Dél-Franciaországban kísérleti Nap épül
A világ egyik, ha nem legnagyratörőbb tudományos vállalkozását 2008 elején kezdik építeni. A jelenlegi becslések szerint 10 évre tervezett építkezés, illetve a húszéves kísérleti munka tízmilliárd euróba kerül. A pénz felét az Európai Unió állja, a másik felét pedig a többi hat résztvevő ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, Japán és Dél-Korea.
A brüsszeli aláírással egy hosszú folyamat zárult le. Tavaly dőlt el végleg, hogy kísérleti berendezés megépítéséért versengő Japán és Franciaország közül az utóbbi államban épül meg a világ legnagyobb kísérleti fúziós reaktora, azaz a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER). Engesztelésként japán lesz a tudományos bázis főigazgatója, illetve minden ötödik kutató szintén a szigetországból érkezik majd.
A jelenlegi atomerőművekben atommaghasadás révén nyerünk energiát. A fúziós folyamatban fordítva, az atommagok egyesülésével szabadul fel energia - ez utóbbi zajlik le a Nap belsejében, illetve a hidrogénbomba is ilyen elven alapul. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a fúziós erőműnek több előnye van az atomerőművel szemben. Radioaktív hulladék nincs, a fúzió közben keletkező sugárzó melléktermék rövid idő alatt lebomlik. Az atomerőművek nyersanyagául szolgáló uránkészletek végesek, ezzel szemben a fúziós erőműhöz szükséges deutérium korlátlan mennyiségben nyerhető a tengervízből, illetve a trícium is biztosítható. Az "egyetlen" problémát a magfúzióhoz szükséges rendkívüli hőmérséklet, a több mint 100 millió Celsius-fok fenntartása jelenti. Jelenleg az izzó plazmát szupravezető mágnesekből álló gyűrűvel tartják egyben. Először az angliai JET-tokamakkal nyertek energiát 1997-ben, majd a francia Tore Suprával ez (Cadarache-ban) 265 másodpercig sikerült. (Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy mindkét helyszínen a befektetett energia töredékét nyerték vissza.) Az eddigieknél is nagyobb ITER a tervek szerint 500 megawatt fúziós energiát adna legalább 500 másodpercig.
A berendezéssel kapcsolatban sokan azt mondták, nem biztos, hogy működik majd a fúziós reaktor. Elképzelhető, de a kérdésre csak akkor adhatunk választ, ha felépül a berendezés. Ha a kísérletek mégis eredményt hoznak, akkor talán negyven év múlva megépülhet az első olyan erőmű, amely magfúziós folyamatok révén folyamatosan elektromos energiát termel. A pesszimisták szerint az első magfúziós elven működő fúziós erőmű legkorábban az évszázad végén termelhet energiát.
