha a szabályozás általában a helyi önkormányzati feladatok ellátásátérinti, a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szerveinek,
g) a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait, illetvejogos érdekeit érintő szabályozás esetében a nemzeti és etnikai kisebbségijogok országgyűlési biztosának, valamint az országos kisebbségi önkormányzatoknak,
h) az adatkezelést, a közérdekű adatok és aközérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát érintő szabályozás esetében azadatvédelmi biztosnak.
(2) A szakminiszter kötelesbiztosítani, hogy a Kormány elé terjesztendő jogszabály és a miniszterirendelet tervezetéről véleményt nyilvánítsanak
a) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, az igazságügy-miniszter és apénzügyminiszter,
b) az érintett miniszterek és az érintett országos hatáskörű szervekvezetői,
c) a legfőbb ügyész,
d) a részükre megküldött tervezettel kapcsolatban az(1) bekezdés d)-h) pontjaiban meghatározott szervek és személyek.
(3) A (2) bekezdésbenmeghatározott személyek és szervek el nem fogadott észrevételeiről aszakminiszter egyeztetni köteles.
(4) A szakminiszterköteles biztosítani, hogy azon szervezetek, amelyeknek véleményezésijogosultságát külön jogszabály írja elő, e jogukat a külön jogszabálynakmegfelelően gyakorolhassák.
(1) Ajogszabálytervezetek szövegét, valamint a tervezet tartalmi összefoglalását a 41. § (1)bekezdés b)-h) pontja szerinti közigazgatási egyeztetésre bocsátássalegyidejűleg a jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján elektronikusanközzé kell tenni.
(2) Ha az elektronikusanközzétett jogszabálytervezet más jogszabály módosítására irányul, a módosítanikívánt jogszabályt a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben,a tervezett módosításokat külön is megjelölve kell elektronikusan közzétenni.
(3) Az elektronikusanközzétett jogszabálytervezet, valamint a tartalmi összefoglaló a jogszabályelfogadását követő egy évig az előkészítő minisztérium honlapjáról nemtávolítható el. A szerv megszűnése esetén az elektronikus közzétételkötelezettsége a szerv jogutódját terheli.
(4) Az elektronikusanközzétett jogszabálytervezetek elérhetőségét tartalmazó közös adatbázis aKormány által kijelölt honlapon működik.
(1) A jogszabályelőkészítője a (2) bekezdés szerint biztosítja, hogy az elektronikusanközzétett jogszabálytervezetről bárki véleményt nyilváníthasson, ahhozjavaslatokat tehessen.
(2) A jogszabálytelőkészítő minisztérium honlapján a vélemények, javaslatok fogadásánaklehetőségét meg kell teremteni, továbbá meg kell jelölni a véleményadásranyitva álló határidőt.
(3) A véleményezésihatáridő a tervezet közzétételétől számított legalább tizenöt nap.
(4) A jogszabály előkészítőjemérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint azelutasított észrevételek esetében – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételekkivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet ajogszabály kihirdetését megelőzően elektronikusan közzétesz.
(5) Az egyházak,valamint az országos köztestületek és érdek-képviseleti szervezetek véleményéta szakminiszter az általa vezetett minisztérium honlapján elektronikusanközzéteszi, továbbá törvényjavaslat esetén annak benyújtását követőenhaladéktalanul megküldi az Országgyűlés tárgykör szerint hatáskörrel rendelkezőbizottságának.
44. §
A miniszterelnök döntése alapján e törvény 38-43. §-ainakalkalmazásától el lehet térni, ha a jogszabálytervezet véleményezésre bocsátásavagy elektronikus közzététele a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi,nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági, pénzügyi, külügyi, természet- vagyörökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
45. §
(1) A Kormányjogszabály-előkészítő tevékenységére a Kormány ügyrendje – a Kormány, a Kormánytagjai és a Kormány tagjai irányítása alá tartozó szervek tevékenységérekiterjedő hatállyal – további rendelkezéseket állapíthat meg.
(2) Akormányrendelet előkészítésére – az e törvényben nem szabályozott kérdésekben –a Kormány által megállapított szabályok az irányadók.
A jogszabálytervezetekegyeztetése az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és az EurópaiUnió tagállamaival
46. §
(1) A jogszabály tervezetét –az európai közösségi jog által rögzített körben – az Európai Bizottságnak, azEurópai Központi Banknak és az Európai Unió tagállamainak is meg kell küldenivéleményezésre.
