Törvényjavaslat

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról

Budapest, 2006. május 27.

2006. évi … törvény

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. módosításáról

1. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a regionális közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek, a regionális önkormányzati hivatal igazgatási szerve (igazgatósága) vezetőjének és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.”

2. §

Az Ötv. 9. § (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az átruházott hatáskör törvény eltérő rendelkezése hiányában tovább nem ruházható.”

3. §

Az Ötv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását külön törvény rendelkezései szerinti társulására ruházhatja.”

4. §

Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A polgármester nem lehet:)

„l) a többcélú kistérségi társulás elnöke, elnökhelyettese kivételével a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető helyettese, gazdasági vezetője továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,”

5. §

Az Ötv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymáshoz közel fekvő községek polgármesteri hivatal közös fenntartására körjegyzőséget alakítanak. Ezer és ezernél több lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, kétezernél több lakosú község – eltérő megállapodás hiányában – csak körjegyzőség székhelye lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek – eltérő megállapodás hiányában – a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

(2) Ezernél kevesebb, de ötszáznál több lakosú község képviselő-testülete létrehozhat önálló polgármesteri hivatalt amennyiben:

a) az ellátandó feladatok nagyságrendje, illetve a település földrajzi fekvése indokolja,

b) a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki,

c) a polgármesteri hivatal működtetésére kiegészítő állami támogatás igénybe vétele nélkül képes.

(3) Körjegyzőséget létrehozni, azt megszüntetni, ahhoz csatlakozni, – az érdekelt képviselő-testületek közös megállapodásával – bármikor; körjegyzőségből kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni és erről a körjegyzőséghez tartozó települési önkormányzatokat a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatni kell. A képviselő-testület a kiválásról szóló döntésével egyidejűleg dönt arról, hogy a polgármesteri hivatali feladatokat milyen módon látja el. Amennyiben a körjegyzőségből történő kiválás a körjegyzőség megszűnését eredményezné, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiválás költségei a kiváló önkormányzatokat terhelik.”

6. §

Az Ötv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Körjegyzőség létrehozásáról az érdekelt települések képviselő-testületei írásban állapodnak meg. A körjegyzőség létrehozásáról szóló megállapodás tartalmazza:

a) a körjegyzőségben részt vevő önkormányzatok nevét, a körjegyzőség székhelyét,

b) a körjegyzőséghez történő csatlakozás, az abból való kiválás, a körjegyzőség megszüntetésének – e törvényben nem szabályozott – feltételeit, az elszámolás rendjét,

c) a körjegyző feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét,

d) a körjegyzőség működésének, ellenőrzésének szabályait, valamint az egyes településeken tartott ügyfélfogadás rendjét,

e) a körjegyzőség fenntartásának költségeihez való hozzájárulás elveit, arányát, fizetésének szabályait,

f) azt, amiben az érintett képviselő-testületek megállapodnak.

(2) A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek megválasztott tagjai több mint a felének igen szavazata szükséges. Ugyanilyen módon döntenek a körjegyzőség költségvetéséről, valamint szükség szerint a körjegyzőség tevékenységével kapcsolatos kérdésekben. A körjegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására – a körjegyző javaslatára – a körjegyzőre vonatkozó szabályok alkalmazásával helyettes körjegyző nevezhető ki. Körjegyző, helyettes körjegyző részmunkaidőben nem foglalkoztatható.

(3) A körjegyző a körjegyzőséghez tartozó településeken ellátja a jegyzői feladatokat.

(4) A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni, valamint a döntéssel kapcsolatban észlelt jogszabálysértést jelezni.

(5) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.

(6) A körjegyzőséghez tartozó településeken állandó helyszíni ügyintézést biztosító kirendeltség akkor hozható létre, ha azt az ügyek száma indokolja, és annak költségeit az adott település képviselő-testülete biztosítja. A kirendeltségeken foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg a körjegyzőségben foglalkoztatottak létszámának egynegyedét. A kirendeltség a körjegyzőség része, vezetését a körjegyző látja el.

(7) A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek – a megállapodásnak megfelelően egyeztetett – szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles a körjegyzőséghez tartozó minden községben ügyfélfogadást tartani.

