Elítélte a Kánya-hegyi torony építését az Európai Zöldpárt
Az EGP-nek 35 európai zöldpárt teljes jogú tagja (magyar részről a Zöld Demokraták Szövetsége - ZDSZ), és 8 zöldpárt rendelkezik megfigyelő státusszal. A párt az Európai Parlamentben frakcióval rendelkezik. Évente két tanácsülést tartanak, amelyeken a határozattervezetek elfogadásának legalább 5 tagpárt támogatása a feltétele.
A május 5-7-i, Helsinkiben tartott tanácsülés napirendjére a ZDSZ kezdeményezésére bekerült a Kánya-hegyen vitatott körülmények között épített katonai torony ügye is. Ezt a határozatot ritka egyetértéssel, minden jelenlévő párt egyhangú támogatásával fogadták el.
Súlyos vádak
Az EGP a számára mellékelt háttérinformációk alapján hozta meg határozatát, amely szerint a 65 méter magas NATO katonai lehallgatótorony a Kánya-hegyen majdnem 150 magántulajdonos osztatlan közös tulajdonában lévő erdőben épült, de az építkezéshez nem szerezték meg a szükséges engedélyeket, és nem kérték ki az erdőtulajdonosok belegyezését sem. A terület különleges természeti értéket képvisel - a Zempléni Tájvédelmi Körzet védőövezetébe tartozik, és 1994 óta szerepel azon a listán, amelyen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a fokozottan védetté nyilvánítandó területeket tartja számon. 2005-től a szóban forgó terület a Natura 2000 listáján is szerepel – állítják. A zöldek által összegzett kritika szerint az építtető „megsértette az összes, Magyarországon érvényes építési jogszabályt”, továbbá „semmilyen környezeti hatásvizsgálatot nem végeztek. Az EGP elé terjesztett anyag szerint az építkezés „csak az építési vállalat anyagi hasznát szolgálta”, miután a honvédelem „önkényesen magához vonta az építési hatóság jogkörét”.
Az EGP-t az összefoglaló tájékoztatta arról, hogy az egyik erdőtulajdonos kezdeményezésére bírósági eljárás folyik az ügyben, és a bíróság (2005 decemberében) első fokon birtokháborításnak minősítette az építkezést, (a nem jogerős ítélet) elismerte a károsultak jogát a kártérítéshez, kötelezte a hadsereget a kerítés lebontására és a szabad bejárás biztosítására.
Az Európai Zöldpárt támogatásáról biztosította az erdőtulajdonosokat és a környezetvédőket, akiknek a továbbiakban „személyes jelenléte és cselekvése szükséges” a Kánya-hegy védelmében.
Súlyos tévedések?
Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője a NOL-nak elmondta: a Kánya-hegy azon része, ahol az objektum áll, semmilyen természetvédelmi oltalom alatt nem áll, és nem állt az építkezés előtt vagy alatt sem. A Kánya-hegy nem része a Zempléni Tájvédelmi körzetnek.
Az EGP határozatát tanulmányozva Bocskai István megjegyezte: megdöbbentőnek tartja a határozatot, mert úgy értékeli, hogy az Európai Zöldpárt rosszul van tájékoztatva. „A beruházásról olvasható összefoglaló minden pontjában találhatók téves állítások” – mondta.
A legsúlyosabb tévedés, hogy az Európai Zöldpárt határozata „NATO-létesítményként” említi a tornyot – hangsúlyozta Bocskai István. – Ez a híradástechnikai berendezés a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeit szolgálja, és a magyar költségvetésből finanszírozták – szögezte le.
A tárca szóvivője szerint a torony építése körüli vita nem természetvédelmi kérdések körül forog, hanem magántermészetű jogvita, amely az Encsi Városi Bíróság 2005 decemberi első fokú ítéletének a tárca részéről történt megfellebbezése után másodfokon van. A felperes birtokháborításért perelt – a nem jogerős döntés neki adott igazat.
Bocskai István ugyanakkor hozzáfűzte: az ügyet jól ismerő szakértőik véleménye szerint nem annyira természetvédelmi érdekek sérültek, mint inkább másféle érdekek. A szóvivő szerint nagyrészt a Zengőn kibontakozott tiltakozás sikerére vezethető vissza a Kánya-hegyi létesítmény megakadályozására irányuló kísérlet, mivel a Zengővel kapcsolatban kiderülhetett, hogy „a honvédség létesítményének vétózásával be lehet bekerülni az országos nyilvánosságba.” Nem mellékesen pedig az országos figyelem fel is srófolhatja a telekárakat – tette hozzá Bocskai István, megemlítve, hogy a tárcánál valószínűsítik: a Kánya-hegyi építkezés ingatlanspekulációhoz fűződő érdekeket is sérthetett.
A történet
Lapunk már több alkalommal foglalkozott a Kánya-hegyen épült torony történetével. A Kánya-hegyi torony 2002-2003 fordulóján néhány hét alatt megépült, és korántsem keltett akkora figyelmet, mint a Zengőn tervezett NATO-radar körüli vita.
