Ötletből már a neten sem lehet megélni
A képalapú navigáció ötletét Feicht Zoltán cégvezető szerint az egyik munkatársuk dobta be egy céges beszélgetésen. A különféle navigációs rendszerek már nálunk is közismertek és használatosak. A hazai, illetve újabban már a nemzetközi szabadalommá tett ötlet annyiban új, hogy a felhasználó az eddig használt térkép mellé fényképeket is kap a használt berendezésébe, ami lehet egy mobiltelefon vagy autóba beépített PDA. A járókelőnek vagy autósnak annyit kell tennie, hogy egy központi szervernek elküldi a kiindulási pontjának utca- és házszámát, illetve ugyanígy a végcél címét. Válaszüzenetként az utcafront magasságában vagy autós szemszögéből készített fényképeket kap nyilakkal, megjelölve az útirányt.
A két éve tartó előkészítés - ami magában foglalja a magyarországi és nemzetközi szabadalmi bejelentést - eddigi költségeit, 1,5 millió forintot az ötletgazda állta, illetve a közös cég munkatársai tették bele a munkájukat. Azonban a PCT-eljárás során két év múlva kell országonként levédeni a találmányt, ami előreláthatólag több százmillióba fog kerülni. Ha viszont másfél éven belül nem sikerül üzemképes modellt létrehozni, akkor lejár a nemzetközi szabadalom érvénye, vagyis az egyes országokban való levédetés lehetősége, és ezzel elhalászhatják az ötletet. Az Ecopoly tévéműsorban kilencvenmillió forintot kértek, a zsűri azonban inkább úgy gondolta, előbb érdemes kicsiben kezdeni, és akkor kilépni a nemzetközi porondra, miután a találmány a hazai piacon már bizonyított. A feltalálók képviselője ezt nem akarta elfogadni, így lényegében ő szállt ki a további alkudozásból.
Az ilyen szituációk a befektetőknél és a kizárólag ötletekkel házaló IT-vállalkozóknál mindennaposak. Csáki Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke szerint a hazai vállalkozókra jellemző, hogy a szakmailag magas szintű képzésük ritkán párosul a cégvezetéshez szükséges ismeretekkel. A többnyire kicsi, tizenöt-húsz fő körüli cégméret nem teszi lehetővé, hogy a társaság irányítója csak vezetésre és stratégiai feladatokra koncentrálhasson. Befektetői oldalról viszont a probléma az, hogy sok esetben a pénzügyi szakemberek felsőfokú számítástechnikai ismeretek nélkül egyszerűen nem látják át az eléjük került újítás vagy a szolgáltatás lényegét, azaz nem értik az ötletet. Másrészt az informatikai cégeknek általában nincs olyan eszközállományuk, ingatlan vagyonuk, amire jelzálogot tudna bejegyezni egy bank hitel fejében. Mivel a bankok így kiesnek a képből, így a pénzgyűjtésre a kockázatitőke-társaságok, a magántőke vagy nagyobb cégeknél a tőzsdei bevezetés lehet a megoldás. Kisebb vállalkozásoknál további probléma, különösen teljesen új ötletnél, hogy a tőketársaságok szívesebben finanszíroznak olyanokat, amelyeknek az üzleti modellje egy már megvalósult és piacképes ötleten alapul.
A siker itt függ leginkább a fejlesztő személyétől, megjelenésétől. A tegnapi Ecopoly-adás ennyiben is jellemző volt, ugyanis Hajós József szinte már a célegyenesben volt, amikor a tagok kiszálltak, és ezt a prezentáló határozatlanságával magyarázták. Hajós József vállalkozása, a webes ár-összehasonlító oldal önmagában nem újítás, és már több éve működik. Itthon néhány, Európában és Amerikában több száz ilyet találni az interneten. Hajós ár-összehasonlító lapja kizárólag IT-termékekre szakosodott, ami viszont limitálja is a felhasználói kört - jelenleg naponta háromezren kattintanak az oldalra. Az alacsony látogatószám miatt a hirdetői bevételek csak akkor nőhetnek, ha a szolgáltatást kiterjeszti külföldre. Ehhez további befektetésre lenne szükség, pénzt viszont eddig a kis méret miatt nem kapott.
Csáki Zoltán szerint a magyar internetes kereskedelmi cégek, függetlenül attól, hogy terméket vagy szolgáltatást próbálnak külpiacra vinni, érezhető gondban vannak, az ottani kulturális különbségekhez való alkalmazkodás komoly próbatételt jelent számukra. Hajós úgy gondolja: nincs más hátra, mint előre, mivel a hazai internetes piac egyelőre nem elég nagy, hogy egy tisztán IT-re specializált ár-összehasonlító weboldalt, illetve egy erre épülő webáruházat eltartson. A hazai netes vásárlás ugyan dinamikusan nő, de összege még kicsi, 2005-ben 18 milliárd forint körül alakult a netshopok forgalma. A Forrester Research prognózisa az elkövetkező években robbanást vár az ágazatban. Csak ki kell várni. És nem árt, ha az ebben bízó vállalkozó örököl egy nagyobb összeget.
Bár a nagyobb országok vállalkozói az ott lévő IT-piac méreténél fogva is jobb helyzetben vannak, azért a helyzet ott sem sokkal rózsásabb. Legalábbis az IVSZ egyik vállalkozói fórumán nemrég Björn Ehring, a PCA Capital Advisors befektetési szakértője úgy becsülte: ezer IT-projektből átlagosan öt-hat talál szakmai befektetőre.