(8) A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt települések polgármesterei együttesen végzik, ennek rendjét külön írásbeli megállapodásban határozzák meg.

(9) A körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.

(10) A körjegyzőséghez tartozó települések száma a székhellyel együtt hétnél több nem lehet. E rendelkezés alól indokolt esetben a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetője felmentést adhat.”

7. §

Az Ötv. a 40. §-át követően a következő új 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § (1) A területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetője legalább három hónapos határidő tűzésével felhívja az érintett képviselő-testületet körjegyzőség alakítására, illetve körjegyzőséghez történő csatlakozásra amennyiben:

a) az ezernél kevesebb lakosú község nem alakított körjegyzőséget, ahhoz nem csatlakozott, továbbá a 39. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában önálló polgármesteri hivatalt nem hozhat létre,

b) az ezer, illetve az ezernél több lakosú község képviselő-testülete hat hónapon túl nem nevez ki képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen letelte után a közigazgatási hivatal vezetője harminc napon belül keresettel kéri az illetékes megyei bíróságtól

a) azon körjegyzőség kijelölését, amelyhez az érintett önkormányzat csatlakozni köteles, vagy

b) azon önkormányzat kijelölését, amellyel az érintett önkormányzat körjegyzőséget köteles létrehozni.

(3) A bíróság az ügyben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (2) bekezdés c) pontja alaoján, a beérkezéstől számított harminc napon belül, nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a közigazgatási Hivatal vezetője határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.”

„A” változat

8. §

Az Ötv. a 44. §-t követően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

„Többcélú kistérségi társulás

44/A. § (1) A kistérségben – kivéve a fővárost – működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással, külön törvényben megjelölt kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak.

(2) Törvény lehetővé teheti, hogy a többcélú kistérségi társulási megállapodás törvényben meghatározott feladat vonatkozásában a többcélú kistérségi társuláshoz nem csatlakozó, a kistérségbe tartozó önkormányzatokra is kiterjedjen a társulási tanács egyhangú döntése alapján, amennyiben:

a) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek fele, de legalább két képviselő-testület jóváhagyta és

b) a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 2/3-át, illetve 50%-át, ha a társulás tagjainak a száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 2/3-át.

(3) A többcélú kistérségi társulások szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.”

„B” változat

8. §

Az Ötv. a 44. §-át követően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

„Többcélú kistérségi társulás

44/A. § (1) Törvény által meghatározott kistérségben működő települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező, többcélú kistérségi társulást (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) hoznak létre. A kistérségben egy többcélú kistérségi társulás működik.

(2) A többcélú kistérségi társulást alkotó települési önkormányzatok egyes feladataikat a többcélú kistérségi társulás útján látják el, egyes hatásköreiket a többcélú kistérségi társulásra ruházhatják.

(3) A többcélú kistérségi társulás feladatai ellátásához és működéséhez állami támogatásra jogosult. A többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok megvalósításához a többcélú kistérségi társulást alkotó települési önkormányzatok hozzájárulnak.

(4) Amennyiben törvény kötelező feladat- és hatáskör többcélú kistérségi társulás útján történő ellátását írja elő – a többcélú kistérségi társulás létrehozásáról szóló megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában –, a települési önkormányzat a feladat ellátását biztosító vagyont (vagyonrészt) a feladatellátás időtartamára a többcélú kistérségi társulás használatába adja. E rendelkezésen alapuló használat térítésmentes.

(5) A többcélú kistérségi társulás szervezetét, működésének fő szabályait törvény állapítja meg.”

9. §

Az Ötv. 56. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A települési képviselő-testület minősített többségű határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik régió területéhez csatolja át. Más régióhoz csatlakozni kívánó település fogadásáról a regionális közgyűlés foglal állást.”

10. §

Az Ötv. VII. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„VII. fejezet

A FŐVÁROS

Általános rendelkezések, szervezet

62. § (1) A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll. A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi önkormányzat a fővárosban ellátja a regionális önkormányzat feladat- és hatásköreit is.