Az ügy áttekintését nehezíti, hogy a távozó Orbán-kormány rendelete szerint a katonai célú létesítményekhez fűződő hatósági jogkört az önkormányzatoktól áttették a Honvédelmi Minisztérium építésügyi hatósági osztályához. Vagyis építési ügyekben a HM saját magának is adhat ki engedélyt, ráadásul úgy, hogy például a természetvédelmi szakhatóságot nem kell bevonnia a folyamatba. Bocskai István erről a NOL-nak elmondta: a vitatott kormányrendelet alkotmányosságának vizsgálatát civilek a Zengővel és a Kánya-heggyel kapcsolatban is kérték az Alkotmánybíróságtól, ám az Ab alkotmányosnak ítélte a rendeletet, ahogyan a Legfőbb Ügyészség is elutasította a törvényességi kifogásokat. A Zöld Demokraták viszont arra hivatkoznak, hogy a Kánya-hegyen az építési eljárás a vitatott kormányrendelet hatálybalépése előtt kezdődött meg, ezért szerintük az építési ügyet a honvédelmi tárca nem vonhatta jogosan magához.
Lapunk 2005 decemberi helyszíni tudósítása és összefoglalója szerint „polgármesterek és erdőtulajdonosok szerint az építkezés titokzatos és furcsa körülmények között zajlott, a környező településeken élőknek fogalmuk sem volt róla, hogy mekkora betonmonstrum készül a hegytetőn, csak amikor az Ukrajna felé a kilátást takaró kéthektárnyi erdőt kivágták, a szemük elé tárult az óriási torony. Akkor viszont már késő volt.”
A honvédelmi tárca szóvivője erről a NOL-nak azt mondta: a Kánya-hegyi létesítménnyel kapcsolatos problémát az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület jelezte 2003 tavaszán. Ezért 2003 márciusában lakossági fórumot rendeztek Pálházán. A tárca szóvivője szerint az Abaúj-Zemplén Értékeiért Egyesülettel, mint helyi szervezettel a honvédelmi kormányzat néhány hónapon belül meg is állapodott. A helyi civil szervezet magatartását kompromisszumkeresőnek értékelte a szóvivő. Az egyik fél elismerte a katonai létesítmény fontosságát, a tárca pedig úgy alakította át a beruházás tervét, hogy az minél inkább beilleszthető legyen a környezetbe, és a lehető legkevésbé mondjon ellent a turisztikai szempontoknak. A toronyra takaróponyva került, a tájba messziről leginkább beolvadó szürke színben, amelyet a civilek színkód alapján választhattak ki.” A torony helyén korábban mobil katonai egység volt telepítve, így a Kánya-hegyi beruházással együtt járó rekultiváció javított is a korábbi állapotokon – tette hozzá a NOL-nak nyilatkozva Bocskai István. Erről a korábbi mobil katonai egységről a Zöld Demokraták hozzáteszik: azt az egyik erdőtulajdonos tiltakozására bontották le
A Kánya-hegyi torony ügyében a pert az egyik erdőtulajdonos indította, aki külföldi ökoturistákat utaztat a térségbe, a füzéri és a hollóházi polgármester pedig levélben a köztársasági elnökhöz fordult a táj elcsúfítása miatt.
A torony céljáról a honvédelmi tárca nem adott tájékoztatást, mivel „részletek közlése nemzetbiztonsági érdeket sértene”. Bocskai István szóvivő annyit mondott el, hogy a Kánya-hegyi berendezésnek nincs elektromágneses kisugárzása, így semmilyen egészségkárosító hatástól nem kell tartani a környéken. A környéken élő lakosság a beszámolók szerint elhiszi, hogy nincs sugárzása a berendezésnek, mivel ez egy légteret lehallgató berendezés, viszont a helyi turizmus szempontjainak sérelmétől tartottak, hiszen „Ki jön szívesen kikapcsolódni egy katonai létesítmény tövébe? Márpedig ennek a térségnek az erdők és a háborítatlan természeti értékekre épülő idegenforgalom az egyetlen esélye a kilábalásra.”
