Corvinák és használati kódexek
Az 1877-es orosz-török háború idején a pesti egyetemi ifjúság szimpátiatüntetést tartott a törökök mellett - meséli Knapp Éva, az Egyetemi Könyvtárban ma nyíló Kódexeink világa című kiállítás rendezője. - Ez annyira hatott II. Abdul Hamid szultánra, hogy 35 Isztambulban őrzött, corvinának tartott kódexet a diákoknak adott.
A törökök Buda 1541-es elfoglalása után sok kötetet elvittek Mátyás király híres könyvtárából. Ezek mellé később más könyvek is kerültek Magyarországról, így a visszaszármaztatott darabok nem mindegyikében található meg Mátyás vagy Beatrix királyné címere, márpedig csak ezek számítanak corvinának, azaz a királyi könyvtárból származó könyvnek.
Nem corvina az ismeretlen itáliai másoló műve sem - valószínűleg Velence valamelyik szárazföldi birtokán készült -, amely vegyes filozófiai szövegeket, többek között Arisztotelész egyik művét tartalmazza, és csak a képünkön látható első oldala díszes.
- Az Isztambulból kapottakhoz hasonlóan a könyvtárunkban található összes példány úgynevezett használati kódex - magyarázza Knapp Éva. - A középkori műhelyekben kiválasztották a másolásra szánt műveket, valaki elkezdte felolvasni őket, és akár harminc írnok pedig másolta a szöveget. Ugyanazt a kódexet állították elő, de mindegyik írásképe más és más lett.
Más metódussal készítették az úgynevezett díszkódexet, amelyet eleve műtárgynak szántak. Miniatúrákkal (festett illusztrációkkal) és iniciálékkal (díszes kezdőbetűkkel) díszítették végig, kötése is különleges volt.
A július 7-ig látható tárlatra úgy válogatták össze a köteteket, hogy a gyűjtemény teljes tematikáját átfogják, bemutatják az ismert világi és vallásos szövegtípusokat. A könyvek jelentős része a XV. században, a kódexirodalom virágkorában készült. Az arab, etióp, görög, latin, olasz, perzsa, szláv és török nyelvű kincsek mellett nyolc magyar nyelven írt is van, köztük a nyulak-szigeti (ma Margit-sziget) műhely híres írnoka, Ráskai Lea Domonkos-rendi apáca másolta Cornides-kódex.
