Várj, adózz és tanulj meg angolul!
A legalább öt éve az Egyesült Államokban élő illegális bevándorlók tizenegy éves próbaidő után megkapnák az állampolgárságot, ha megtanulnak angolul, adót és büntetést fizetnek. Ezt tartalmazza a szenátus által csütörtökön elfogadott törvénytervezet. A 2-5 év közé esők vendégmunkási státusért folyamodhatnának, a nem egészen két éve Amerikában lévők jogi helyzete nem változna. Az elképzelés törvénnyé válásának esélye azonban legfeljebb 50 százalék. A képviselőház decemberben sokkal szigorúbb változatot szavazott meg, amelyben szó sincs az állampolgárság lehetőségéről vagy a vendégmunkásprogramról. A végső változat a két ház egyeztetésein születhet meg.
A képviselőház bűnözőknek minősíti az illegális bevándorlókat és mindenkit, aki segítséget nyújt nekik vagy alkalmazza őket. A honatyák a határ megerősítésére, így a kerítésépítésre koncentráltak. A szenátorokra viszont már hatásuk volt az Amerikán átsöprő sok százezres tiltakozó megmozdulásoknak, amelyek a spanyol ajkú lakosság növekvő politikai-gazdasági érdekérvényesítő képességét mutatták. A republikánusok többsége szerint a törvénysértést nem lehet "amnesztiával jutalmazni". Az állampolgárság megadásának támogatói ellenben úgy vélik: a főleg Mexikóból és Közép-Amerikából érkezett, 11-12 millió illegális bevándorló keményen megdolgozik a jobb életért - az esély megadása az "amerikai álom" része.
A törvény jövője szempontjából kulcsfontosságú az elnök álláspontja. George W. Bush texasi kormányzó korából ismeri a problémát és eddigi nyilatkozatai alapján a szenátus verziója felé hajlik. Korábban ő javasolta a közelebbről nem pontosított vendégmunkásprogramot. A bevándorlás a novemberi törvényhozási választások egyik fő témája lesz, ami a republikánusoknak és a demokratáknak egyaránt megfelel.
Magyar bevándorlók Amerikában: ki zöldkártyával, ki illegálisan
A hivatalos népszámlálási adatok szerint 1,4 millió amerikai tartja magát magyar származásúnak, de otthon csak tizedük beszél magyarul. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének tájékoztatása szerint tavaly 550 kérelmet kaptak bevándorlóvízumra, és gyakorlatilag mindegyikre pozitív válasz született. A letelepedési engedélyek tíz százalékát munkavállalási céllal adták ki, nagyjából egyharmadot a vízumlottó nyertesei kaptak, a többi a családegyesítést szolgálta. Az amerikai külügyminisztérium "zöldkártya" sorsolásán 2004-ben 139, 2005-ben 181 magyar nyert bevándorlóvízumot - a kedvezmény közvetlen családtagjaikra is kiterjed. Az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodók számáról még csak becslések sincsenek. (Ők a jogilag az illegális határátlépőkénél enyhébb esetnek számító, "túltartózkodó" kategóriába esnek.) Az USA azonban erre, illetve a vízumkérelmek egy részének emiatti megtagadására hivatkozva eddig elutasította, hogy Magyarország is bekerüljön a 90 napig terjedő turistautak esetében vízummentes államok közé. A bevándorlási törvény szenátusi verziójának egyik kiegészítése a lengyelek számára megnyitná ezt a lehetőséget, ám szinte biztos, hogy ez a passzus lesz a képviselőházzal való alku egyik első áldozata.
Ha mégis átcsúszna, az új
távlatokat nyitna, mert a benne foglalt feltételeknek Magyarország is megfelel. (H. G.)
