BOMba?

Egyszer biztosan megtudjuk, milyen apropóból jött létre a Budapesti Olimpia Mozgalom, az ellenben már most nyilvánvaló, mostantól puszta léte is irritálja a Magyar Olimpiai Bizottság egyes tótumfaktumait. (Az egyes tótumfaktumok sorában is leginkább Schmitt Pált.) Egyszer biztosan megtudjuk, komolyan gondolják-e a BOM-nál a 2016-os olimpia magyarországi megrendezésére történő jelentkezést, vagy csupán MOB- (illetve Schmitt-) pukkasztásnak találták ki az egészet. Azt tudniuk kell: négy évvel London után aligha lehet európai város a házigazda, miként akkor sem tévedek nagyot, ha állítom, talán 2024-re lehet ismét európai esély, ám hol a biztosíték arra, hogy éppen Budapest lesz a befutó...

Ha másra nem is, arra bizonyosan jó volt a Budapesti Olimpia Mozgalom életre hívása, hogy akaratlanul (?) is rávilágítson a Magyar Olimpiai Bizottság gyengeségeire. Arra, hogy a testület - két közgyűlés között - korszerűtlenül működik; leharcolt állapotában egyre kevésbé alkalmas arra, hogy a hazai sportélet megkérdőjelezhetetlen irányítója legyen. A kedd reggeli Nap-keltében sokadszorra derült ki, hogy első embere konfliktushelyzetben sebezhető, érvei erőtlenek, többnyire lózungokkal operál, rutinjából olimpiamozgalmi jelszavak szajkózására futja csupán, ráadásul majd' minden mondata szemben áll korábban elhangzott mondataival. Alkalmasint bántóan felkészületlen: miközben haragszik a konkurenciára, fogalma sincs arról, hogy az mikor alakult. (Még az elnevezését sem tudja pontosan.) "Egy olimpiai pályázat nagyjából 20-30 millió dollárba kerül, ami hozzávetőleg egymilliárd forint" - árulta el számtani hiányosságait az interjúban.

Schmitt a szponzorokra is neheztel. Amíg az anyagi támogatók - a maguk évenként összességében pár száz milliójával - önként és dalolva, különösebb noszogatás vagy kalapozás nélkül járultak hozzá a MOB költségvetéséhez, addig felhőtlen volt a viszony. Most, hogy néhány, ugyancsak tehetős korábbi mecénás kiszállt, vagy ami még rosszabb, "átállt", megromlott a kapcsolat. "Szórják a pénzt, bár nem tudom, igazából mit csinálnak" - hangzik el Schmitt-től a keddi tévéinterjúban. "Máris összegyűjtöttek kétszázmilliót, miközben a MOB mindössze ötvenmilliót kap az államtól" - panaszkodott. Arra nem tért ki, hogy a kettőnek mi köze egymáshoz. Mószerolás helyett inkább azon kellene töprengenie, vajon egyesületek, sportági szövetségek, versenyzők miért csatlakoznak egyre nagyobb számban a BOM-hoz? Talán megérne egy komolyabb elemzést az is, hogy a korábbi anyagi támogatók miért mondtak nemet a MOB-nak, és miért igent a mozgalomnak.

Schmitt reménytelennek tartja a 2016-os budapesti rendezést - ebben egyetértünk -, ám érdekes módon nem gondolta annak a 2012-est, mi több, az emlékezetes aláírásgyűjtés támogatására hívott föl. Annak évére ma már nem emlékszik pontosan, igaz, akkor még nem is ajánlotta föl függetlenségét jelenlegi pártjának.

Nemrégiben Jacques Rogge NOB-elnöknek panaszolta, a BOM visszaél az olimpiai jelképekkel. Januárban még ezt mondta: "Engedélyt kérünk a NOB-tól arra, hogy a BOM használhassa az olimpiai elnevezést és az olimpiai jelképeket." Ez is Schmitt, az is Schmitt. Hogy melyiket kell komolyan venni? Hol ezt, hol azt. Megszoktuk.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.