(2) Az(1) bekezdés szerinti egyeztetési eljárás részletes szabályait külön jogszabályállapítja meg.
IV. FEJEZET
KÜLÖNÖSJOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK
47. §
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a nem kormányzatiszervek által lefolytatott jogszabály-előkészítési eljárás során megfelelőenalkalmazni kell a kormányzati jogszabály-előkészítésre irányadó rendelkezésekközül az előzetes hatásvizsgálatra, valamint a jogszabálytervezeteknek azEurópai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és az Európai Uniótagállamaival való egyeztetésére vonatkozó szabályokat.
48. §
A Kormány által elfogadott törvénytervezet által módosítani kívánttörvényeknek a tervezett módosításokkal egységes szerkezetű szövegét a 42.§ (4) bekezdésében meghatározott honlapon elektronikusan közzé kell tenni.
49. §
A törvényalkotási eljárás során a Kormány nevében a miniszterelnök általkijelölt miniszter jár el.
50. §
(1) AMagyar Nemzeti Bank elnöke a rendeletének tervezetéről a 39.§ megfelelő alkalmazásával szakmai összefoglalót készít.
(2) AMagyar Nemzeti Bank elnöke külön törvény eltérő rendelkezésének hiányábanrendeletének tervezetét és a kapcsolódó szakmai összefoglalót az igazságügy-miniszternekmegküldi. A rendelettervezetről az igazságügy-miniszter alkotmányossági, jogszabály-szerkesztésiés jogharmonizációs szempontból véleménytnyilvánít.
(3) AMagyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének tervezete a Magyar Nemzeti Bankhonlapján elektronikusan közzétehető.
51. §
(1) Az önkormányzati rendeletelőkészítésének és megalkotásának e törvényben nem rendezett szabályait a helyiönkormányzatokról szóló törvény és a képviselő-testület szervezeti és működésiszabályzata tartalmazza.
(2) Az önkormányzati rendelettervezetét – a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatábanmeghatározott keretek között – közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy aközzétett tervezetről bárki véleményt nyilváníthasson.
V. FEJEZET
A JOGRENDSZERFOLYAMATOS FELÜLVIZSGÁLATA
(1) A szakminiszter a jogalkalmazástapasztalatait is figyelembe véve folyamatosan vizsgálja a feladatkörébetartozó terület jogi szabályozását abból a szempontból, hogy
a)találhatók-e olyan jogszabályok, jogszabályi rendelkezések, amelyek már nemelégítik ki a jogszabályalkotás szükségességének feltételeit,
b) ahatályos jogszabályok, jogszabályi rendelkezések – a szabályozási cél sérelmenélkül – egyszerűsíthetők-e, az állami szervek vagy a jogszabály más címzettjeiszámára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozássalfelválthatók-e,
c) ahatályos jogszabályok, jogszabályi rendelkezések összhangban állnak-e másjogszabályokkal,
d) találhatóak-e kiüresedett jogszabályi, így különösenátmeneti rendelkezések,
e) a szabályozás nem indokolatlanulpárhuzamos vagy többszintű-e.
(2) A felhatalmazást adó jogszabályi rendelkezés hatályvesztése esetén aszakminiszter megvizsgálja, hogy a felhatalmazás alapján megalkotott, hatályosjogszabály hatályon kívül helyezése indokolt-e.
(3) A vizsgálat eredményekéntfeltárt elavult jogszabályokat vagy jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívülkell helyezni
a) atárgykört érintő új jogi szabályozások vagy módosítások megalkotása során,ennek hiányában
b) évente egyszer a jogszabályok rendezése céljábólkiadott jogszabály keretében.
53. §
Az igazságügy-miniszter irányítja ésösszehangolja a jogszabályok hatályosságának folyamatos felülvizsgálatát. Ennekkeretében
a)meghatározza és érvényesíti a jogszabályok felülvizsgálatának szempontjait,
b) összehangolja a szakminiszterek 52.§-ban meghatározott tevékenységét,
c) a jogszabályok felülvizsgálatának eredményérőlévente egy alkalommal tájékoztatja a Kormányt, egyidejűleg szükség szerint előterjesztésttesz a Kormányhoz a törvényekben vagy a kormányrendeletekben ezzel összefüggésbenindokolt változtatások kezdeményezése iránt.
VI. fejezet
