Kevés olyan pont volt lapunk megújuló energiaforrásokról a Pannon Power támogatásával rendezett tegnapi konferenciáján, amelyben minden érintett egyetértett volna. Talán csak annyi: a nem hagyományos energiaforrások, mint a szél, a víz, a biomassza vagy a nap hasznosítása feltartóztathatatlanul bővül.

Vajda György akadémikus szerint hosszú távon sem várható, hogy az alternatív energiahordozók az összes termelésen belül 5-10 százaléknál nagyobb arányt képviseljenek. Ennek egyik oka, hogy e forrásokból jóval drágább energiát előállítani, mint a hagyományos tüzelésű szén-, olaj-, gáz- vagy atomerőművekben. A fejlesztések, illetve a nem megújuló források folyamatos apadása miatt ugyanakkor az árkülönbség feltehetőleg egyre csökken. Úgy vélte: hosszú távon csak azokat a technológiákat érdemes támogatni, amelyek nem szorulnak dotációra. Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke elmondta: egy kilowattnyi (kW) napkollektor-kapacitás 1,2 millió, ugyanennyi biomasszából 800 ezer, szélből 300 ezer, kapcsolt hő- és áramtermelő gáztüzelésű egységeknél pedig 150 ezer forint.

Gőgös Zoltán, a megújuló energiaforrások ügyeinek miniszterelnöki biztosa szerint a vidékfejlesztés és az energetika összekapcsolásával megoldhatók lennének az agár-túltermelési és foglalkoztatási kérdések is. A képviselő szerint a kommunális szennyvíz energetikai felhasználása előtt is komoly jövő állhat. A felszólalók szerint Magyarország adottságai elsősorban a biomassza-termelésnek kedveznek. A biogázolaj alapját jelentő repce, a benzinhez szükséges bioetanol alapjául szolgáló kukorica, illetve az energiaerdő és energiafű vetésterülete azonban jelentősen elmarad a szükségestől.

Somosi László, a pécsi Pannon Power vezérigazgatója szerint a jövőben fontos lehet a biomasszát használó erőművek és a termőterületek fejlesztésének összehangolása. Az erőmű jelenleg egy 50 megawattos blokkja üzemel fával. További fejlesztéseket is terveznek, amelyekhez azonban újabb ültetvényekre van szükségük, mivel a jelenleg gazdaságosan elérhető forrásokat már teljesen kimerítették. Hatvani György, a gazdasági tárca energetikai helyettes államtitkára szerint az EU-irányelvek, az importfüggőség csökkentése és környezetvédelmi megfontolásokból is szükséges a megújuló források támogatása, de csak racionális alapon. Szerinte sem lesz tehát a közeljövőben domináns szerepe az ilyen energiafajtáknak. (Tavaly az áramfogyasztók összesen 13, idén várhatóan 22 milliárd forintot fizettek ki az áramáron keresztül az ilyen egységektől kötelezően átvett áramért.) Tombor Antal, a rendszerirányításért felelős Mavir elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a szélerőművek elbizonytalanítják az energiarendszert, a vízi erőművek fejlesztését ugyanakkor támogatná. Horváth J. Ferenc, az energiahivatal elnöke leszögezte: jelenleg emiatt 330 megawatt szélerőmű-kapacitás engedélyezhető, de a Mavir ezt is ellenezte. Varró László, a Mol vezető közgazdásza felhívta a figyelmet arra, hogy egységnyi biodízel előállításához nagyjából ugyanannyi hagyományos dízelolaj szükséges, ráadásul a termelés állami támogatása is jelentős. Szerinte a megfelelő energianövények előállításában nagy jövő előtt áll a géntechnológia, amivel Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója nem értett egyet.

l A környezetvédelmi mozgalmak között lappangó feszültségekre jellemző, hogy a vendégek között helyet foglaló Juhos László, a Reális Zöldek nevű, a vízi erőműveket pártoló formáció elnöke először éles kirohanást intézett egyik szakmai vitapartnere ellen, majd a konferencia végeztével egy pezsgőspoharat tört szét a fején. Az ajtóból még ezt követően is visszakiáltott, hogy "kint megvárlak", de információnk szerint a "kinti" számonkérés elmaradt. Komolyabb sérülés a jelek szerint szerencsére nem történt.

Az ágazat szereplõi szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mindenképpen bõvülni fog