Az Országgyűlés mindenkori vezetése és hivatala a rendszerváltás óta szorgalmazza, hogy a közjogi méltóságok apparátusa költözzön ki a Parlamentből. Az elképzelés a Fidesz kormányprogram-tervezetében is szerepelt. A köztársasági elnök esetében ez már megtörtént, de a miniszterelnök és kabinetje ma is az Országház irodáit használja.

A parlament vezetőit csak részben hajtja az, hogy a hatalmi ágak szétválasztása szimbolikus értelemben is megtörténjen, és a mindenkori miniszterelnök máshonnan irányítsa a kormány munkáját, mint ahol a parlament ülésezik. Vannak ennél praktikusabb szempontok – szükség volna az irodákra.

A költözködés érdeke a kormányzatnak is, hiszen a Miniszterelnöki Hivatal jelenleg nyolc ingatlanban, meglehetősen szétszórva működik. A terv kidolgozói éppen erre, és Gyurcsány Ferenc korábbi nyilatkozataira hivatkoznak: az államreform keretében újra kell gondolni az állam feladatait, illetve azt, hogy ezeket minél optimálisabb színvonalon és lehetőleg olcsóbban lássa el. A jelenlegi, nagyrészt patinás belvárosi ingatlanokban, volt biztosítói vagy főúri palotákban működő minisztériumok épületeinek eladásából jelentős bevétele származna az államnak, melyet részben a költségvetési hiány csökkentésére fordíthatnának.

A tervek szerint a kormányfő, a teljes Miniszterelnöki Hivatal és még egy tárca az FVM jelenlegi épületébe költözne. Ez lenne az egyetlen a régi épületek közül, amely kormányzati kezelésben maradna.

Az elképzelések szerint pályázatot írnának ki egy kormányzati negyed építésére: a főváros egyik külső kerületében egy helyen, modernebb irodaházakban helyeznék el a minisztériumokat. Ez az úgynevezett finn modell, ahol is egyetlen irodaház különböző emeleteit foglalják el a kis létszámmal működő tárcák. A kormányfő utasítást adott arra, hogy a szakértők dolgozzanak ki egy tervet „a kisebb, hatékonyabban működő kormányzati apparátus új elhelyezésére, a jelenleg használt épületállomány hasznosítására”.

A kormányzati negyed felépítésének gondolata nem új, már 1993-ban, az Antall-kormány idején is dolgoztak ilyen terveken. Hat évvel később Orbán Viktor el is határozta, hogy a miniszterelnökség a Parlamentből átköltözik a Duna túlpartjára, a Várba, 2002-re fel is újíttatta a Sándor-palotát, de a kormányváltás után abban mégis az államfői hivatal rendezkedett be. Volt már olyan terv is, hogy a miniszterelnök hivatalát a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületében helyezik el. Kormányzati körökből úgy tudjuk, hogy ez utóbbi most fel sem vetődött.Leporolták viszont a kormányzati negyed korábbi terveit, amelynek lényege, hogy a minisztériumokat egy helyre költöztessék a jelenleg használt – értékes, de a célra alig-alig alkalmas – ingatlanokból. Forrásaink szerint még nem dőlt el, hogy mi történik a mostani minisztériumi épületekkel, illetve hogy ha lesz, akkor hol kap helyet a kormányzati negyed – ezekre a kérdésekre a szakértőktől nyár végéig vár választ Gyurcsány.

Kevesebben, jobban

Olcsóbb és hatékonyabb – ezzel indokolják kormányközeli forrásaink, hogy az új kabinetben nemcsak kevesebb minisztérium lesz, de központosítani is fognak bizonyos feladatokat. Az tényként kezelhető, hogy központilag intézik majd a személyzeti ügyeket és a pénzügyek egy részét. A tervek között szerepel az informatika és a marketing-kommunikáció központosítása is. A szervezeti átalakítástól azt várják, hogy miközben a szolgáltatás minősége javul, negyedével-ötödével kevesebb emberrel is elláthatók lesznek azok a feladatok, amelyek nem tartoznak a központi közigazgatás alaptevékenységéhez.

Most használt ingatlanok

I., Hattyú u. 14. (Hattyúház)
V., Kossuth tér 1. (Parlament)
V., Kossuth tér 4.
V., Báthory u. 12.
VI., Andrássy út 125.
XII., Szilágyi Erzsébet fasor 11.
XIII., Pozsonyi út 56.
XIII., Hegedűs Gyula u. 79–81.

Az idén kétszáz éves Sándor-palotát négy éve a kormány céljára újították fel