(2) A főváros önkormányzatára – a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére és sajátos helyzetére figyelemmel – e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a fővárosi önkormányzat a regionális önkormányzat feladat- és hatáskörében jár el, működésére – megfelelő eltérésekkel – alkalmazni kell a regionális önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket. A főváros önkormányzati rendszerének részletes szabályait külön törvény (fővárosi törvény) tartalmazza.

(3) A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak. A főpolgármester ellátja a regionális önkormányzat elnökének feladatait is. A fővárosi közgyűlés – tagjai sorából titkos szavazással – főpolgármester-helyetteseket választhat. A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A főjegyző ellátja a regionális főjegyző (a regionális önkormányzati hivatal vezetője) feladatait is. A fővárosi közgyűlés – a 36. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint – több aljegyzőt is kinevezhet.

(4) A fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött.

(5) A kerületi képviselő-testület a 28. § szabályai szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. Több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot. A fővárossal 1950. január 1-jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást.

Feladat- és hatásköri szabályok

63. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, vagy a kerületi önkormányzat feladat- és hatásköre.

(2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. A fővárosi önkormányzat látja el a főváros egészét, illetve a több kerületet átfogó fejlesztési és koordinációs feladatokat. Gondoskodik a településüzemeltetéséhez kapcsolódó, a műszaki infrastruktúra fenntartásával és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáról.

(3) A fővárosi önkormányzat együttműködik a szomszédos regionális önkormányzattal. A főváros és agglomerációja fejlesztéspolitikai koordinációja érdekében a fővárosi közgyűlés és a közvetlenül határos regionális önkormányzat(ok) közgyűlése agglomerációs egyeztető bizottságot hoz(nak) létre. A bizottságok előkészítik és együttes ülésükön megtárgyalják az érintett régiók fejlesztésével közvetlenül összefüggő regionális önkormányzati feladatkörökben (területfejlesztés, fejlesztési támogatások, fejlesztéspolitika, foglalkoztatás, környezet- és természetvédelem, közlekedés- és útügy) a közgyűlési döntéseket.

(4) A fővárosi kerületi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, amelyek egy kerületet érintenek, és melyeket törvény nem utal a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe. A fővárosi kerületi önkormányzat főként az alapfokú, a lakosságot közvetlenül érintő közszolgáltatások ellátásáról gondoskodik.

(5) A kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselő-testületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően, megállapodás alapján átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését.

(6) A közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak. A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.

(7) A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezdő időpontját az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodásban kell rögzíteni.

A fővárosi önkormányzatok rendeletalkotása

64. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselő-testület alkothat rendeletet.

(2) A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson.

(3) A fővárosi közgyűlés területfejlesztéssel, fejlesztési támogatásokkal, foglalkoztatással, környezet- és természetvédelemmel, közlekedés- és útüggyel kapcsolatos rendeleteit a kerületi önkormányzatok véleményezik.

A fővárosi önkormányzatok társulásai

65. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal.

(2) Törvény felhatalmazása alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását.

A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása

66. § (1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.

(2) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról.

(3) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak.

(4) A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.

(5) A fővárosi önkormányzati gazdálkodás sajátosságait – különös tekintettel a regionális fejlesztés és koordináció feladataira, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörarányos forrásmegosztásra – a fővárosi törvény szabályozza.

Érdekképviselet, államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása

67. § A fővárosi önkormányzat képviseli a főváros egészének érdekeit. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait, feladat- és hatáskörét érintő törvény, kormányzati döntés előkészítésébe a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat megfelelő határidő biztosításával be kell vonni.

68. § (1) A főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel.

(2) A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés szerinti intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását [10. § b) pontja]; a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület bizottságára átruházhatja a 10. § l) pontjában foglalt hatáskörét.

(3) Ha a fővárosban fővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, a fővárosi közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a fővárosi kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.”

11. §

Az Ötv. VIII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VIII. fejezet

A REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZAT

A regionális önkormányzat feladat- és hatásköre

69. § (1) A régióban a decentralizáció elve alapján területi önkormányzat működik.

