Finisben a csipkártyatender
Jelentős késésben van a csipkártyás jegyrendszer bevezetése - a földalattin március óta működnie kellene -, de úgy tűnik az előkészítés a végéhez közeledik már. Ma ugyanis hoszszas egyeztetés után beadják a pályázók - az EDS Magyarország Kft., a Sagem Magyarország Kft., a MÁV Informatikai Kft. és a T-Systems - az utolsó, döntő ajánlatukat a rendszer kiépítésére. Az egy hónap - esetleges hosszabbítás esetén hatvan nap - múlva várható eredményhirdetésen azt a céget jelöli meg győztesként a kiíró, a BKV, amelyik árban, műszaki paraméterekben, garanciákban és az üzemeltetés feltételeiben is a legjobb ajánlatot adja. A kivitelező ugyanis tíz évig üzemelteti is a rendszert, az ez idő alatt kapott üzemeltetési díjból térül meg számára a mintegy 15-20 milliárd forintos befektetés.
Az elektronikus jegyrendszer nem csupán a papíralapú szelvények leváltását jelenti, hanem annál sokkal többet: alapvetően meg kell változtatni a hazai utazási szokásokat. Már azon a napon, amikor először lezárják a kapukat - a kisföldalattin - nem lehet a régi bérletekkel és jegyekkel eljutni a szerelvényekig. Az elektronikus kapuk ugyanis akkortól már csak a csipkártyával ellátott bérlet - vagy jegy - bemutatásával nyílnak, s egyszerre csak egy utast engednek át. Szakemberek úgy vélik, az újdonság bevezetésére már jó előre, alaposan fel kell készíteni az utasokat, hogy ne legyen káosz és tumultus az első napokban a bejáratoknál, az áteresztő kapuknál.
Az új rendszer kiépítését a pályázat nyertese a földalattin kezdi, a többi vonalon - a metrókon, majd a HÉV-en és a 4-es, 6-os villamosokon, s később a teljes hálózaton - 4-5 év alatt fokozatosan vezeti be. Addig a hagyományos papírbérletekkel és az elektronikus változattal is lehet utazni azokon a járatokon, amelyeken még nincs ott a rendszer. Ahol viszont már kiépítették a hálózatot, csak a csipkártyás igazolványok és jegyek lesznek használhatók.
Miután a hálózatot mindenhol kiépítették, az utasok kétféle kártyával találkozhatnak. Az egyik a bérletet helyettesíti majd, s a mobiltelefon-kártyákhoz hasonlóan lehet feltölteni, szerepelne rajta személyi azonosító és fénykép is. A jelenlegi jegyet viszont egy személyes adatokat nem tartalmazó egyszerűbb elektronikus kártya váltja ki. A végső fázisban teljesítményarányossá tennék a tarifarendszert, azaz az érvényesítés alkalmával a kártyáról annyi egység fogyna, ahány megállót utazott a tulajdonosa.
A csipkártyás jegyeket, és bérleteket az utazás megkezdésekor az állomásokon vagy járműveken elhelyezett készülékekkel kell majd kezelni. Újdonság lesz a bérletesek számára, hogy nekik is kell érvényesíteniük, ráadásul kétszer: az utazás kezdetén és a végén is. A rendszer az első kezeléskor azt feltételezi, hogy az utas a végállomásig fog utazni, és ennek megfelelően von le a jegy vagy bérlet értékéből. Az ellenőrökre azonban továbbra is szükség lesz, hordozható leolvasó készülékkel szerelik fel őket, s mindegyikük a felszíni járatokon portyázik majd. A föld alatti vonalakon ugyanis lehetetlen lesz átjutni a kapukon.
Az új rendszerben az ingyenes utazásra jogosultaknak is kell igazolvány, ezt - mostani kalkuláció szerint - ötszáz forintért mindenkinek magának kell megvennie. A kártyát bármikor vissza lehet váltani.
Az intelligens jegyektől a BKV a bliccelők számának a csökkentését, ezzel évente legalább kétmilliárd forint pluszbevételt remél. Jelentős költségmegtakarítással számolnak amiatt is, hogy a pénztárak üzemeltetését - és annak költségét - is átveszi a rendszer működtetője. Ugyanez a cég számos olyan fejlesztést és karbantartást is elvégez, ami évente több százmillió forintos tétel a BKV-nak. A kalkuláció szerint a tömegközlekedési szolgáltató az első tíz évben - míg a külső cég üzemelteti a rendszert - 10-20 milliárd forint tiszta haszonra tesz szert.
