A Prizren közelében lezajlott incidensben két ENSZ-alkalmazott könnyebben megsérült, több albánt kórházi kezelésre vittek a gáz belélegzése miatt, és le kellett zárni a Prizren–Djakovica útvonalat.

Az ilyen zaklatások nem ritkák Koszovóban, ahonnan a szerbek fele elmenekült, miután a NATO bombázása 1999-ben kiűzte a jugoszláv hadsereget. Az előző két évben az albánok gerillaháborút vívtak a szerb hadsereggel, s mintegy tízezren meghaltak közülük. A szerb lakosság azóta is tart az albánok megtorlásától. Mala Krusa albán falu, ahol a konvojt megállították a kődobálók, a háborúban mintegy száz embert vesztett – jelentette az MTI.

A helyszíni hírek csak kis részben függnek össze a tartomány jövőjéről folyó alkudozással. Montenegró függetlenedése után – bár hivatalosan mindenki tagadja – biztosabbá és esetleg gyorsabbá is vált Koszovó kiszakadása Szerbiából. Frank Wisner amerikai különmegbízott Budapesten is tárgyalt a kérdésről, de nem volt hajlandó nyilatkozni Koszovó függetlenségének esélyeiről vagy időpontjáról. – Előbb a padló és a falak, csak utána épül a tető – mondta arra utalva, hogy még a nyárig szeretné látni a koszovói albán többség és szerb kisebbség kapcsolatának rendezését. Ebben – fejtette ki Wisner – nagy segítséget nyújt Magyarország is. Kérdésünkre, vajon albán–szerb kiegyezés híján a nagyhatalmak ráerőltetnek-e valamilyen megoldást a felekre, Wisner kitérően, de lényegében igennel válaszolt: – A vonatkozó nemzetközi határozatok alapján a helyzetet rendezni kell. Mint ismeretes, ez kizárja a határok megváltoztatását, Koszovó és Albánia egyesülését, de azt is, hogy Koszovó visszakerüljön Szerbia fennhatósága alá.

Finn békefenntartók biztosítják a közrendet