(2) A regionális önkormányzat hatáskörébe tartoznak különösen a területfejlesztéssel, a támogatáspolitikával, a foglalkoztatással, a környezet- és természetvédelemmel, az egészségüggyel, a szociálpolitikával, a közlekedés-infrastruktúrával és közlekedés-szervezéssel, a turizmussal, a fogyasztóvédelemmel, egyes közoktatással és a szakképzéssel, az innováció és a tudomány támogatásával, a nemzeti kulturális örökség védelmével, a főépítészi tevékenységgel, valamint a katasztrófa-védelemmel összefüggő helyi közügyek.

(3) A regionális önkormányzat feladat- és hatáskörét az e törvényben meghatározott keretek között külön törvények határozzák meg. A feladat- és hatáskört telepítő törvény hatályba lépésével egyidejűleg megfelelő, az ellátandó feladattal arányos költségvetési hozzájárulással, illetve szükség esetén vagyonjuttatással biztosítani kell a feladat-ellátás pénzügyi-anyagi feltételeit.

(4) A fővárosi önkormányzat mint sajátos települési és egyben regionális önkormányzati feladatokat is ellátó önkormányzat jogállását a fővárosi törvény határozza meg. A fővárossal határos régió szervezetével és működésével kapcsolatos eltérő szabályokat az e törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

(5) A regionális önkormányzat a törvényben megállapított feladat- és hatáskörein túlmenően a közgyűlés döntése alapján szabadon vállalhat más feladatokat is, feltéve, hogy azok ellátását jogszabály nem utalja más szerv vagy személy hatáskörébe.

70. § (1) A regionális önkormányzati feladat- és hatásköröket – az e törvényben foglalt, továbbá a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a regionális önkormányzat közgyűlése gyakorolja.

(2) Törvény kivételesen regionális önkormányzati feladat- és hatáskört meghatározott regionális önkormányzati bizottság hatáskörébe is utalhat.

(3) A regionális önkormányzat közgyűlése hatáskörének gyakorlását rendeletében önkormányzati bizottságra, közgyűlés elnökére, törvényben meghatározottak szerint önkormányzati társulásra átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a közgyűlés utasítást adhat, valamint a hatáskör gyakorlásának átruházását visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

71. § A regionális önkormányzat területfejlesztési feladatkörében különösen

a) áttekinti, elemzi és értékeli a régió társadalmi-gazdasági helyzetének alakulását;

b) elfogadja a régió fejlesztési programját, ehhez kapcsolódóan pénzügyi tervet készít; rendelkezik a program megvalósításához szükséges pénzeszközökkel.

c) az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban elfogadja a régió hosszú távú, illetve középtávú területfejlesztési koncepcióját;

d) gondoskodik a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatainak ellátásáról;

e) dönt a programok (alprogramok) megvalósításáról, gondoskodik a megvalósításhoz szükséges szervezési és finanszírozási feladatok ellátásáról;

f) közreműködik a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek megoldásában.

71/A. § (1) A regionális önkormányzat a régió területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyéni és társas vállalkozások számára az Országgyűlés által decentralizált pénzalapokból a külön jogszabályokban foglaltak szerint fejlesztési támogatásokat nyújt. Ilyen támogatást a regionális önkormányzat saját forrásai terhére is nyújthat, feltéve, hogy az az európai közösségi joggal összeegyeztethető támogatásnak minősül.

(2) A regionális önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatkörében különösen

a) közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, különösen a regionális operatív program tervezésében és megvalósításában;

b) szervezi és megvalósítja a feladatköréhez kapcsolódó fejlesztéseket, beruházásokat;

c) gondoskodik a régió projektjeinek előkészítéséről, nyilvántartásáról és koordinálásáról;

d) ösztönzi a kis- és középvállalkozások fejlesztését;

e) pénzügyi támogatást nyújthat a vállalkozási övezetek kialakításához;

f) az Európai Unió által meghatározott jogi keretek közt agrártámogatásokat nyújt;

g) infrastruktúrafejlesztési és turizmusfejlesztési támogatásokat nyújt.

71/B. § A regionális önkormányzat foglalkoztatással kapcsolatos feladatkörében különösen

a) ellát a közmunkaprogramok támogatásával kapcsolatos feladatokat;

b) figyelemmel kíséri a régió foglalkoztatási viszonyainak alakulását;

c) külön törvényben meghatározott módon részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben.

