Ilyen partner pompás
Velük együtt négyezren jöttek össze a Szusza Ferenc stadionban, ami nem nagy szám, de figyelembe véve a szakadó esőt és a magyar labdarúgás ránk szakadó állapotait, továbbá a vetélytársak erősségét meg a mérkőzés tétjét, a vártnál jelentékenyebb "tömeg".
Az viszont egyenesen több lett volna a soknál, ha Új-Zéland válogatottja mindjárt az első akciójából vezetést szerez, márpedig erre minden esélye megvolt. A 2. percben Bertos úgy került helyzetbe, ahogyan csak akart, és a magyar csapat csupán úgy úszta meg a vízben a 0-1-et, hogy Király kapus különleges reflexmozdulattal belekapott a jobb sarok felé tartó, korántsem rosszul meglőtt labdába. Aztán megint sakk-matt fenyegetett, ám Bertos átadása elcsúszott a középen szabadon érkező Bouckenooghe előtt, aki bármiben megalapozottabban reménykedhet futballista pályafutását illetően, mint abban, hogy a rádió- és tévériporterek kedvence lesz...
A túloldalon Szabics mozgatta meg Mosst; sajnos, sokáig először és utoljára. Igaz, az első félidő közepén akár tizenegyest is adhatott volna a magyarok javára Hrinak szlovák játékvezető, de úgy ítélte meg, hogy az ártalmatlan szituációban eleső és kezező Vicelich nem volt szabálytalan, csak sokoldalú... Ekkor már honfitársaink dirigáltak az amilyen távolról idelátogató, olyan szerény képességű ellenféllel szemben, de ötletük nem akadt arra vonatkozóan, miképpen lehetne érvényesíteni a fölényt. Ennek megfelelően este háromnegyed nyolc tájban az hangzott a lelátóról, hogy ébresztő, ébresztő...
A második szakasz már jobban kezdődött, habár ebben múlhatatlan érdemei voltak Old boynak, aki addig szerencsétlenkedett, amíg Szabics elvette tőle a labdát úgy 25 méternyire az új-zélandi kaputól, majd Husztihoz továbbított, s ő a jobb sarokba passzolt (48. perc: 1-0). Nem sokkal később viszont Killen tetszése szerint egyenlíthetett volna, de - talán a magánytól megrettenve - vállon lőtte a kiszolgáltatott Királyt. Majd az új-zélandiak is ziccert "éltek túl", miután a mérkőzés addigi legformásabb magyar támadása futott a pályán: a kombinációban Gera, Fehér, valamint a szembeszökően aktív Tóth Balázs vett részt, s a középpályás közelről kapura küldött labdája Moss lábáról pattant ki. Még közelebb járt a gólszerzéshez Sebők, akit Wilson "játszott meg" azzal, hogy kapitális luftot rúgott a félvonalnál. A középhátvéd vezette, vezette a labdát, de a tizenhatoshoz érve úgy lelassult, hogy Bouckenooghe utolérte és szerelte.
A 76. percben viszont Sebők kényelmesen elballaghatott a tizenegyespontig, Huszti buktatásáért ugyanis büntetőt ítélt a mérkőzés bírája. A lövést Moss hárította, de nem maradt el a 2-0, mert a 81. percben Gera és Fehér úgy kigurigázta az új-zélandi védőket, hogy Szabicsnak csak az üres kaput kellett eltalálnia.
Bozsik Péter kapitányi bemutatkozása tehát sikeres volt; igaz, az MLSZ a lehető leggondosabban választott riválist a premierre...
Magyarország-Új-Zéland 2-0 (0-0)
Magyarország: Király - Fehér, Sebők, Molnár, Pető (Vanczák, 79.) - Tóth (Polonkai, 76.), Dárdai, Huszti (Torghelle, 87.), Lőw - Gera, Szabics (Rajczi, 84.).
Új-Zéland: Moss - Hickey (Smith, 34.), Hay, Old, Wilson (Bunce, 86.) - Bouckenooghe, Bertos, Brown (De Gregorio, 61.), Christie, Vicelich - Killen (Brockie, 69.).
Gól: Huszti (48.), Szabics (81).
