Az energetika alternatív útjai

Ameddig télen nem okozott pánikot az orosz-ukrán gázárvita, és nem érte el az olaj ára a hordónkénti 70-75 dollárt, addig jószerével úri passziónak tűnt a megújuló energiaforrásokkal való foglalkozás.

Sokan környezetvédő szervezetek buzgalmának és ügyes üzleti vállalkozások nyomulásának fogták fel, amit nem kell olyan túlságosan komolyan venni. Csakhogy a valóság ennél sokkal bonyolultabb. A világ most döbbent rá, hogy valóban kiutakat kell keresni arra az esetre, ha nincs elég, könnyen és viszonylag olcsón elérhető olaj és földgáz. Magyarországon három évvel ezelőtt a megújuló energiaforrások részaránya még csak 0,6 százalék volt a teljes áramtermelésben. Az Európai Unió azt írta elő, hogy 2010-re érjük el a 3,6 százalékot. De már tavaly túlteljesítette az ország a 2010-es előirányzatot 4,53 százalékkal, és 2010-re el lehet jutni 6,5-7,5 százalékra. Kiderült ugyanis, hogy egyes megújuló források jól jövedelmeznek, ha kötelező megvenni a drága áramukat - amit végül is a fogyasztók fizetnek meg.

Miközben számtalan ötlet és technikai megoldás születik, mindegyiknél felmerül a kérdés: kifizetődő-e, és ki, miből finanszírozza a ma még drága megoldásokat.

Egy biztos: új irányokat keres az egész világ, hatalmas pénzekről van szó, amelyek mögött kemény érdekek csatáznak. Erről az ellentmondásos világról folytatnak vitát a szakértők május 26-án a Népszabadság kerekasztal-beszélgetésén, amelynek címe: Milyen alternatívát jelentek az alternatív energiaforrások?

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.