71/C. § A regionális önkormányzat környezet- és természetvédelmi feladatkörében különösen

a) figyelemmel kíséri a régió környezetvédelmi helyzetének alakulását,

b) elfogadja a régió környezet- és természetvédelmi tervét,

c) környezetvédelmi támogatásokat nyújt,

d) elfogadja a regionális hulladékgazdálkodási tervet,

e) kijelöli a hulladék kezelésére, illetve ártalmatlanítására alkalmas régiós területeket,

f) összehangolja a régió hulladékgazdálkodási tevékenységét.

71/D. § A regionális önkormányzat egészségügyi és szociálpolitikai feladatkörében különösen

a) részt vesz a régió lakosságának egészségügyi állapota javításában, a népegészségügyi program megvalósításában,

b) a külön törvényben foglaltak szerint gondoskodik a regionális szintű egészségügyi szolgáltatások nyújtásáról; az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak fenntartásáról.

71/E. § A regionális önkormányzat szociális és gyermekjóléti feladatkörében különösen:

a) részt vesz a régió szociális helyzetének javításában, a szociális és gyermekvédelmi tervezésben,

b) gondoskodik a külön törvényben meghatározott szociális és gyermekvédelmi szakellátások nyújtásáról.

71/F. § A regionális önkormányzat fogyasztóvédelmi feladatkörében gondoskodik

a) a fogyasztóvédelmi politika céljainak érvényre juttatásáról,

b) külön törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi oktatási és képzési, valamint tájékoztatási feladatok ellátásáról, kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel.

71/G. § A regionális önkormányzat turizmust érintő feladatkörében különösen

a) figyelemmel kíséri a régió turizmusának alakulását,

b) regionális turizmusfejlesztési stratégiát készít,

c) a 71. §-ban meghatározott keretekben segíti a turizmus fejlődését,

d) ellátja a külön jogszabály által telepített a turizmust érintő feladat-és hatásköröket,

e) dönt a régió turizmusát szolgáló pénzeszközök felhasználásáról.

71/H.§ Közlekedési és útügyi feladatkörében – az autópályák és autóutak, valamint a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó közutak kivételével – gondoskodik a közúthálózat fejlesztéséről és fenntartásáról, valamint a helyközi személyközlekedés szervezéséről.

72. § A regionális önkormányzat dönt az éves költségvetési törvényben a régió számára meghatározott támogatások pénzalapjainak a régió területén levő települési önkormányzatok közötti elosztásáról. Az Országgyűlés által meghatározott pénzalapokat a regionális önkormányzat a saját forrásainak terhére megnövelheti.

A regionális önkormányzat szervezete

73. § (1) A regionális önkormányzatok szervezetére a települési önkormányzatokra vonatkozó előírásokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A regionális önkormányzat szervei: a közgyűlés, a közgyűlés elnöke, a bizottságok és az önkormányzati hivatal.

(3) A regionális önkormányzat tisztségviselői: az elnök és az alelnök. A regionális önkormányzat közgyűlése több alelnököt is választhat.

(4) A regionális elnök személyére – a testület tagjai közül – a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet, az alelnök személyére az elnök tesz javaslatot.

74. § (1) A regionális önkormányzat – külön törvényben meghatározott – területfejlesztési és turisztikai, gazdaságfejlesztési, regionális operatív programot ellenőrző, valamint munkaügyi feladatait bizottság közreműködésével látja el. Törvény más bizottságok megalakítását is elrendelheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben eljáró bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a régióban működő települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások képviselői, továbbá – a külön törvény rendelkezése szerint – a tevékenység jellege szerint érintett szervezetek, így különösen, munkaadók, munkavállalók, lakossági önszerveződő közösségek képviselői.

(3) A bizottság a közgyűlés döntés-előkészítő, javaslattevő és a végrehajtást ellenőrző szerve. Dönt a közgyűlés által átruházott, valamint a külön törvényben hatáskörébe utalt ügyekben.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben eljáró bizottságot a közgyűlés által választott elnök vezeti. A bizottság tagjainak választását, működése szabályait, összetételét – törvény keretei között – a közgyűlés állapítja meg, részletes feladatait és hatásköreit külön törvény meghatározhatja.

