A bioüzemanyagé a jövő
A magas olajár belátható ideig fennmarad - mondta Rob Routs -, de a Shell a beruházásainál 25-30 dolláros szintből indul ki. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi egy-két évtizedben a fejlesztéseket az árak határozták meg, s ennek következménye, hogy kevés a finomítói kapacitás a világban, s alig van többletolaj a piacon. Ugyanakkor bőségesek a tartalékok, Kanadában például 250 milliárd hordónyi olajhomok lapul, ez nagyjából a szaúdi tartalékokhoz hasonlítható mennyiség. Ennek kitermelése hordónként 25 dollárba kerül. A szűkös olajkínálatnak más okai is vannak. Politikaiak egyrészt, Nigériától Venezuelán át Iránig, és piaciak másrészt, minthogy egyre több bank és pénzügyi alap száll be a tőzsdei olajkereskedésbe, felverve az árat.
A drága olaj miatt kétségkívül megemelkedett a Shell nyeresége is, ám ebből fedezik az egyre költségesebb fejlesztéseket, ideértve a finomítói kapacitások bővítését. A Shell azt tervezi, hogy az olajtermelését a mai 3,6 millió hordóról tíz év alatt ötmillióra növeli. Ezzel együtt érdekelt az alternatív források fejlesztésében is, különös tekintettel a bioüzemanyagra, az etanolra, a szél- és napenergiára. Routs szerint a hidrogénre épülő üzemanyagcellák fejlesztése nem hozta meg eddig a kívánt eredményt, nem jutottunk közelebb a megoldáshoz. Az említett források mellett kiemelt szerepet kaphat az atomenergia. Az energiahordozóknak ez a vegyes rendszere nem az olajhiány miatt alakul ki, hanem inkább környezetvédelmi szempontok miatt kerülhet előtérbe mint hatásos eszköz a klímaváltozás folyamatának lassítására. Hozzátette, hogy ígéretes kísérletek folynak a széngáz cseppfolyósítására, s dízelüzemanyaggá alakítására.
Az energiafüggőség nemzetbiztonsági kockázata Routs szerint minden fejlett országban kulcskérdés. Az egyik megoldás a cseppfolyósföldgáz-tározók építése lehetne, ám sok helyütt az állampolgárok tiltakoznak, ha környezetükben ilyet akarnak emelni. Kína és India számára is létkérdés az energiaellátás megoldása, ezért külső forrásokat keresnek. Kína például Kanadában, India pedig a Shell révén is a brazíliai part menti feltárásokban vesz részt.
