A Szerbiától való elszakadást támogatók 55,5 százalékos többséget értek el. Ez félszázalékos előny, alig 1700 szavazat. A kisebbségek egyként a függetlenségre szavaztak, a montenegróiak az egyik vagy a másik lehetőséget választották - állítja a belgrádi Novosti. Más szerb lapok is azt firtatják, hogy az albán közösségeket a helyi politikusok hajtották a függetlenségi opció melletti szavazásra, s az albánok körében történtek "szavazási utaztatások" is.

Az MTI belgrádi tudósítója viszont úgy tudja, a népszavazást felügyelő külföldi és belföldi szervezetek a hasonló felvetések megelőzésére az albánok lakta kelet-montenegrói térségbe küldték a 3,4 ezer megfigyelő tekintélyes részét. Ezek tisztának találták a népszavazást.

A Montenegróban élő szerb identitású közösség képviselői bejelentették: autonómiát igényelnek a függetlenné váló államban. Saját iskolákat, kulturális intézményeket és egyéb, kifejezetten "szerb" szerveződéseket követelnek - mondotta Dobrilo Dedeics, a Szerb Néppárt (SNS) politikusa a Vecernji list című horvát újságban. Korábban is előálltak azzal, hogy a parányi köztársaságban működő közszolgálati rádiót és televíziót is föl kellene osztani. Az egyik szerb nyelven, a másik ennek montenegrói változatában sugározna. Montenegró 630 ezres népességén belül 35 százalék vallja magát szerbnek. A két állam szakítása jelentős közjogi és magánügyi problémákat is felvet. Rengeteg szerbnek van ingatlana és egyéb vagyona Montenegróban és viszont.

l Felajánlotta szolgálatait az immár magára maradt Szerbiának Alekszandar Karadjordjevics.
A trónkövetelő szerint most jött el a pillanat arra, hogy az ország ügyeit rendbe tegye és helyreállítsa a Szerb Királyságot. Elképzelése szerint ő lenne II. Sándor néven az uralkodó.

Podgorica épületein már megtörtént a zászlócsere. A vörös mezõben kétfejû sast ábrázoló montenegrói lobogó az uralkodó