74/A. § A regionális közgyűlés a képviselők közül, az általa meghatározott feladatok ellátására tanácsnokot választhat. A bizottság elnöke tanácsnok.

74/B. § (1) A regionális közgyűlés határozatlan időre regionális főjegyzőt nevez ki.

(2) A regionális önkormányzat hivatala a regionális főjegyző vezetésével ellátja az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat, valamint intézi a törvény és kormányrendelet által meghatározott államigazgatási ügyeket.

(3) A regionális önkormányzati hivatal segíti az önkormányzat szervei törvényes és szabályszerű működését, szakmailag előkészíti a testületi formában működő szervek és a tisztségviselők döntéseit, gondoskodik a döntések végrehajtásának szervezéséről, ellenőrzéséről, továbbá beszámol a végrehajtás eredményéről.

(4) A regionális hivatal feladatait a belső szervezeti egységeiként működő igazgatási szervei (igazgatóságai) útján látja el. Új államigazgatási feladat megállapításakor a 87. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az igazgatási szerv (igazgatóság) vezetőjét a közgyűlés nevezi ki határozatlan időre, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főjegyző gyakorolja. Az igazgatási szerv (igazgatóság) részletes feladatait és hatáskörét külön jogszabály állapíthatja meg.

75. § (1) A regionális közgyűlés tevékenysége során együttműködik a területén működő

a) települési önkormányzatokkal, azok társulásaival, a kistérségi társulásokkal,

b) gazdálkodó szervekkel, azok érdekképviseleti szerveivel, a gazdasági és szakmai kamarákkal, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel,

c) lakossági önszerveződő közösségekkel.

(2) A regionális közgyűlés – a törvényben meghatározott feladatain túl – saját pénzeszközei és vagyona terhére támogatást nyújthat a települési önkormányzatok feladatainak ellátásához, információs és szakmai segítséget adhat tevékenységükhöz, megállapodhat települési önkormányzatokkal önkormányzati feladatok közös megoldásában.

(3) Az (1) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt szervekkel, szervezetekkel való együttműködés elsősorban a 74. §-ban meghatározott szervek tevékenysége útján valósul meg, az együttműködés egyéb területeit és formáit a közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg.

76. § A regionális önkormányzat székhelyét az Országgyűlés jelöli ki. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában – a térség nagyvárosai közül – regionális társszékhelyet, társszékhelyeket jelölhet ki.

A fővárossal határos regionális önkormányzattal kapcsolatos eltérő rendelkezések.

76/A. § (1) A fővárossal határos regionális önkormányzat(ok) a főváros és agglomerációja fejlesztéspolitikai koordinációja érdekében köteles(ek) együttműködni a fővárosi önkormányzattal.

(2) A fővárossal határos regionális önkormányzat(ok) az együttműködés elősegítése érdekében agglomerációs egyeztető bizottságot hoz(nak) létre.

(3) A bizottság (ok) előkészítik és a fővárosi önkormányzat agglomerációs egyeztető bizottságával tartott együttes ülésükön megtárgyaljaák az érintett régiók fejlesztésével közvetlenül összefüggő regionális önkormányzati feladatkörökben (területfejlesztés, fejlesztési támogatások, fejlesztéspolitika, foglalkoztatás, közlekedés- és útügy) a közgyűlési döntéseket.

(4) Törvény előírhatja, hogy meghatározott esetekben a fővárosi, valamint a vele határos regionális önkormányzat(ok) közgyűlése közös ülésen együttes döntést hozzanak.”

12. §

(1) Az Ötv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, támogatásértékű bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, támogatásokból valamint európai uniós forrásokból teremti meg.”

(2) Az Ötv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § Saját bevételek:

a) törvényben rögzített módon a helyi önkormányzatok által megállapított helyi adók;

b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon; hozadékából származó bevételek;

c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;

d) átvett pénzeszközök;

e) külön törvényben meghatározott bírságok;

f) a helyi önkormányzat egyéb bevételei.”

