Boros János, aki főállásban a Pécsi Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője, azt állította, hogy egy külföldi és egy hazai, magas rangú katonai szakértő véleményére építik állásfoglalásukat. A nevük titokban tartását kérő szakértők szerint Magyarországot déli irányból nem fenyegeti légi veszély, mivel az Adria felől megóv minket a NATO-hoz tartozó Olaszország, Görögország és Törökország védelmi rendszere, attól pedig nem kell tartanunk, hogy a katonai közösségen kívüli délszláv államok megtámadnák hazánkat. Boros János hozzátette, hogy a szakértők úgy látják, a terroristák által eltérített utasszállító gépek ellen sem védi meg - például az atomerőmű miatt kiemelt jelentőségű Paksot vagy a fővárost - a Tubesre tervezett radar, ezért fölösleges a megépítése ebből a szempontból is.

Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs igazgatója a fentiekre a következő szavakkal reagált: az alkotmány a védelmi tárcára bízza az ország védelmét. A minisztérium feladata, hogy felmérje, milyen veszélyekkel kell számolnunk, és azok elhárítása érdekében mit kell tennünk. A HM - a NATO-val egyetértésben - úgy látja, hogy egy Dél-Dunántúlon megépített radar nélkül az ország légvédelme nem szavatolható. Ezt az objektumot eredetileg a régió legmagasabb pontján, a Zengőn akarta megépíteni a HM, ám a zöldek tiltakozása miatt a radarnak új helyet kerestek, s jelenleg a Tubes alkalmasságát vizsgálják. A HM dolgozik a lokátor megvalósíthatósági tanulmányán, környezetvédelmi hatástanulmányán, valamint a létesítmény elvi építési engedélyén. Ezek elkészülte után a kormány még az idén dönt a radar megépítéséről.

Boros hangsúlyozta, hogy szeretnének szakmai és társadalmi vitát generálni a tubesi radar szükségességéről. A CMM - függetlenül attól, hogy lesz-e vita vagy sem - a következő hetekben demonstrációkkal tiltakozik a radar ellen, mert az szerintük felesleges, s így megépítése többmilliárdos pénzkidobás.

Mint ismert, a Zengőre tervezett radar esetében sikeres volt a zöldek akciója. A hosszas vita miatt kétségessé vált, hogy a NATO megadja-e a már megszavazott, 20 milliárdot meghaladó támogatást három nagy teljesítményű radar felépítésére. Kettő már elkészült, a déli nem.