A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) csütörtöki budapesti ülésén az MKIK elnöke rámutatott: a gazdaság szerint igencsak szükséges, hogy a nagy elosztórendszerek sikerorientáltabbak, hatékonyabbak legyenek, ugyanígy a közigazgatás, az oktatás, a kutatás-fejlesztés kövesse a gazdaság igényeit.

A gazdaság szereplői örömmel hallják, hogy a kormányzatban megvan az elhatározás az érdemi reformokra. Készek segíteni, támogatni ezeket a reformlépéseket - jelentette ki.
Ugyanakkor az MKIK elnöke arra is figyelmeztetett: először rendbe kell tenni a költségvetést, a hiányt, e nélkül nem lehet érdemben reformokról beszélni.

Parragh László arra is felhívta a figyelmet: sok múlik majd azon, milyen társadalmi csoportok milyen ellenállása igyekszik majd meghiúsítani a reformlépéseket. Szerinte a reformok úgy lehetnek csak sikeresek, ha mindenki érzi: valamilyen formában ez személyesen az ő érdeke is.

Gyurcsány Ferenc a fórumon zárszavában is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Elmondta: a megszokott viszonyok átalakítása szükségszerűen feszültségeket jelent. Viszont az nem működik, hogy mindenki másra mutogat, azt állítva, hogy nála minden rendben van, de a reformok minden más helyen szükségesek. A reformok feszültségeket, de hasznot, előnyöket is hoznak valamennyi állampolgárnak, az egész országnak, ezt kell megérteni - utalt rá a kijelölt miniszterelnök.

Demján Sándor, a GSZT soros elnöke zárszavában arról szólt, nincs szegény, csak rosszul vezetett ország. Ha viszont egy országot kollektívan vezetnek, akkor mindez nem csak a kormány, a kormányzó pártok, hanem a szellemi, valamint a politikai elit, az egész társadalom felelőssége.

A soros elnök szólt arról is, hogy egy széleskörű társadalmi szerződésben a társadalom egyes szereplői, akik a GSZT-ben is képviseltetik magukat, kompromisszumokat vállalhatnak, megegyezhetnek alapvető stratégiai kérdésekben az ország haladása érdekében. Egy ilyen szerződés kimunkálása már elkezdődött, de elfogadása a sok szereplő miatt még hosszabb időt vesz igénybe. Így a társadalmi szerződés még nem segítheti közvetlenül a most aktuális államháztartási, a külső és belső egyensúly javítására vonatkozó intézkedéseket, a legsürgősebb reformokat, de hosszabb távon hozzájárul majd azok sikeréhez - húzta alá Demján Sándor.

Vizi E. Szilveszter társadalmi szerződést javasol

A Gazdasági és Szociális Tanács úgy döntött, hogy javaslatot tesz a kormánynak egy társadalmi szerződésre, amelyben megfogalmazza a magyar társadalom elgondolásait arról, hogy milyen legyen az ország az Európai Unió keretein belül, a XXI. században - mondta Vizi E. Szilveszter Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) ülésén csütörtökön Budapesten.

Akkor van szükség társadalmi szerződésre, ha paradigma-váltásra van szükség, új elgondolásokra és áldozatokra azért, hogy eredményesebb legyen az ország - tette hozzá az MTA elnöke.

Kiemelte: szükség van a "kis állam" kialakítására, amely olcsó, hatékony és befektető-barát. Az átalakítás egyszerre jelent majd decentralizációt és centralizációt - mutatott rá.

Hangoztatta, hogy létre kell hozni a tudásalapú társadalmat és gazdaságot, amely az ország versenyképességének kulcsa. Ennek érdekében oktatási reformra, a K+F ösztönzésére és a szellemi tőke fokozottabb felhasználására, a gazdaságban való alkalmazására van szükség - mutatott rá.

Emlékeztetett arra, hogy a Lisszaboni Stratégia célkitűzése, hogy az Európai Unió a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon. Egy olyan gazdasággá, amelyet a társadalmi összetartás, a környezet védelme és a teljes foglalkoztatottság jellemez. Hozzátette: célul tűzte ki, hogy 2010-re a GDP 3 százalékát kell kutatás-fejlesztésre költeni.

Vizi E. Szilveszter rámutatott: az elmúlt időszakban megnövekedtek a jövedelmi és vagyoni különbségek, el kell érni, hogy a nemzeti növekmény egyenlő arányban oszoljon meg a tőke és a munka tulajdonosai között. Így 10-15 év alatt elérhető az uniós jövedelmi-átlag - tette hozzá.

Szólt az egészségügyi rendszer reformjának szükségességéről. Továbbá arról, hogy a nemzeti kohézió megteremtése érdekében a határon kívüli magyarsággal való viszony rendezése megkerülhetetlen feladat.

Héthy Lajos a GSZT kormányzati koordinátora a feladatokról szólva kiemelte, ahhoz, hogy a GSZT megegyezésre juthasson a társadalmi szerződés felépítéséről a kormánnyal, először a GSZT-n belül kell konszenzusra jutni az egyes csoportosulások képviselőinek.
Javasolta, hogy a GSZT szelektív, a legfontosabb stratégiai kérdésekre koncentráló szerződést készítsen elő, minél konkrétabb megállapodásokra törekedjen, amelyek a társadalom számára jól megragadhatóak, számonkérhetőek és belátható időn belül eredményt hoznak. A GSZT részesítse előnyben a részmegállapodások sorozatát, szemben egy nagy megállapodás elérésével - hangsúlyozta.

(MTI)