(3) Az Ötv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) Az Országgyűlés normatív központi költségvetési hozzájárulást és támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján.

(2) A központi költségvetésben meghatározott normatív hozzájárulások felhasználási kötöttség nélkül közvetlenül megilletik a helyi önkormányzatokat.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető normatív központi költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat továbbá egyes átengedett valamint támogatásértékű bevételeket a kincstári kifizetésekért felelős szervezet – az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően – utalja át.”

(4) Az Ötv. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak egyedi támogatást nyújthat. E támogatás csak az adott célra használható fel.”

(5) Az Ötv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § A többcélú kistérségi társulások a külön törvényekben meghatározott módon rendelkeznek saját bevételekkel, részesülnek központi költségvetési hozzájárulásokban és támogatásokban.”

(6) Az Ötv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) Önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatokat. A támogatás feltételeiről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt.

(2) Új önkormányzati feladat megállapítása esetén az Országgyűlés egyidejűleg gondoskodik az ellátásához szükséges forrásokról.

(3) A 84.§ (1) bekezdésében megjelölt központi költségvetési hozzájárulások és támogatások összege a költségvetési év során nem mérsékelhető.”

13. §

Az Ötv. 92/A. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A regionális, a nagyvárosi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá jogszabályban meghatározott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását közzétenni.”

14. §

(1) Az Ötv. 93. § (4) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a régiók összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a nagyvárossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról.”

(2) Az Ötv. 93. §-a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nagyváros a korábban megyei jogú városi jogállással rendelkezett település, a régió székhelye, továbbá kérelemre nagyvárossá nyilvánítható az a város, amelynek lakossága az 50 ezer főt meghaladja, és vonzáskörzete több kistérségre kiterjed.”

15. §

Az Ötv. 94. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köztársasági elnök:)

„d) köztársasági biztost nevez ki meghatározott önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok ellátásának irányítására – az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre –, ha az Alkotmánybíróság a helyi képviselő-testületet feloszlatja.”

16. §

Az Ötv. a 94. §-át követően a következő 94/A. §-sal egészül ki:

„94/A. § Az Alkotmánybíróság a Kormány indítványára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.”

17. §

Az Ötv. 95. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány: )

„a) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével, a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetője útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;

b) indítványt nyújt be az Alkotmánybírósághoz az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására;”

18. §

Az Ötv. 96. §-ának felvezető szövege és a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A helyi önkormányzatokért felelős miniszter:

a) előkészíti az Országgyűlés és köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket;

b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó indítvány Alkotmánybírósághoz történő benyújtását;”

19. §

Az Ötv. 97. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A miniszter:)

„a) rendeletben határozza meg a polgármester, főpolgármester, a regionális közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a regionális önkormányzati hivatal igazgatási szerve (igazgatósága) vezetője, a közigazgatási hivatal vezetője államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését;”

20. §

(1) Az Ötv. 98. § (1) és (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„98. § (1) A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási hivatalok szervezetét, illetékességét és a működésükre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A közigazgatási hivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvény a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium fejezetében, elkülönítetten biztosítja.

(2) A közigazgatási hivatal vezetője

a) ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja;

b) ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket;

c) a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél;

d) összehívja a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget;

e) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.”

21. §

Az Ötv. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal a köztársasági megbízott és hivatala, a Kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hivatal a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal jogutódja.”

22. §

Az Ötv. 105. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„105. § A körjegyzőséghez tartozó községeket – ha az érdekeltek nem tudnak megállapodni – a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetője jelöli ki. A közigazgatási hivatal vezetőjének döntéshozatali eljárására és a jogorvoslatra a 40/A. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

23. §

(1) E törvény a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel …… lép hatályba.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ötv. 36. § (4) bekezdése, 61. §-a, 61/A. §-a, 93. §-ának (2) és (3) bekezdése, 104. §-a, 115. §-ának (4) bekezdése, a 116. §-a, a 33/A. § (1) i) pontjának, 96. § c) pontjának, 98. § előtti alcímének „fővárosi, megyei” szövegrésze. Ezzel egyidejűl