A torony építése körüli jogi helyzet nem könnyen áttekinthető – derült ki az összefoglalóból. A hegyet borító több mint ezerhektáros erdő a kilencvenes évek elején lett kárpótlási jegyre vásárolt magánerdő, amelyet a Kánya-hegyi Erdőbirtokos Társulat kezel. Majdnem másfélszáz személy osztatlan közös tulajdonát képezi. A honvédség az ezer hektárból egy 1,2 hektáros területet, valamint az oda vezető erdei utat használja. A társulat elnöke azt állította, hogy „az erdőtulajdonosok többségének nincs kifogása a torony ellen.” Amikor a honvédség bejelentette igényét a területre, az erdőbirtokosok közgyűlése nem pénzt, hanem csereterületet kérünk. Az államkincstár azonban nem rendelkezhet szabadon a szomszédos erdőkkel, ezért a csere meghiúsult. A honvédség ezután indította a kisajátítási eljárást, de a telekmegosztással kapcsolatban jogi aggályok merültek fel. A honvédségi szóvivő a Népszabadsággal azt közölte, hogy a Kánya-hegyi létesítmény építkezése az erdőbirtokosok tudtával és beleegyezésével, érvényes építési engedély birtokában valósult meg. A pert indító erdőtulajdonosok szerint azonban a tulajdonosok közül egyetlen egynek a beleegyezése dokumentálható – közölték a NOL-lal a Zöld Demokraták. Az erdőt az önálló jogi személyiségű Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulat kezeli, neki azonban csak az erdőt megőrző erdőgazdálkodásra van felhatalmazása. Ezt írja elő ugyanis az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény. Tulajdont érintő kérdésekben dönteni a tulajdonosok helyett nincs joga, a ráépítés, illetve a telekmegosztás pedig a tulajdont érintő lépésnek számít. A honvédségi beruházás ellenzői bíróságtól várják a jogerős döntést az építési engedély ügyében is, mert – többek között több tulajdonos elmaradt értesítésére hivatkozva - vitatják, hogy van-e építési engedély a 2003-ban már elvégzett építkezéshez. Közben a torony megépült, és a jogi kérdések rendezéséig a honvédség bérleti díjat fizet az erdőbirtokosságnak.
A ZDSZ korábbi fellépései során a Kánya-heggyel kapcsolatban a zöldek is elsősorban az erdőtulajdonosok érdekeinek sérelmét hangsúlyozták, és ehhez fűzték hozzá, hogy azon a területen, ahol a torony áll, számos védett állat- és növényfaj él (vagy élt a közelmúltig) – ezért a kivitelező „vélhetően természeti értékekben is kárt tett”.
Szakértők a természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban hozzáteszik: egy adott területen az erdészeti, a természetvédelmi és a rekreációs érdekek együttes érvényesülését a tájvédelmi körzetté nyilvánítás szolgálja leginkább. A Natura 2000 területek kijelölésénél viszont kizárólag az előforduló fajokra voltak tekintettel. Annak, hogy tájvédelmi körzetben út és katonai torony épüljön, nincs kategorikusan kizáró elvi akadálya. Bizonyos építési beruházásokra a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken is sor kerülhet, feltéve, ha a védendő fajok pusztulását el lehet kerülni – teszik hozzá.
A természetvédelmi kérdéseket a torony építése előtt nagyon komolyan vette a hatóság – tájékoztatta lapunkat 2005 végén a füzéri polgármester. „Ha Füzéren egy idős lakó szerette volna bevezetni a gázt, engedélyt kellett kérnie ahhoz, hogy az utcaképet a konvektor szellőzőnyílását takaró 30×30 centiméteres lemezekkel megváltoztassa. Ehhez képest a torony úgy épült meg, hogy nem készült róla környezetvédelmi hatástanulmány” – mondta. A honvédelmi tárca álláspontja szerint ugyanakkor éppen azért vádolják a beruházást „vizuális környezetszennyezéssel” a bírálók, mert a terület természetvédelmi szempontból nem áll hatósági védelem alatt. A Zöld Demokraták hozzátették: 2005-ben az egyik erdőtulajdonos költségén vizsgálták a természeti környezet állapotát, és egy botanikus szakértő megállapította, hogy a korábban ott élő védett fajok még megtalálhatóak, bár az élőhely jelentősen károsodott és folyamatosan károsodik az út és bázis építése és működése miatt.
Az építkezést első fokon birtokháborításnak minősítő, jogerős ítéletig még nem jutott pert elindító férfi dokumentumai alapján arról számolt be lapunknak, hogy a közeli Fony község jegyzője a 2001 nyarán kezdődött építkezéshez utólag, 2001. szeptember 20-án elvi építési engedélyt állított ki. A tényleges építési engedélyt 2002. március 28-án a gönci jegyző adta ki
A terület tulajdoni viszonyairól a szóvivő azt mondta: a kisajátítási eljárás folyamatban van, a tulajdonosokat ennek végén kártalanítani fogják.
Bocskai István szerint az érintett településeket lakossági fórumokon tájékoztatták, a minisztériumhoz eljuttatott kérdésekre pedig érdemi választ adtak. Hollóháza polgármestere ezzel szemben akkori nyilatkozatában vitatta, hogy érdemi tájékoztatást kaptak volna. Elmondta, hogy lakossági fórumot már csak a torony megépítése után, egy alkalommal, Pálházán tartott a honvédség, de úgy értékelte, hogy sok kérdésre akkor sem kaptak választ. A Zöld Demokraták is úgy tudják, hogy a lakossági fórum idején a torony szerkezetileg már nagyrészt elkészült, és a tájékoztatás szerint más települési vezető is vitatta, hogy érdemi tájékoztatást kapott.
(NOL)
